Latorvár (Örsúr vára)

A Bükkalján, a Sályi-patak forrásterületén, pontosabban a Sály-Latorpuszta feletti kiterjedt hegytetőn sáncok alkotta középkori földvárat találunk. Az Örsúr váraként ismert, 2,5 hektár kiterjedésű erődítés nagy valószínűséggel a 10. század során épült a Bükk délkeleti lábának sziklás platójára, egy őskori földvár területére. Anonymus is megemlíti a Gesta Hungarorum című írásában Örsúr várát, mint Örsúr nemzetségfő szálláshelyét, amelyet a feltárások szerint gerendasánccal vettek körbe.

Örsúr vára

A Latorvár-tető vulkáni anyagú (ignimbrit) fennsíkján már a bronzkorban erődítményt emeltek, amit a tető környezetében fellelhető, kb. 5 hektárt körbevevő sáncok bizonyítanak. A szűken vett fennsíkot középkori sánc keríti, ami csak a sziklás és meredek délnyugati oldalról hiányzik. A sáncokon belül háznyomokat, tűzhelyet és sírokat tártak fel a 20. század eleji ásatások, illetve a plató alatti völgyben egy 10–12. század között létezett Váralja nevű település (házak és kör alapú templom) maradványait is megtalálták. A sáncokon belüli egyenetlenségeket a II. világháborúban mélyített tüzérségi gödrök képezik.

Latorvár

A Latorvár-tetőre vezető sziklás gerincen déli irányban, egy Árpád-kori kőtorony maradványa látszik, amit feltehetően a sáncvár után, a 12–13. században építettek, de a lakosság kőbányának használva a romokat, lerontotta a maradványokat. A torony alakját tekintve feltehetően egy kör alakú lakótorony állhatott itt, de az építmény keletkezésének és pusztulásának időpontját nem tudjuk.

Mindkét romhoz a Törökök nyomában tematikus túraútvonal 'kék bástya felett kék félhold' jelzése vezet fel. A Latorvártól főként Latorpusztára és a völgybevágásra látunk rá, míg feljebb kapaszkodva az Örsúr várától, a Latorvár-tető délnyugati pereméről kiteljesedik a kilátás a környező bükkaljai dombokkal és a Bükk délkeleti hegyvidékével. Sályra és Latorpusztára innen nyílik a legszebb kilátás, míg az Alföld felé csak jó időben tárul fel a panoráma.

A misztikus Lélek-lyuk

A Latorvár-tetőtől nyugatra, a település északnyugati szélén találunk egy harmadik várat is, a sokatmondó Léleklyuk-tetőn, bár ezek is csak sáncok a kicsiny kiemelkedés tetején. A kiemelkedés oldalában nyílik a Léleklyuk-barlang, egy mesterségesen kifaragott, függőleges, kéményszerű nyílás, amelynek alján a patak felől megközelíthető terem áll, jelenleg beton fallal, ajtóval lezárva. A sáncvár és a Léleklyuk keletkezési idejéről, rendeltetéséről nem tudunk semmi biztosat.

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes