Óház-kilátó

Az 1991-ben megkezdett ásatásokban feltárt lakótorony alapjaira emelték 1996-ban a mai kilátót. A falépcsőkön a torony tetejére felkapaszkodva széles panorámát kapunk Kőszegre és a kálváriára, Szombathelyre, a közeli tanúhegyekre, azaz a Ságra és a Somlóra, valamint a szomszédos Ausztriára a Schneebergbel – sőt tiszta időben a pozsonyi vár is kivehető a távolban.

Az Óház-tetőt érinti a hegység élővilágát bemutató Csillaghúr tanösvény, amely a Kincs-pihenőtől járható végig egy körtúrán.

A kilátó közelében esőbeállóval és tűzrakóval felszerelt pihenőhely is található.

Egy kis történelem

Anonymus krónikáiból tudjuk, hogy már a honfoglalás idején állt a jelenlegi épület helyén egy őrtorony, melynek tetejéről kémlelték a környéket a területet védő katonák. A régészek és a történészek feltételezik, hogy a helyszínen épült meg a környék első vára (Felsővár vagy Óvár, Óház), amelynek funkciója a határ védelme, a birtok őrzése volt. Az itt állt várról (Castrum Kwszug) nevezték el a később a hegyek lábánál alapított várost, Kőszeget. A Felsővár a 14. században az Alsóvár (Esterházy-vár vagy Jurisics-vár) létrejöttével elveszítette jelentőségét. A 18. század végére a falak tönkrementek, viszont a kőből rakott, vaskos alapok kitartottak, a mai napig megmaradtak.

Az egyre pusztuló, romossá vált épület helyére elsőként fából, majd a millennium évében, 1896-ban kőből emeltek 22 m magas kilátót, formáját Kőszeg város címerének tornyáról mintázták. A statikailag átgondolatlan, szél által gyakran tépázott kilátó 1917 tavaszán összedőlt egy viharban. Az újjáépítésére léteztek tervek, de a kedvezőtlen körülmények miatt csak a millecentenárium évében, 1996-ban valósult meg. Ekkor már a műemlékvédelmi szempontokat is figyelembe vették. A pénzszegény időszakban társadalmi összefogásra is szükség volt a tervek megvalósításához: a pénzbeli adományok mellett sokan szaktudásukat és erejüket adták a torony építéséhez.

Ingyenes