Thorma János Múzeum

A kiállítást 1874-ben hívták életre Halasi Múzeum néven. A tárgyak többsége Révész György régiséggyűjteményéből származik, aki az 1870-es években kezdte el összeszedni a környék régészeti és numizmatikai anyagait. Emellett jelentős értékű a helyi református líceum gyűjteménye is. Az eklektikus épületrész várostörténeti és helytörténeti múzeumként funkcionál. Gyűjteménye több mint 70000 műtárgyat számlál, köztük néprajzi, helytörténeti, régészeti, numizmatikai, képző- és iparművészeti alkotásokkal. Emellett értékes az itteni adat- és dokumentumtár, a fotótár és a könyvtár is. Az épület régi galériájában időszaki kiállítások kapnak helyet.

A tárlat 1950-ben állami tulajdonba került, majd egy évre rá felvette Thorma János festőművész nevét. 3 évvel később átkerült a mostani helyszínre, a Kolozsváry-Kiss nemesi család által építtetett, eklektikus épületbe. Először 1960-ban bővítették a Thorma-képcsarnokkal, majd 2011-ben a népi bútor- és látványraktárral; végül 2017-ben egy újabb szárnyat toldottak az épülethez, ahol a pinceszinten a Thorma-galéria, a földszinten pedig a Bay-gyűjtemény kapott helyet. 

A névadó Thorma és a galéria

A festményeket bemutató Thorma-galéria Thorma János (1870-1937) kiskunhalasi születésű művészről kapta a nevét, aki a nagybányai festőtelep egyik megalapítója és tanára volt. A haláláig Nagybányán élő, de Kiskunhalasra rendszeresen visszajáró festő számos művében gyönyörködhetünk a kiállítótérben.

A tárlaton két híres, monumentális festménnyel találkozunk. Az Aradi vértanúk című alkotást 3 év munka után 1896-ban fejezte be Thorma; a vásznon az 1848-as szabadságharc bukását követő kivégzés nehéz percei láthatók. A mű a Nemzeti Galéria pályázatára, a honfoglalás 1000. évfordulójára készült, de a bírálóbizottság azzal utasította vissza, hogy a téma nem tetszene Ferenc József császárnak, aki a tárlat vendége volt. A képet a festő először saját költségén, egy VIII. kerületi budapesti táncházban, majd a Vampetics-vendéglőben (a mai Gundel-étteremben) állította ki a Városliget peremén. Olyan sokan voltak rá kíváncsiak hogy a mindössze 27 éves Thorma egy csapásra országos hírnévre tett szert.

Amilyen gyors sikert ért el a fent említett kép, olyan lassan érett be a másik, Talpra magyar! című alkotás. A 3,8 x 6 méteres festményt Thorma az 1848-as szabadságharc 50. évfordulójára szánta, de a tervezgetés és a megvalósítás igencsak elhúzódott: élete végéig dolgozott rajta (a nagyközönség csak az alkotó halála után nézhette meg). Ez kevésbé volt sikeres, mivel a téma időközben aktualitását vesztette: a trianoni békeszerződés ekkor már nagyobb súllyal nehezedett történelmünkre.

A tárlat bemutatja képeinek egy részét, valamint Thorma életútját Münchenen és Párizson át Nagybányáig, ahol az általa (is) alapított művésztelepen 40 éven át tanított és munkálkodott. Festészete nagyon sokrétű: számtalan stílust kipróbált, de nincsenek stílusperiódusai. Témái jellemzően hazafiasak: a magyar táj, a magyar történelem, a magyar emberek jelennek meg képein.

Bay-gyűjtemény: a nagybányai festészet ékköve

A dr. Bay Miklós és felesége, a Nagybányán született dr. Bay Éva gyűjteményéből kialakított tárlat hazánk legnagyobb, a nagybányai művésztelepen alkotók munkásságát (a kezdetektől a fennállásáig) bemutató kiállítása. A házaspár saját gyűjteményéből választott ki 61 festményt és 9 szobrot, és ezt a 70 műtárgyat Kiskunhalas városának adományozta, hogy a kiállítással méltó emléket állítsanak a szabadiskolának. Az alkotók között Thorma János mellett a társaság öt másik meghatározó egyénisége, Ferenczy Károly, Réti István, Hollósy Simon, Iványi-Grünwald Béla, valamint Csók István és néhány kevésbé ismert művész is szerepel. A szobrászmesterek közül Vida Géza, Ferenczy Béni és Szervátiusz Jenő alkotásaiból kapunk ízelítőt.

Az 1896-ban megalakult nagybányai művésztelep létrejötte fontos mozzanat a magyar festészet történetében, hiszen hazánkban a 19. századig nem volt ilyen tanintézmény: aki festőnek készült, az a müncheni akadémiára vagy a párizsi iskolák valamelyikébe járhatott. Ezzel szemben Nagybányán létrehoztak egy olyan szabadiskolát, ahol bárki ingyenesen tanulhatott. A tanárok nevelői hitvallása így szólt: „mi elmondjuk, mi a jó és mi a rossz, de ennek a tudásnak a birtokában azt csinálsz, amit akarsz” – vagyis a szabályok ismeretében szabad utat kapott mindenki tehetségének kibontakoztatására.

Az iskola 1896-tól 1944-ig, majdnem 50 éven át működött; előfordult, hogy az adott tanévet 150-200 művészpalánta is látogatta.

• Felnőtt: 1600 Ft/fő
• Kedvezményes (diák, nyugdíjas): 800 Ft/fő
• Családi jegy (3-5 fő): 2500 Ft
• Csoportjegy (maximum 10 fő): 12 000 Ft
• Tárlatvezetés (10-25 fő): 8000 Ft/csoport
• Audioguide: 800 Ft/fő

A kedvezményekről a szolgáltató honlapján tájékozódhatsz.

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2026 márciusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!