Mókus Kör

Itiner

• A rajt és az első QR-kód leolvasása után a P+ jelzésen kell elindulni a Budakeszi utat keresztezve.
• Kb. 1,5 kilométer megtételét követően a S+ jelzésen folytasd utadat, amely előbb ismét keresztezi a Budakeszi utat a Korányi Intézetnél, majd az aszfaltutat elérve az „Erdő fohásza” táblán találod az első ellenőrzőpontot és a 2. QR-kódot. Innen a közeli Szilfa-tisztásig haladj tovább a S+ jelzésen, majd fordulj jobbra, a P+ jelzésre.
• A Petneházy Fogadó és Lovastanyát elhagyva éred el a P jelzést. Fordulj balra, és kövesd egészen Nagykovácsiig a P jelzést. A jelzés egy rövid, kb. 100 méteres szakaszon egy betonúton vezet, majd jobbra fordul, itt találod majd a 3. QR-kódot, a két egymással szemközti távvezeték-oszlopon.
• A P jelzésen haladj egészen Nagykovácsiig, majd a faluban, a patakon átkelve fordulj balra a patak – azaz az Ördög-árok – mentén (elhagyva a P jelzést), majd a Templom közön éred el a templom előtti teret (Tisza István tér), ahol a 4. QR kód vár a biciklitárolón a buszforduló és a parkoló között.
• Innen a Z jelzésen haladj tovább nyugati irányba előbb a Kossuth Lajos utcán, majd balra tartva a Telki úton. A Telki útról a mezőn keresztülvezető útra térj jobbra, majd a széles, murvás földutat elérve ismét jobbra.
• Egy kis parkolót, majd egy sorompót elhagyva fordulj balra, a Sisakvirág tanösvényre. A jelzések nélküli utat kövesd egyenesen egy elágazásig, majd a tanösvény tájékoztató táblájánál térj balra. Innen a Z∆ jelzésen eljutsz a Nagy-Kopasz csúcsára, ahol a kilátó legfelső szintjén találod az 5. QR kódot.
• A kilátóból leérve kövesd tovább a Z∆ jelzést, majd fordulj balra a Z+ jelzésre, ezen pedig haladj, amíg bele nem torkollik a S+ jelzés, majd ez utóbbin folytasd az utad (sokáig együtt halad a K+ jelzéssel). A S+ jelzésen fogsz eljutni a 6. QR kódig, ami a Vadaspark egy kerítésoszlopán található, kb. 700 méterrel egy vadlétra megmászása után.
• A S+ jelzésen továbbhaladva éred el a már ismert Szilfa-tisztást – innen ugyanarra kell menned (csak az ellenkező irányba), mint túra elején. Ennek megfelelően a Budakeszi úton átkelve a S+ jelzés pár száz méter után beletorkollik a P+ jelzésbe, innen a cél csak néhány száz méter. A célban a 7. QR kód leolvasását követően a célidőd bekerül az eredménytáblába.

A túra részletes leírása

Ahogy minden instant teljesítménytúra, úgy ez is a becsekkolással kezdődik: le kell olvasni a Szépjuhászné Büfé nagy oldalsó üvegén található RAJT feliratú QR kódot, majd a telefonon felugró ablakba be kell írni a nevezéskor kapott 6 számjegyű “Futó azonosítót”. Ezzel automatikusan elindul az időmérés, indulhat a túra, melynek során a megadott sorrendben, az útvonalat követve fel kell keresni az ellenőrzőpontokat, és mindenhol leolvasni a kihelyezett QR kódot (mindenhol a saját számkódodat beírni, ezek adják a részidőidet), majd utolsónak a Szépjuhászné Büféhez visszaérve a CÉL feliratút.

Úttörők és tüdőbetegek birodalma

A túra a P+ jelzésen indul, keresztezve a Budakeszi utat, majd röviden a Gyermekvasút pályája mellett halad. Ezen a szakaszon 1949 óta koptatják a síneket a vonatok, akkoriban azonban még Úttörővasútnak hívták (Szépjuhászné állomást pedig Ságváriligetnek) a budai hegyekben kanyargó kisvasutat. Vannak azonban dolgok, amik nem változnak: a kezdetektől gyerekek is részt vesznek a meglehetősen sűrű vasúti forgalom lebonyolításában, természetesen felnőttek felügyelete alatt. Lassan magunk mögött hagyjuk a pályát, majd közeledünk a forgalmas Budakeszi úthoz, amit az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet közelében keresztezünk majd. A Korányi Frigyes által nyugat-európai mintára alapított tüdőgyógyászati intézmény 1880 óta fogadja a betegeket – akkor a szanatórium még távol feküdt a város zajától, mára azonban Budakeszi utolsó utcái igen közel vannak a patinás épületekhez.

