Kaán-forrás

A forrás

Az Apát-kúti-völgy összeszűkülő szakaszán, az erdészeti út mellett helyezkedik el a Kaán-forrás. A csurgót övező placcon pihenőhelyet alakítottak ki, ahol nem ritka látvány az üres palackokkal érkező, majd hosszas töltekezés után komoly forrásvíz-szállítmánnyal távozó autós. A vízfakadást Visegrád és Pilisszentlászló felől is a P jelzésen érhetjük el, mindkét falutól nagyjából azonos távolságra fekszik, de utóbbi felől csak lefelé kell haladni. A közelben fut a Spartacus-ösvény, amelyre a Z● jelzésen felkapaszkodva, a Jenő-kunyhó épületénél csatlakozhatunk rá - ám a szintkülönbség jelentős, közel száz méter.

A forrás általában bővizű, még nyáron sem apad el, vize iható, de csak saját felelősségre. A kulacsokat a támfalnál érdemes megtölteni, a lenti favályú a patak felé továbbítja a vizet. Az eredeti foglalást egy szentendrei cserkészcsapat készítette 1938-ban, a mai jóval később, 1974-ben épült Bertényi Miklós erdőmérnök (a közeli füvészkert névadója) vezetésével. Sokáig fontos szerepe volt a visegrádiak életében, hiszen a városban elérhető, nitrátban dús vizet a csecsemők nem ihatták, így a helyiek a Kaán-forrás levét hordták haza.

A forrás Kaán Károly erdőmérnökről kapta a nevét, aki az első hazai természetvédelmi törvény körül bábáskodott, és a Trianon utáni faéhség közepette kidolgozta az Alföld fásítási tervét.

A forrás környezete

A vízfakadás mellett lépcső vezet fel a közeli műútra. Ezt az 1930-as években fektették Horthy Miklós kedvéért Visegrád környéki vadászterülete és a pap-réti vadászlak között (később pedig tovább, szentendrei kastélyáig). Az aszfaltút pecsételte meg az 1920-as években épített kisvasúti sínek sorsát is a völgyben.

Az Apát-kúti-völgy egészen a 20. század közepéig a turistaforgalom elől többnyire elzárt vadászterület volt. A környező terep tagolt domborzata és pompás erdői miatt bővelkedett a vadban, két fontos városhoz (Visegrádhoz és Budapesthez) is közel feküdt, összeköttetéseiről pedig a Duna gondoskodott. A korai turistairodalom a valóban kimagasló adottságú völgyet tündérkertként is jellemezte, amivel a kiváltságosok kénye-kedve szerint kitiltott, mozgásukban korlátozott bakancsosok sanyarú helyzetére igyekezett felhívni a figyelmet. Napjainkra viszont ez a Dunakanyar egyik legjobban kiépített kirándulóhelye, mely hétvégente családok sokaságát csábítja a hegyek közé.

Egész évben szabadon látogatható, és általában a nyári szárazságok idején is működik.

Ingyenes