Mámai templomrom (Balatonfűzfő)

A mámai templom az egyszerűbb Árpád-kori templomok körébe tartozik. A négyzet alapú, egyhajós, egyenes szentélyzáródású épületet a 13. században emelhették, de építéséről nincsenek pontos adatok. Mivel Szent László tiszteletére szentelték fel, ezért annyi biztos, hogy 1192 után épült, mivel ebben az évben avatták szentté László királyt.

A templom

A mámai templom alaprajzát, tér- és tömegalakítását tekintve románkori falusi templomaink legegyszerűbb típusa. Belső tere téglalap alaprajzú hajóból és négyzetes szentélyből áll. Falainak anyaga kemény mészkő, a szomszédos dombvidéket alkotó kőzet, vagyis a legközelebb fellelhető, olcsó építőanyag. Amilyen egyszerű a templom alaprajza, olyan belső téralakítása is: falait durván bevakolták és fehérre meszelték, padlója sártapaszos volt. A hajó felső lezárása valószínűleg ledeszkázott fagerendás síkmennyezet lehetett, a szentélyt pedig dongaboltozat fedte. Természetes fényt a belső tér négy keskeny résablakon keresztül kapott.

Máma a török időkben több környékbeli faluval egyetemben többször elnéptelenedett és újratelepült. A 16. század végén a templomot kívül-belül kivakolták és lemeszelték, valamint vakolt mennyezetet és új padozatot is kapott. Bár a 18. század elején már pusztaként emlegetik Mámát, 1702-ben ismét felújították a templomot, amit pedig már ritkán használtak: a miséhez szükséges templomi felszerelést is Vörösberényből hozták alkalmanként. Ekkoriban épült a sekrestye. 1773-ban remetelakás is állt az elhagyott pusztának számító telepen.

Máma emlékezete

A román stílusú templomot az egykori Máma falu építette (a mai Balatonfűzfő területén). A települést már az őskorban és a római korban is lakták a leletek tanúsága szerint. A középkorban a falu életét meghatározta, hogy – több környékbeli faluval egyetemben - a veszprémvölgyi apácakolostor birtokához tartozott.

A falu első okleveles említése is ezzel függ össze: a kolostor görög nyelvű alapítólevelében található, amelynek csak az 1109-es átírása maradt fenn, de a történészek hitelesnek tekintik. A kolostort, Magyarország egyik legkorábbi női zárdáját 1018 körül Szent István alapította az Imre fia (bizánci) feleségének kíséretében érkező bazilissza (görög ortodox) apácák számára. Az alapítólevél az egyik legrégebbi írásos nyelvemlékünk, amelyben számos magyar nyelvű szórványemlék fordul elő, legfőképpen magyar településnevek. Az okmányban István a kolostornak adományoz 9 falut, köztük Mámát.

Amikor 1296-ban az esztergomi érsek megerősítette a birtokokat, először említik a mámai Szent László-templomot.

A rom

A 18. században a falu végleg elpusztult, elnéptelenedett, a templom pedig romosodott. Az 1800-as években már csak Keneséhez tartozó pusztaként emlegetik a falut. 1960-ban, amikor Rómer Flóris a romról leírást és rajzot közölt, már közel állt az összedőléshez, de szentélye még boltozott volt, a falak pedig a mainál magasabban álltak. Egy, a 20. század elejéről származó fényképen a hajó nyugati falán kis harangot is láthatunk.

Fűzfő-fürdőtelep 1925 után kezdett kiépülni, 1930-32-ben pedig új templomot építettek a rom mellé (Jézus Szíve templom), és ennek alapozásához lebontották a középkori templom délnyugati sarkát.

A falak a műemléki helyreállítás megkezdéséig fokozatosan pusztultak. A megmaradt rom feltárása és helyreállítása 1963-64-ben történt meg, azóta szép, gondozott területen áll egymás mellett a két, több mint hét évszázad különbséggel épült templom.

Egész évben szabadon látogatható.