Csomorkányi templomrom

Templomrom kilátóval

Mára a hajdan impozáns gótikus templom nyugati végének megmaradt falmaradványai 3–5 méter magasan merednek az ég felé, és szépen kirajzolódik az épület eredeti alaprajza is. Pontosabban: az épületeké, mert az 1990-es években elvégzett műemléki helyreállítás során a régészek megtalálták két korábbi periódus nyomait is. Markáns alapmaradvány került elő a sokszög szentélyzáródású gótikus szentély alapjaiból, amely jóval kisebb területen helyezkedett el, mint a késő gótikus templom. A templom nyugati végében sárga döngölt alapmaradványt találtak, amelyet feltételesen egy Árpád-kori templom csekély alapjaként azonosítottak. 

A középkori romok mellett érdekes építészeti kompozíció található, amely egy torony alakú betonszoborból, egy kilátóból és pár információs táblából áll. Az építmények a török időkben elenyészett Csomorkánynak állítanak emléket. Varsányi András és Vas Norbert alkotását 2014-ben avatták fel. A romok környéki puszta a kardoskúti Fehér-tó védett területének része, és a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik. 

A 10–15 méter magas, központi tengelye körül spirálisan csavart betontorony az alkotói szándék szerint irányt mutató jel a pusztában, ahogy a régmúlt időkben is tájékozódási pont lehetett a templom mára elpusztult tornya. A kilátó formája szintén nem mindennapi: tulajdonképpen egy három tengely körül csavarodó csigalépcső, amelyet egy kocka fém drótszerkezete vesz körbe. A közel 4 méter magas vasbeton kilátó érdekessége, hogy a tetejéről azt a pusztát lehet szemlélni, amely a földről is tökéletesen látható – de a pusztában már csak ilyenek a kilátók. Nem véletlen, hogy az Alföld tengersík vidékén nem sok van belőlük. 

A középkori templommaradványok és a modern építmények közelében tűzrakót is találunk, így Csomorkány remek piknik- és pihenőhely is egyben. A naplemente kifejezetten hangulatos a romoknál, az augusztusi csillaghullást a Perseidák meteorraj idején érdemes innen megcsodálni.

Falu hűlt helye a semmi közepén

Csomorkány tipikusan egy olyan falu, amelyet nem nagyon érdemes a térképen keresni, mert már a török időkben elnéptelenedett, lakói elhagyták, épületei elenyésztek. De mégsem tűnt el nyomtalanul: emlékét máig őrzi középkori templomának különös hangulatú romja a Hódmezővásárhely határában lévő szántóföldek között.

A régészeti feltárások szerint valószínű, hogy a 13. század utolsó harmadában román stílusú templom magasodott itt, amely az egykori Csomorkány településhez tartozott. A falu lakossága gyorsan növekedett, mert a 13–14. század fordulóján a templomot gótikus stílusban átépítették és kibővítették. A 15. század közepén a feljegyzések Csomorkányt már mezővárosként említik, virágkorát pedig a Hunyadiak korában élte. A település történetének végét a török hódoltság idejére, 1596 körülre teszik a kutatók, amikor egy török-tatár támadás következtében pusztulhatott el. Lakói elmenekültek, nem tértek vissza többé, és templomát soha nem építették újjá. A 17. századtól romként tartják számon.

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes