Esterházy-kastély (Devecser)

Az évszázadok során többször is átépített devecseri Esterházy-kastély belső várudvarában, és körülötte sétálva is igazi időutazásban lehet részünk. A történelmi épület felfedezése után a kastélytól északra fekvő kastélyparkot is célszerű bebarangolnunk: famatuzsálemek, tavak és pihenőhelyek várnak ránk.

Devecser várának története

Devecseri Csoron András a mohácsi csata utáni belviszályok miatt a mai kastély helyén álló udvarházát 1532-37 között várkastéllyá alakíttatta át, köré védőfalat és széles árkot építtetett, melybe belevezette a kastély határában kanyargó Torna-patak vizét. Az Oszmán Birodalom folyamatos terjeszkedésének hatására Devecserből hamarosan végvár lett, melyet többször is megostromoltak portyázó török csapatok, de sikerrel nem jártak. 1584-ben a Nádasdy család birotkába került a vár, melyből 1594-ben – Veszprém és Győr eleste után – védői elmenekültek, ám ennek ellenére sem került idegen megszállás alá. 1626-ban Esterházy család tulajdona lett az erődítmény, amely a Rákóczi-szabadságharcban csekély szerepet játszott, majd ezt követően egyre elhanyagoltabbá vált: csupán uradalmi magtárként használták.  Az ekkor reneszánsz hatásokat is mutató, késő gótikus stílusú, romos állapotú várkastélyt 1790-1799 között Georg Karl Zillach tervei alapján átépíttették: a külső védműveket lebontották, a kastélyt barokk stílusban megújították. Az épület mai formáját 1890-ben nyerte el: Voyta Adolf tervei alapján eklektikus stílusban alakult át. Ekkor bontották le a várkaput, a várfalak nagy részét, illetve épült meg a kápolna és a kétemeletes torony is. A kastély a második világháborút követően állami kézbe került, jelenleg a devecseri önkormányzat tulajdonában áll, falai között hazánk egyik legszebb könyvtára és idősek otthona is üzemel. 

A kastélypark története

A kastélypark létesítése Eszterházy Károly nevéhez fűződik: a 18. század végén kezdte meg a kastélytól északra fekvő terület lecsapolását-feltöltését követően a barokk kastélypark kialakítását, melyet a 19. század végén megépült főút – mai Pápai utca – kettévágott, területe ezzel lecsökkent. 1890-ben a kastély átalakítása során a kastélykert is megváltozott: befásították a kastély és a Torna-patak közötti területet, a ma is látható famatuzsálemek nagy részét ekkor ültették. A kastélykert legsötétebb napja 2010 októberében volt: a kolontári vörösiszaptározó gátjának átszakadását követően mintegy másfél méter magasságban öntötte el a vörösiszap a parkot. Az ár levonultát követően évek alatt sikerült teljesen megtisztítani a területet a lerakódott lúgos kémhatású maró iszaptól, 2014-ben kapta vissza Devecser a megújult-felújított kastélyparkot.

A kastélypark növényvilága

A kisalföldi és bakonyi flórajárások határában létesült kastélyparkban döntően őshonos ártéri puha- és keményfaligeteket, gyertyános-kocsányos tölgyeseket találunk, ám egzóta fajokkal is találkozhatunk: platánok, vadgesztenyék, feketefenyők és mocsári ciprusok is felfedezhetők a park hangulatos sétányainak bebarangolása során.

Hazánk egyik legszebb könyvtára

A könyvtárba – nyitvatartási időben – célszerű benézni: többek között reneszánsz kandallót, ajtó- és ablakkeretet is láthatunk odabent. Ha pedig a kastély belső udvarán sétálunk, érdemes az Itáliából hozatott reneszánsz kút másolatát is megnéznünk, melynek eredetije napjainkban a Szépművészeti Múzeumban látható. A kastélykönyvtár állandó és időszaki kiállításoknak is helyt ad.

Az Esterházy-kastély kívülről és a kastélypark egész évben szabadon látogatható, a Városi Könyvtár belülről csak nyitvatartási időben tekinthető meg.

A Városi könyvtár nyitvatartási ideje:

• hétfő, kedd, csütörtök: 14:00 - 19:00
• péntek: 9:00 - 17:00
• szerda, szombat: rendezvény szerint

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2025 augusztusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!

Ingyenes