Erdődy-kastély (Doba)

Egy „őrületes” kastély

A közeli terület a török időkben teljesen elnéptelenedett; Dobát az Erdődy család telepíttette újra a háborúk után, és mint földesúr, ide helyezte igazgatási központját is. A helyiek által Somlóvárnak vagy Új-Somlyóvárnak hívott kastélyt Erdődy Károly (Kajetán) gróf építtette. A tervezésben kiemelkedő szerepe volt a neves francia építésznek és festőnek, Charles Moreau-nak, akit az Esterházyak is sokszor alkalmaztak. Mellette Heinrich Koch és Engl építész is munkálkodott itt (utóbbi a lépcsőházat álmodta meg). A terveket 1819-ben véglegesítették, majd a következő évben hozzáláttak a megvalósításhoz. Az építkezést Anreith János, a szombathelyi székesegyház építésvezetője felügyelte. A köveket a Somlóról hozták, a faanyagot az Erdődy-birtokon levő erdők szolgáltatták a közeli Doba és Szajk mellől, a téglát és meszet a gazdaságok maguk állították elő.

A kastély több fázisban épült, végül 1839-ben készült el. Az eredeti terveket úgy állították össze, hogy ha szükség lenne rá, mindkét végén meg lehessen hosszabbítani az épületet, de erre végül nem volt szükség. A Somló tetején álló ősi családi várromra néző klasszicista műremek timpanonos homlokzatot, dór és jón oszlopfőket kapott díszítésként. Eredetileg egy órát is szereltek a nyugati timpanonra, amit Bécsből hozattak. Az épület déli csarnokában található a korból fennmaradt legnagyobb mozaikpadló.

Az épület 1945-ig volt az Erdődy család birtoka. A falak között 1951-től gyógyintézet működött, ami később a tüdőgyógyászatra specializálódott, majd 1972-ben elmegyógyintézetet alakítottak ki benne, ami azóta is a különböző lelki- és elmebetegségek gyógyításában és rehabilitációjában nyújt segítséget a rászorulóknak.

Park a természethez igazodva

A kastély épülete szinte egybefonódik a környező tájjal a fentebb már említett Carles Moerau-nak köszönhetően, aki mesés angolparkot álmodott ide. A 91 hektár alapterületű angolkert kialakításakor igyekezett megőrizni a környék őshonos értékeit, de emellett különleges növényeket, például tulipánfát és japánakácot is ültetett a területre. A kastély a park legmagasabb pontján, annak szívében kapott helyet, határait pedig természetes vagy ahhoz hasonlóan kialakított határok jelölték. Moreau, akinek egyébként a tatai és kismartoni angolkertet is köszönhetjük, felhasználta a természet már meglevő „elemeit”: kitisztíttatta a tavak és vízfolyások medreit, csatornákkal szabályozta a vízszintet. A fákat természetes csoportokba ültette, mellettük szép kilátást hagyva a Bakony lankái és a Somlyó tetején álló vár felé. A park jelentőségét bizonyítja, hogy a 19 század közepén Fényes Elek a Habsburg Birodalom legjelentősebbjei közé sorolta (a dégivel együtt).

A hatalmas és gyönyörűen rendbe hozott kert szabadon látogatható, de az épületben ma is pszichiátria működik, ezért azt csak kívülről csodálhatjuk meg, járhatjuk körbe.

Az épület csak kívülről, a kastélypark szabadon látogatható.

Ingyenes