Jósva-forrás

Valójában két forrást rejt a mohos falú vizesárkokkal beépített park: a Baradla Rövid-Alsó-barlang vize a Táró-forrás támfallal ellátott, vaskapuval elzárt alagútjából tör elő (kijáratközeli szakasza mesterséges), míg mellette a Medence-forrásban a Baradla Hosszú-Alsó-barlang patakja lép a felszínre. Mindkét patak a Baradla-Domica-barlangrendszerhez tartozik: a Baradla főágának ma már nincsen állandó vízfolyása, hiszen az mélyebben újabb járatrendszert oldott és vájt magának, ezzel lényegében „lejjebb költözött".

A Hosszú- és a Rövid-Alsó-barlangot sokáig egynek gondolták, de aztán a kutatások feltárták, hogy míg előbbi egészen a Domicáig nyúlik a föld alatt, addig utóbbi „csak" mintegy 1 km hosszú. 1955-ben egy hatalmas árvíz mosta el a barlangkijárat fölötti út rézsűjét, ezzel feltárta az addig azonos helyen fakadó patak két forrását. Vizük hőmérséklete 10°C körüli.

A Táró-forrás alatt pár méterre mesterséges lépcső kis vízesésén bukik alá a víz, mellette és alatta méretes mésztufa-lerakódás fedi a beton építményt. Amikor a víz a mészkővel érintkezik, és annak belseje felé hatol, szénsavtartalmával a kőzet egy kis részét feloldja. Ahogy a patak kilép a barlangból, a szén-dioxid elillan, és a korábban a vízbe oldódott mésztartalom elkezd kiválni. A mésztufa belepi a patakmederbe került akadályokat, jelen esetben a betongátat.

Az innen induló patakokat a közeli Tengerszem gátja fogja fel, felduzzasztva ezzel a smaragdzöld színű, hangulatos tavat. A gyors folyású vizekre régen malmok épültek a Törőfej-völgyben és lent, a faluban is. Egészen korán, már a 19. században villanytelepet is éltetett a Jósva patak, és ezzel elektromos energiát szolgáltatott a településnek. A forrás és a tó közti parkot fahidacskák, kőmederbe terelt, sebes folyású patakágak színesítik.