Escursionismo a Észak-Zselic

Kaposgyarmatnál ahol át kell vágni a Surján-pataknál, körbe van kerítve. A mésztufahasadék felé mutató táblát nem láttam. A Kaposgyarmat, bejárati út megálló felől érkezve van egy kis hiátus a kerítésen, ahol be lehet menni (megkérdeztem egy helyi lakost, nem "illegális" bemenni) - tehát nem kell elmenni az épületig, nem is lenne értelme. A patakon átvezető híd amennyire nem tűnik bizalomgerjesztőnek, olyannyira ártalmatlan - nem szakadt be ;-). Ezek után a jelzések alapján könnyű volt követni az útvonalat. Igaz, Bőszénfa felett a dombon elvesztettem, de lefelé haladva a templom mögött lyukadtam ki. Ott egy lámpaoszlopnál újra láttam a zöld jelzést. Nagyon jó kis túraútvonal, változatos a felszín. Az előzetes edzés pedig mindenképp szükséges, mert vannak olyan kaptatók, amik azért vesznek ki az erőből. Sietve három óra alatt is teljesíthető.

Tetszett a túra, egészen változatos és szép tájakat érint, néhol jó mélyen be kell menni a dzsumbujba, én az ilyeneket kifejezetten élvezem. Egyetlen probléma van csak vele: a túra első harmada kifejezetten hátrányos helyzetű területeket is érint, ahol ezekhez illeszkedő módon kutyákat tartanak. Szerencsétlen állatok borzasztó körülmények között élnek, neveletlenek, agresszívak, csupán a kerítés vagy a lánc tartotta vissza őket attól, hogy nekem támadjanak. Volt egy putriszerű épület, ahol 5 nagytermetű kutya volt (sajnos/szerencsére) kiláncolva, amik nagyjából meg is akartak ölni. Nem tudni, hogy meddig bírják a láncok, kötelek, nyakörvek... Életveszélyes lehet.

Napsütéses februári nap volt, nyugodt időjárással. Zselickisfaludról indultunk a Hindai-bérc irányába. Tényleg egy vadregényes útvonalról van szó, ezt leginkább a bérc környéki sűrű, néhol idős erdő állomány éreztette velünk, illetve néhány pangó vizes terület megbújva a fák között. A bércen lévő kilátóba, ami egy mérőtorony már nem igazán merészkednék fel. Visnyeszéplaknak vannak kellemes és kevésbé kellemes, már már szegregátumra jellemző részei. A nyitott porták kifejezés itt másfajta értelmezést nyer. A póráz nélkül csatangoló kutyik miatt érdemes ébernek maradnunk a faluból kifelé menet. Vitorágpuszta környékén hatalmas gím bikákat pillantottunk meg az egyik sűrűn benőtt nyiladékban, míg Márcadónál három rétisas keringett a fejünk felett, jellegzetes hangjukat hallatva. A Hotel Kardosfa utáni kék jelzésen értünk vissza a kiinduló pontunkhoz. A falu előtti dombtetőn pedig a naplementében is tudtunk egy kicsit gyönyörködni.

Nagyszerű túra, minden percét élveztem. Zselic egyszerűen csodálatos!

A túra körülbelül felétől, a sárga jelzésen valóban elég bozótos, de így novemberben nem okozott gondot. Nagyon jó volt, hogy félúton, ahol a kékről a sárgára le kell fordulni, a kéken 100 métert tovább menve tágas esőbeálló van, padokkal, tűzrakó hellyel. Pont ilyen pihenőhelyre volt szükségünk. Az útvonal nagyon szép, jóllehet kilátóhely, forrás, várrom vagy hasonlók nem igazán vannak, de a felszínformák, az erdő, a gyümölcsöskertek házikói kellemes túrává teszik az utat. Kellemes csalódás volt.

Az út során rengeteg hóvirággal találkoztam, a kakasmandikó is nyílik már, de kisvirágú hunyor is szép számmal akadt. A jelzések jól követhetők, talán Terecseny után kell egy kicsit jobban figyelni, ott az út meglehetősen vadregényes, sok helyen takarásban vannak a jelzések.

Most kezdtek nyílni a kakasmandikók. Rengeteg hunyor és hóvirág kísérte utunkat. Antalszállástól az aszfaltos útig sajnos nagyon szemetes volt az erdö. Összességében jól követhető, érdekes, szép túra volt, jó leírással.

A túra jól jelzett, és jól járható. Az erdei iskolánál szép a játszótér. Kétszer kell vadkerítésen átkelni. A kerítés mellett mini magasles lett építve, ezen kell átmenni. Hosszú, időnként emelkedő egyeneseken túrázhatunk. Próbáljátok ki egyszer.

Könnyen teljesíthető gyalogtúra. Ilyenkor ősszel szépek a színek, és nincs nagy meleg. Érdemes végigjárni.

Egy élmény volt, de azért örvendek az ágyamnak. Voltak hiányosságok a jelzésfestésben, pl.: Szabástól Gálosfa környékéig akadt olyan km, ahol útelágazás legalább 2, jelzés ellenben egy sem. Felsőkövesden úgy kellett egy helyi lakostól vizet koldulni, és Szabáson pedig véletlen szerencsének köszönhetően sikerült megismételni a manővert egy ott nyaraló családdal. A gálosfai bolt 13:15-kor zár, a simonfai pedig kocsma, ahol a pincér másodállásban eladó - körülbelül. Persze ennek is örültünk, mivel Abaligettől ez volt az első hely, ahol fektankolhattunk. Ezek után a Ropolyi-tónál kész felüdülés volt megállni, akárcsak a Hotel Kardosfánál, ahol a teltház ellenére is bemehettünk az étterembe. Zselickisfalud és Szenna között pedig - akár egy kávé erejéig is - érdemes megnézni a Katica tanyát. Külön jó a szakaszban, hogy 5 nap alatt összesen ha 10 embert láttunk a túraútvonalon.

Mi nagy esőzés után mentünk, ilyenkorra nem ajánlom, sokat megy az útvonal földúton, ott csak cuppogtunk a sárban, úgyhogy a túra véget módosítottuk, így kikerültük a nagyon sáros részt ahol kezdtük a túrát, elmentünk a hollófészekig és utána fordultunk le Bakóca felé, ott sokkal járhatóbb utak voltak még ilyen sáros időben is, igaz, itt több olyan szakasz is volt, ahol nem volt turista jelzés, cserébe változatosabb a táj és útba esett egy kilátó is. A Majlát-kastély el volt zárva belépni tilos szalaggal, azért megnéztem, nagyon hangulatos így romosan is. Összeségében kellemes túra, szép helyeken, vissza szeretnék még térni szárazabb időben is.

Egy meleg de szellős napon voltunk mi, így jó volt, de elég sokat megy az út nyitott terepen, nagy melegben tűző napon nem valószínű, hogy túl élvezetes. Pár helyen nem teljesen egyértelmű, hogy hol folytatódik az út, pl. az egyik mező után a bokrok közé kell bemenni (ott viszont van egy magasles jó magasan egy fán, arra érdemes felmenni), illetve a sárga megszűnik egy idő után, azt mutatja a jelzés, hogy 60m múlva balra, ott a földúton kell menni, nem lehet ott menni, ahol a térkép mutatja, az már elkerített terület. Összeségében könnyen teljesíthető jó kis útvonal sok szép tájjal.