Kertek alja tanösvény (Hollókő)

Az Ófalu kertjeinek alján futó Hollókői-patak völgyében kanyarog a fapallókon vezető Kertek alja tanösvény. A turistáktól nyüzsgő ófalui utcákkal ellentétben itt mindig csend és nyugalom honol, sejtelmes félhomály uralkodik; a patakmedret körülvevő fák csak ritkásan engedik be a fényt.

„Földszintes lombkoronaösvény” a kertek aljában

A csend oka részben az lehet, hogy kevesen ismerik a falu nevezetességeitől csupán néhány méternyire található, 2015-ben átadott tanösvényt: ha nem keressük, nem biztos, hogy észrevesszük. A nyugalom magyarázata pedig, hogy hirtelen meglepően vadregényes, néhol egészen sűrű és sötét erdőben találjuk magunkat a meredek völgyfalak közt lépdelve. Olyan közel kerülünk a természethez, mintha egy földszintes lombkoronaösvényen sétálnánk.

A tanösvény hat állomására igényes tartalmú, sok érdekes információt tartalmazó táblákat helyeztek ki, amelyeken az egykori – még a 20. század elején is virágzó – paraszti élet helyi, vízhez kötődő jellegzetességeit mutatják be. Bár tényleg ajánlott elolvasni a táblákat, a tanösvény igazi élményét a pallósoron tett séta adja.

A sétány bármelyik végéről indulhatunk, tehát vagy Hollókő Ófalujának központjából, a szabadtéri színpad mellől, vagy a főutcán lejjebb, a Palóc Babamúzeummal szemközt. Akárhonnan startoljunk is, először egy lépcsősoron kell leereszkedni, hiszen a völgy mintegy 15-20 méterrel lejjebb húzódik az utcaszintnél.

Mosás és kenderáztatás a patak mentén

A 800 m hosszú, végig fapallókon vezető útvonal olyan helyekre kalauzol minket, amelyek egykor a paraszti élet fontos színterei voltak. Itt, a kertek végében ugyanis a helyiek a patak vizén kis mosótavakat alakítottak ki, amelyeket részben kenderáztatásra, részben ruháik mosására használtak.

A kender a gazdálkodás egyik legfontosabb – nem ehető – növénye volt. A patak menti kenderföldeken a családok saját parcellájukban termesztették a maguk számára elegendő mennyiséget. Egy-két méteres gödrökben áztatták a kendert, majd kiszárítva dolgozták tovább. A zsáktól a fehérneműig rengeteg, mindennap használatos ruhaféle készült kenderből.  

A mosáshoz a falubeliek külön mosótavakat ástak a forráshoz közel, így a víz cserélődése is biztosítva volt, de a férfiak évente egyszer ki is takarították ezeket. Mivel nagyobb méretűek voltak, összesen csupán hármat alakítottak ki a faluban, míg a kenderáztatáshoz legalább 10-15-öt. A kendervászon mosását lúgozással kezdték a háznál, majd másnap a vásznat levitték a mosótavakhoz, és kezdődött a rendkívül nehéz fizikai munka, a sulykolás. Az 1960-as években elterjedt pamutvászont még lehordták öblítésre a tavakhoz, de Hollókőn a vezetékes víz megjelenésével végleg eltűntek a mosótavak.

Kis vizek mikrokozmosza

A patak felett húzódó tanösvény mentén részben láthatóak a tavacskák nyomai, amelyek ma már inkább az élővilág védelmét szolgálják. Nem is gondolnánk, milyen változatos élővilágnak ad helyet akár egy keréknyomnyi „pocsolya”, még ha csak néhány hétig marad is meg. A csípőszúnyogok például alkalmazkodtak az időszakos vizekhez, így akár két hét alatt kifejlődhetnek - ha azonban a víz több hétig megmarad, érdekes rákfélék is megjelenhetnek a benne. A kiszáradó vizekhez kiválóan alkalmazkodott az ősi rákcsoporthoz tartozó nyári pajzsosrák: még azelőtt lerakja tartós petéit, mielőtt a pocsolya kiszárad. A kétéltűek közül a pocsolyákban is szaporodni képes vöröshasú unka található meg a Cserhátban, de vízisiklót is gyakran látni a sekély vizekben.

A patakvölgyek fontos helyszínei voltak a népi gazdálkodásnak is, így a gyümölcstermesztésről és a kultúrnövényekről szintén sokat olvashatunk a tanösvény mentén található táblákon. Érdemes elolvasni a minden táblán feltüntetett „Tudod-e?” részeket is, hiszen olyan érdekességekre kapunk választ, mint például „Miért szívják a vérünket a csípőszúnyogok?”, „Hogyan védekeznek a megfogott vízisiklók?”, „Mit neveznek pozdorjának?”, Kik voltak az oltogató emberek?”, vagy hogy „Mire mondják azt Nógrádban, hogy nyilicskás?”

A szerző tippjei:

• Eső után, vizesen a fapallók nagyon csúsznak, legyünk óvatosak!
• Bár hivatalosan a Babamúzeumtól kezdődik a tanösvény, az Ófalu „bejáratától" érdemesebb elindulni (a hatalmas Hollókő felirat mellől), mivel itt látványosabb az ereszkedés a völgybe.
• A tanösvény két végén lévő lépcsősorok miatt babakocsival vagy kerekesszékkel nem lehet lejutni.

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes