A bakonybéli Borostyán-kút (Szent-kút)

Szentek, szarvasok, farkas

A keresztény remeteség intézménye a 11. század második felétől terjedt el Európa nyugati tájain, s kicsivel később már remeték szorgoskodtak a mai Magyarország erdőinek mélyén is. A Bakony rengetegének első „legendás” lakói is a remeték voltak: Szent István 1018 körül alapította Bakonybélen a bencés monostort, az attól szűk egy kilométerre található Borostyán-kút (Szent-kút) pedig állítólag Szent Günthernek, a béli monostor alapítójának volt a remetelakja.

A megkapó szépségű, kis tavat tápláló Borostyán-kút és az itt álló, Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolna a monostor híres lakójának, Szent Gellértnek állít emléket, aki 1023–1030 között – a Szent István udvarában tett 8 évnyi szolgálatát követően - vezette az intézményt, s remeteként szívesen időzött a karsztforrásnál.

A szent emlékét szobor is őrzi: Opra Szabó István zirci szobrászművész alkotása Szent Gellértet egy szarvasborjú mellett ábrázolja. Ez egy legenda jelenetét ábrázolja: amikor Szent Gellért Bakonybél erdőiben élte remeteéletét, egy napon elaludt, és később arra ébredt, hogy egy szarvastehén és borja mellé feküdt. Egyszer csak újabb szarvas rontott ki a fák közül, mivel egy farkas kergette. A szarvastehén erre megijedt és elmenekült, a borjú pedig egyedül maradt. Miután Gellért megetette az állatot, az nem hagyta el, a társa maradt. Egy másik napon egy sebesült farkas várta otthona előtt - a remete bekötözte a sebét, mire a farkas a szarvas mellé telepedett, és attól fogva békében éltek.

A szentek rejtek

IX. Gergely pápa 1230-ban kelt bullája már megemlíti a Borostyán-kő tetején álló kápolnát, amelyből azonban a 19. század elejére már csak az alapok maradtak meg. A festői tó partján ma látható kápolna 1824-ben épült a helyi plébános kezdeményezésére, az itt fakadó három forrás vízgyűjtő medencéje pedig 1889-ben épült a hegyoldalban látható Kálváriával együtt. A kápolna mellett lépcsősor vezet egy elfalazott sziklahasadékhoz, amely elé egy Lourdes-i Mária-szobor került. A szájhagyomány szerint ebben a barlangban remetéskedtek a szentek.

A falu összefogásával 1996-ban újították fel a kápolna környékét, ekkor készült (a források vizének felduzzasztásával) a tó is .