Kékes (csúcs)

Kékestetőn szinte minden „tereptárgy” a csúcs jelképévé vált, különösképpen a kilátóként és kávézóként is funkcionáló TV-torony, illetve a hazánk legmagasabb pontját jelölő nemzetiszín kő. Szintén itt, a központi téren található a régi, andezitkőből épített antennatorony, a Tető étterem, a Kékesi vendégház, néhány síház, egy büfé és mosdó is. Ezektől kissé elkülönülten találjuk a Mátrai Gyógyintézet – egykori szanatórium – bekerített, ám látogatható parkját és a hozzátartozó épületeket, illetve a Meteorológiai Szolgálat obszervatóriumát. 2026 márciusában sajnos nincsen üzemelő szálláshely Kékestetőn.

Síelés a Kékesen

Bár a kékesi síelés régre nyúló, patinás történelemre tekint vissza, a pályák (5 kék, 2 piros, 2 fekete) évek óta megfelelő hóhelyzet esetén sem nyitnak ki, a felvonók nem üzemelnek. A kékestetői műút 1931-es átadása után jelentek meg nagy számban a síelők hazánk legmagasabb pontján, hamarosan lesiklópályákat is átadtak: először a Veronika-rét és a Honvéd üdülő irányába levezető „déli”, majd az északi, meredekebb utakat. A sport poilitikai berendezkedésen átívelve töretlen népszerűségnek örvendett, szakosztályi síházak (Dózsa, Kékesi Sas stb.), műugrósánc és felvonók is épültek, síiskolát létesítettek, sífutó-útvonalakat alakítottak ki. A tömegsport mellett nemzetközi és hazai versenyeknek is otthont adott a Kékes. 

Kékestető és a turizmus

A helyi természetjáró egyesület, az 1887-ban alakult, kifejezetten agilis és aktív Mátra Egylet a hegység első turistajelzését Mátrafüredről Mátraházán át a Kékesre vezette, ahol 1889-ben 20 m magas kilátót, később menedékházat is emeltek. Az egyre növekvő népszerűségnek örvendő csúcsra a trianoni békeszerződés után kezdtek el más szemmel nézni, amikor Magyarország legmagasabb pontja lett: felújították a menedékházat és a kilátót, utóbbi tetején meteorológiai állomás létesült; sípályákat alakítottak ki, majd 1931-ben elkészült a Kékestetőt Mátraházával összekötő műút, amelyen az autó- és buszközlekedés mellett az 1933-ban átadott szálló (ld. alább) építési forgalma is megindult. A megrongálódott fakilátó 1937-ben összedőlt, s közel negyven évig nem is pótolták azt.

Közben maga a telep fejlődött: új helyet kapott a metorológiai megfigyelőállomás, síházak, sífelvonók épültek. Felhúzták a „régi tv-tornyot” (amely valójában a hazai vezeték nélküli telefonálás első, kísérleti antennáját rejtette), később képközlésre is alkalmas antennát állítottak. Ezt 1981-ben váltotta fel a mai, amelynek üzembe helyezése már 1980 nyarán, a moszkvai olimpia akadálytalan közvetítése érdekében megtörtént, így a hegycsúcs „kilátástalanságát” is orvosolták.

A kékesi szanatórium

A különböző (főleg tüdő- és reumatikus) betegségek gyógyítására kiválóan alkalmas mátrai klímát először a mátraházi szanatórium, majd az 1933-ban átadott, Miskolczy László tervezte és Csonka László finanszírozta Kékes Szálló „használta ki”. A gyógyszálló a kor egyik legmodernebbjének számított, s nemcsak a gyógyulni, hanem az üdülni vágyók körében is nagy népszerűségre tett szert. 1950-ben államosították, funkciója innentől kezdve elsősorban gyógyászati. A szanatórium jelenleg a mátraházival közösen a Mátrai Gyógyintézet nevet viseli.

A szanatórium fenyőkkel teli parkja látogatható, benne kisebb érdekességekre bukkanhatunk: hazánk legmagasabban fakadó forrására, a Kékes-forrásra, az elhagyatott Csonka-villára, amelyben az építtető lakott a családjával, majd később Rákosi Mátyás nyaralója volt. A szanatórium parkjának fenyőállománya 2026 elejére sajnos elöregedett, állapota leromlott, és mivel balesetveszélyes, látogatása tilos.

Bár a kerítésen kívül található, érdemes még megemlíteni a volt orvos- és nővérszállót, amely felújítva, de üresen várja sorsának jobbra fordulását.

Egész évben szabadon látogatható. A főleg télen jellemző, megnövekedett forgalom esetén a kékestetői műutat lezárhatják.

FIGYELEM! A Mátrai Gyógyintézet parkja a balesetveszélyes fenyők miatt átmenetileg nem látogatható.

Ingyenes