Hugó-villa

A sziklaüreg a Kámor csúcsától északkeletre, sziklafal tetején mélyül, jelzett turistaút nem nem vezet hozzá. Ugyanakkor, ha szép kilátásra vágyunk – vagy itt terveztük tölteni az éjszakát –, mindenképp érdemes megkeresni. Télen az ösvény nehezen látható, nyáron azonban kirajzolódik az aljnövényzetben.

Méretei alapján a sziklaüreg nem számít barlangnak, felszereltsége és kialakítása miatt pedig menedékháznak sem neveznénk. A puha vulkáni tufa, és a felette telepedett, keményebb kőzetek határán kialakult nyíláson egyértelműen látszik, hogy gondos emberi kezek mélyítették tovább, így nyerte el mai alakját. Már Sisa Pista, a környék utolsó betyárja is búvóhelyeként használta a 19. század végén, és hiába telt el azóta 200 év, napjainkban is hasonló funkciót tölt be: bivakszállásnak van berendezve. Tűzrakóhely, derékalj, szemeteszsák, mécsesekké alakított sörösdobozok várják az itt éjszakázókat. A három oldalról szikla határolta „villa” nyílása nem is olyan régen még be volt deszkázva, sajnos ebből semmi nem maradt. Az üreg mindenesetre szélvédett, a teraszáról nyíló panoráma pedig a napfelkelte narancssárga tüzében még csodálatosabb. Utóbbit leginkább télen élhetjük át, nyáron a lombok valamelyest korlátozzák a kilátást.

A bivakszálláson kb. 3-4 fő fér el kényelmesen. Mivel a fekhelyek a sziklapadon vannak kialakítva, matrac használata szükséges.

A Kámor tömbjének egy része fokozottan védett, ezért az ösvényről ne térjünk le, és vigyünk magunkkal mindent, amit felvittünk.