A Budakeszi úton átkelve egy kereszt mellett vezet be a fák közé az ösvény. A „Jange Toni Kreuz” feszületet – melynek neve a közeli település sváb múltjáról árulkodik – a közeli erdőben eltűnt, majd szerencsésen megtalált gyermeke emlékére állította a budakeszi Jankovics család 1801-ben. A S+ jelzés innen a Budakeszi Vadaspark irányába kanyarog, amit azonban túránk nem érint (persze a teljesítést követően vissza lehet térni ide, megismerkedni az itt élő állatokkal). A második QR-kód (VADASPARK) is itt található, az erdő fohásza tábla hátoldalán. (Ha ezzel bármi történne, a sorompó melletti erdészeti kerékpáros tájékoztató tábla hátulján szintén megtalálható a kód.) Az első sikeres telepi becsekkolást követően egy háromszög alakú rét felé vezet az útvonal. A Szilfa-tisztás közel egyhektáros zöld terület, ahonnan kiválóan látszik a János-hegy is, tetején az Erzsébet-kilátóval. Ha nem egy teljesítménytúra első kilométerein baktatnánk, akár meg is lehetne pihenni itt egy kicsit.

A Szilfa-tisztás sarkától a P+ jelzésre jobbra fordulva folytatódik a túra. Széles, jól járható ösvényen haladunk a Kis-Ördög-árokig, ahol egy széles földúton banukolunk tovább, ami aszfaltútban folytatódik a Petneházy-rét (és lovasklub) mellett. Az emelkedő tetején, ahol bal kéz felől véget ér a karámok sora, elérük Adyliget határát. Az 1920-as években – az akkor még Nagykovácsihoz tartozó területen – kezdtek itt kialakítani egy családi házas kis városrészt, amit ekkor Tisza Istvánról neveztek el. 1949 óta ismert mai nevén, és 1950 óta a főváros része. Itt balra fordulunk a P jelzésre (széles földút), amit egészen Nagykovácsiig követünk. A Napkocsmáros-dűlő északi oldalán haladunk egy ligetes területen, majd röviden érintünk egy aszfaltutat, amiről jobbra térve látszik a domboldalban a földút két oldalán egy-egy villanyoszlop, itt találjuk a KECSKE-HÁT FELÉ nevű ellenőrzőpontot (5,4 kilométerre a rajttól), mindkét oszlopon van QR-kód (3.).

Szénbányák, cukrászdák, és a harmadik QR-kód

Nagykovácsi felé menet előbb a Kecske-hát nevű magaslatra (454 m) hágunk fel, majd elhaladunk a Vörös-pocsolya mellett, ahová minden bizonnyal rendszeresen és nagy számban járnak vaddisznók dagonyázni. A mini tavacska körüli fákon látható 80-90 centiméter magas piros foltok arról árulkodnak, hogy a felesleges sarat ott dörgölték le magukról az állatok. A rutinnak fontos szerepe van, a sárdagasztással egyrészt hűtik magukat nyáron, másrészt a bőrükön, szőrükön maradó sár védi őket az élősködők (kullancs, bolha, szúnyog) ellen. Ezt követően eseménytelen az ereszkedés egészen Nagykovácsiig.

A zsáktelepülés egy medencében fekszik, melyet a Nagy-Szénás, a Kutya-hegy és a Nagy-Kopasz vesznek körül, és az Ördög-árok szeli át. Neve beszélő név: a középkorban itt élő királyi kovácsokról kapta. A török hódoltság idején a falu nem néptelenedett el, de lakossága alaposan lecsökkent, így a 18. század elején a Habsburg uralkodók sváb népességet telepítettek be. A mai tipikus agglomerációs településképet szemlélve szinte hihetetlen, hogy nem is olyan régen komoly szénbányászat folyt a környéken - az utolsó bánya, a Jóreménység-altáró egészen 1969-ig üzemelt. A negyedik QR-kódot a Nagyboldogasszony-templommal szemben, a buszforduló melletti zárt kerékpártároló tetején, belül, középtájon találjuk. (A pótkód a buszforduló túloldalán a két, mozgássérült parkolót jelző tábla egyikének a hátulján van.)

