Csurgó (szikla)

A Csurgó óriási sziklakemenceként ásít a völgyoldalban, méreteit azonban gömbölyded formái valamelyest megszelídítik. A hátáról érkező víz fátyolszerűen behálózza a göröngyös kőzetfelszínt, és csillámló függönyként csorog alá, ahol permetként végzi a jókora kőgumókon. A megkapó jelenség valójában egy kapitális édesvízimészkő-kiválás, más néven mésztufatömb, melyet évezredek óta hizlal a fölötte fakadó patak.

A mélyben szivárgó karsztvíz szénsavtartalmával meszet old magába, ám amikor a közeli forrásban felszínre lép, a megváltozott nyomásviszonyok hatására szén-dioxid-tartalma elillan, a mészanyag pedig kiválik belőle, és bekérgezi az útjában heverő tereptárgyakat. A szén-dioxidot felvevő növények (pl. a sziklát foltokban fedő mohapárnák) még gyorsítják is a folyamatot. A lassan képződő kőzet által bekebelezett növények, törzsek, ágak később elbomlanak, likacsos szerkezetet hagyva hátra (innen a darázskő elnevezés), amint azt a leszakadt, külön álló, vajszínű sziklatömbön szemügyre is vehetjük. Közelebbről megvizsgálva a „ragyás óriást", cseppkőszerű formák csüngnek a túlhajló boltozatról, oldalában pedig két nagyobb üreg tátong. Teljes mérete csak távolabbról szemlélve rajzolódik ki.

A kőzetképződés itt nem csupán tankönyvi ábra, hanem a szemünk előtt zajló, látványos formákban testet öltő folyamat, melynek „száraz" földtani összefüggéseit a csöpögő víz és a bársonyzöld mohapárnák látványa puhítja fel. Létezik olyan feljegyzés, miszerint a sziklát öntöző csermelyt az itt táborozó cserkészek térítették el annak érdekében, hogy vízesést hozzanak létre. Tekintve geológiai hátterét, a Csurgó bizonyosan régebben kap vizet a „nyakába", mint amióta táborozók látogatják: a hegységben már több mint tízezer éve tart az édesvízi mészkő, más néven mésztufa vagy travertínó képződése. (Ettől még akár az is elképzelhető, hogy a patak egy időben több ágra szakadva részben kikerülte a torlasszá emelkedett sziklát, a cserkészek pedig „helyes" irányba terelték a vizet.)

Téli látogatáskor csupán komor, barna sziklahalomként mutatkozik a Csurgó, de nagyobb fagyok idején egyedülálló látványosság a sziklát burkoló, lefagyott vízcseppek hizlalta jégcsapfátyol.

Az évszázados, kidőlve korhadó fatörzs melletti Csurgó a Hidasi-völgy mélyén rejtőzik a Kéktúra mentén, a legközelebbi parkoló a völgy végében, mintegy 20-30 perc sétára található. Mindössze 5 perc séta fölfelé a Hidasi-völgy legszebb szűkülete, ahol a patak sziklabordákon átbukva alkot zúgókat - érdemes ennek meglátogatásával kiegészíteni a túrát.

Open from

Price: