Massa Múzeum

A kicsiny múzeumban a Garadna-völgyében a 18. században indult vaskohászat emlékeit tekinthetjük át eredeti dokumentumokon és korabeli szerszámokon, gyártmányokon keresztül, sőt még működő modelleket, maketteket is találunk itt.

„A diósgyőr-hámori vasmű története (1770-1870)” címet viselő állandó kiállításon megismerhetjük az épület mellett álló őskohó működését. Az impozáns méretű, 1812-ben épült faszéntüzelésű nagyolvasztó a legrégebbi ipari műemlékeink egyike. 1979-ben 18. századi rajzok alapján felépítettek egy korhű vasverőt (hámor) is, amelynek farkaskalapácsát vízikerék hajtja. Az út és a patak túloldalán egy szabadtéri kiállítás látható, ez a vaskohászat és az ahhoz kapcsolódó bányászatban használt gépek rejtelmeibe vezeti be az érdeklődőket.

Múzeumi napok vagy a Fazola Fesztivál alkalmával a múzeum és az őskohó is megtelik élettel, a kovácsműhelyben felizzik a kemence, ilyenkor ugyanis bemutatókat láthatunk a vaskohászat egykori életéből.

Fazolák és a kohászat

A Miskolc környéki vasipar megalapozója a német származású, majd Magyarországon megtelepedett Fazola család volt. Fazola Henrik 1760 körül már ismertté vált magas színvonalú lakatosmunkáiról, így kapott megbízást az egri püspöktől az akkor épülő vármegyeháza kovácsoltvas kapuinak és díszeinek elkészítésére. Egri munkáiból szerzett vagyonából bányakutatásokat végzett a Mátrában és a Bükkben, majd az utóbbiban feltárt vasérctelepre alapozva 1765-től kezdve építette ki a vasgyártáshoz szükséges hámorokat a Garadna- és a Szinva-patakok völgyében. 1770 nyarán a bécsi udvar támogatását is megkapta, és Mária Terézia rendeletben alapította meg a „Hámor Vas-művet”, amelynek vezetőjévé Fazola Henriket nevezte ki. Ezzel indult az ország egyik legnagyobb ipari vállalata, a Diósgyőri Vasgyár története.

Fazola Henrik 1772-ben ómassán építette meg az ős-ős vasolvasztót, amihez jól képzett osztrák és felvidéki szakembereket telepített ide. A környezet ideális volt a munkához: a környező, hatalmas erdőség fáit a tüzeléshez használták, a talaj mészköve, mint salakképző anyag segített, a Garadna vize pedig az energiát szolgáltatta. Ez a kohó 1820-ig működött, de már korábban felmerült egy új, nagyobb és korszerűbb kohó építése.

Ezt az egykori lakatosmester, gyáralapító Henrik fia, Frigyes építette, aki apja nyomdokaiba lépett, kohómérnöknek tanult, később pedig ő vezette a diósgyőri vasművet, és egész életét a vasgyártás korszerűsítésének szentelte. Az ő ötlete volt a mesterséges tó létrehozása a Garadna- és a Szinva-patakok összefolyásánál, így a 19. század elején, a vashámorok vízenergiával működő kalapácsainak egyenletes vízellátására épült meg a víztározó, vagy, ahogy ma ismerjük, a Hámori-tó.

1812-13-ban, amikor a tavat elzáró duzzasztógát elkészült, kezdte meg működését a tó nyugati végétől néhány kilométerre található újmassai kohó. A Fazola nevét viselő építmény 1872-ig működött, ekkor került át Diósgyőr területére a vasgyár. Az őskohó ma az ország egyik legrégibb ipari műemléke.

 május 1. - október 31.:

• szerda-vasárnap: 10:00-17:00         

 Ettől eltérő időpontokban, előzetes egyeztetés szükséges. A téli hónapokban zárva tart.

Az újmassai Massa Múzeum a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum felsőhámori Kohászati Múzeumához tartozik.

• Felnőtt belépőjegy: 1000 Ft
• Kedvezményes belépőjegy (nyugdíjas, diák): 500 Ft
• Csoportos felnőtt belépőjegy (10 főtől) egy főre: 600 Ft
• Csoportos kedvezményes belépőjegy (10 főtől) egy főre: 300 Ft
• Családi jegy (2 felnőtt és 2 gyermek részére): 2000 Ft, minden további gyermek 250 Ft/fő
• Tárlatvezetés előzetes bejelentkezés alapján 20 főig: 4000 Ft/csoport a belépőjegyen kívül
• Tárlatvezetés előzetes bejelentkezés alapján 20 fő felett: 6000 Ft/csoport, a belépőjegyen kívül
• Múzeumpedagógiai foglalkozás (gyűjteménylátogatásra nem jogosít): 300 Ft/fő/alkalom

További részletek a szolgáltató honlapján.

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2025 januári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!