A téren egy remek cukrászdában lehet felfrissülni, és szombatonként még piac is van a parkolóban, igazán ízletes hentesárut, sajtot, lekvárokat lehet beszerezni, ha a szintidő nem szorongat. A templom előtt elhaladva jobbra kell tartani (Kossuth Lajos utca), a S, Z és a ᵯ jelzések vezetnek a falu széle felé. Menet közben egy másik cukrászda előtt is elhaladunk. Egy Y alakú elágazásban egy német nyelvű felirattal ellátott kőkereszt áll (emlék a II. világháborút követően kitelepített sváb lakosságról) – itt balra kell térni a Z és ᵯ jelzést követve, majd néhány száz méter megtételét követően a mezőt átszelő útra kell jobbra térni. A mező másik szélét elérve egy széles dózerútra térj jobbra, majd egy kis parkolót és sorompót elhagyva balra, a Sisakvirág tanösvény jelzetlen útjára. Itt lehet tenni egy néhány tíz méteres kitérőt a Pásztor-kereszthez. A monda szerint egykor a paraszti szabadföldeken egy pásztor legeltette a nyáját a környéken, aki egy hirtelen jött viharban életét vesztette. Emlékére előbb egy fakeresztet, később egy kőkeresztet állítottak, amit 1945-ben ledöntöttek, majd 2016-ban helyreállítottak.

A Sisakvirág tanösvényen továbbhaladva már a Nagy-Kopasz lábánál oldalazunk, majd a Z▲ jelzést elérve balra térünk, és megkezdjük a mászást a hegy csúcsára. Ez a túra leginkább megerőltető (de így sem túl nehéz) szakasza, de a hegytetőn álló Csergezán-kilátó pazar panorámája mindenkit kárpótol a leküzdött szintért. Az ötödik QR-kódot a 18 méter magasan lévő kilátószinten találjuk (száz lépcsőt kell megmászni érte), ahonnan megszemlélhetjük a Budapestet ölelő csúcsokat: a Hármashatár-hegyet, a Hárs-hegyet és a János-hegyet, melyek között átsejlenek a főváros házai, sőt, a távolban még a Gödöllői-dombság kontúrja is. Északi irányba tekintve az innen laposnak tűnő Pilis-tető uralja a panorámát.

Mátyás király kalandja a szép juhásznéval

A hegyről a Z▲ jelzésen kezdjük meg az ereszkedést, majd néhány száz méter megtételét követően balra térünk, a Z+ és P▲ jelzéssel ellátott útra. A Z+, majd a S+ jelzést kell követni innen szinte a túra végéig. Egy vadkerítésen létrán átkelve egy kis, lapos csúcson találjuk magunkat, ahonnan leereszkedve a következő, 6. QR-kódot egy vadkerítés oszlopán fedezhetjük fel, mely a jelzett ösvény mellett fut egy rövid szakaszon – nem lehet eltéveszteni a helyszínt. Egy szakaszon a S↺ és Z↺ jelzésekkel együtt halad utunk, itt már a Budakeszi Vadaspark közelében járunk, ahova érdemes visszatérni a túra után, ha marad még rá idő. A Szilfa-tisztáson már ismerős terepen járunk, innen ugyanazon az útvonalon kell visszatérni Szépjuhászné állomásra, melyen a túra kezdetén elindultunk. A CÉL QR-kód (7.) a RAJT kódja mellett található, szintidőn belüli beérkezést követően pedig a büfé nyitvatartási idejében átvehetjük befutóérmünket is, 1000 forintnyi fogyasztással együtt.

Innen akár kisvasúttal utazva is zárhatjuk a túrát, miközben elmerengünk azon, hogy festhetett a környék Mátyás király idejében, amikor is a monda szerint itt ismerkedett meg az uralkodó egy szép juhásznéval. Aki a János-hegy és a Nagy-Hárs-hegy által közrezárt nyeregből hazafelé indul, tehet még egy gyors kitérőt a pár perc sétányira található budaszentlőrinci kolostor romjaihoz. Az itt megtelepedő pálosok a 14. században kezdtek kolostort építeni, ami a török pusztítás áldozata lett a mohácsi csatavesztést követően.