Debreceni Egyetem Botanikus Kertje

Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály 1807-ben álmodta meg azt a botanikus kertet, melyet 1840-ben Kerekes Ferenc professzor és Vass Pál a Pap-tava rétjén létrehozott. A Református Kollégium botanikai oktatását szolgáló Füvészkertet 1926-os megszűnte után prof. Verzár Frigyes rektor, valamint Soó Rezső és Greguss Pál 1928-ban végleges helyén újraalapította azt. 1930-tól Soó Rezső tervei alapján egyre intenzívebb kertépítés következett, ekkor épült fel a város ajándékaként a Csillagda is, valamint Soó kísérleteinek egyik korai helyszíne, a méhészház. A '30-as évek második felében épült a sziklakert, létesült a tó, a mocsár, az akkoriban egyetlen fűthető növényház, és a „faház” is. Mindezeket komolyabb fejlesztés csak a világháború után, az 50-es évektől követhette. Azóta a Kert fejlődése töretlen.

Botanikai értékek és gyűjteményi sajátosságok

A Kert egy több mint 750 fásszárú fajt tartalmazó arborétumra, valamint egy különleges lágyszárú és egy trópusi gyűjteményre tagolódik, amelyek közül az utóbbiak egy üvegház komplexumban és három különálló üvegházban kaptak helyet.

Az kert látványosságai az idős, honos faegyedek, például a 150-200 éves kocsányos tölgyek, 100-150 éves mezei juharok vagy a 100-120 éves madárcseresznyék. Szintén értékes lakók a világon ma ismert négy cédrus faj és a keleti gyertyán képviselői. A tölgyek mellett láthatjuk az első magyar füvészkönyv szerzőinek Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály szobrát. Kallós Ede szobrászművész alkotása 1940 óta díszíti a kertet.

A kert délnyugati részén található mesterséges tó partján, ill. vízterében több mint 80 vízi, mocsári és lápréti növényfaj él. A kontinentális páfrányok gyűjteménye a legterjedelmesebb a hazai kertek közül, fajszáma meghaladja a 70-et, de nem jelentéktelen a virágos lágyszárúaké sem, amelyben legalább 700 taxon található.

Rendkívüli érték e kategóriában a kontinentális teleket elviselő pozsgások (varjúhájak, kövirózsák stb.) kollekciója. A botanikus kert messze földön híres a kaktusz- és pozsgás gyűjteményéről, mintegy 1300 kaktusz- és az 1000 egyéb pozsgás fajjal. 70 000-nél is több növényegyedével, maga nemében Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb gyűjteménye, a hazai intézmények közül pedig a legjelentősebb. Kiemelkedik még a trópusi és szubtrópusi csoportokból az orchidea- és bromélia-gyűjtemény is.

Természetvédelem

1976 óta helyi védettséget élvez.

Legjelentősebb a Nyírségben és környékén elterjedt védett növények gyűjteménye, melynek ex situ fenntartó és szaporító telepe van itt, közel 30 fajjal és több mint 22 000 egyeddel. A Kert területén még fellelhető kb. 5 hektáron – mint természetközeli növényközösség – a Nyírség egyik legértékesebb növénytársulása, az ún. gyöngyvirágos tölgyes, a nyírségi edafikus erdőssztyepp, másik nevén nyírségi pusztai tölgyes, és ennek tisztásain a zárt homoki sztyepprétek.

Oktatás és kutatás

A Kert az egyetemi oktatást és kutatást szolgáló, nemzeti és nemzetközi értékű élőnövény gyűjtemény, tudományos intézmény és műhely, amely Soó Rezső kezdeményezésére, és néhány területen nyomdokán haladva, ma is a hazai rendszertani, magbanki, ökológiai és ökofiziológiai, konzervációbotanikai, pozsgásbiológiai stb. vizsgálatok színtere.

A tó mellett őrzik a kertet a híres botanikusok és az első magyar füvészkönyv szerzői: a több száz éves kocsányos tölgy közelében áll Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály mészkő szobra, amely Kallós Ede szobrászművész alkotása és 1940 óta díszíti a kertet.

Itt helyezték el 1984. január 1-jén a Csillagvizsgáló Intézetet.

• minden nap: 08:00 - 18:00

október 21. - március 20.:

• minden nap: 08:00 - 16:00

A Pálmaház és a Növényföldrajzi Pozsgásház minden nap 8:00-15:00 óra között nyitva.

• Felnőtt: 650 Ft
• Diák/Nyugdíjas/Óvodás: 400 Ft
• Családi jegy (3-7 fő): 1700 Ft

Egyetemi polgárok számára nyitvatartási időben ingyenesen látogatható.

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2026 februári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!