Pokol-lik (Ajka)

A Bakony rengetege híres volt a benne rejtőző törvényen kívüliekről, a magyar vadon banditáiról, a betyároktól. Bár a betyárok valójában rablók, haramiák, vagyis közönséges bűnözők voltak, a nép szemében olyan vakmerő és lázadó emberek voltak, akik a társadalmi igazságtalanságok ellen harcoltak, kifosztották a gazdagokat és segítették a szegényeket. A betyárromantika szerint, ha öltek is, azt nem vérszomjból tették. Számos monda, ballada, dal őrzi tetteik emlékét, erdőinkben pedig barlangok, források idézik fel a kalandos bujdosások emlékét.

A szurdokok sekély barlangjai is tökéletes búvóhelyül szolgáltak a betyároknak, amit a népnyelv meg is őrzött a nevükben. A Bakony vidékén több barlang is őrzi Savanyú (Savanyó) Jóska emlékét, Ajka mellett is található egy, ahol feltehetően többször rejtőzött a híres bakonyi betyár az őt üldöző pandúrok elől.

A Csinger-patak völgye feletti hegyoldalban, árnyas bükkösben egy félkör alakú, sötét lyuk tátong a gyökerek között. A Pokol-liknak nevezett karsztos üreg a nép szerint Savanyú Jóska búvóhelye volt. A mészkőben képződött barlang az alacsony és szűk bejárat mögött zsákszerűen kiszélesedik, és bár ferde aljzata nem éppen kényelmes szálláshely, a belseje elég tágas, nagyobb szobára emlékeztet valóban. A 15 méter hosszú, 8 méter mély és 3 méter magas üregben több kisebb oldalfülke is található. 

Savanyú Jóska mokány ember volt, 160 cm magas - ezt az adottságát használta ki, hogy szorongatott helyzetéből megmeneküljön. A Bakony erdős, sziklás vidékén sokszor húzta meg magát szűk sziklaodúkban, hogy üldözői nyomát veszítsék.

A 19. század végén tevékenykedő betyár végül egy árulás következtében került a törvény kezére: egyik társa altatót kevert italába, így a zalahalápi fogadóban rájuk törő csendőrök könnyűszerrel lefogták. Az indíték a rablóvezér fejére kitűzött 1000 forint vérdíj mellett az volt, hogy árulója bátyját egy vitában lelőtte Savanyó Jóska.

Bár már a bitót állították, végül életfogytiglani fogságra ítélték, mert kegyetlen tetteinek csak egy részét tudták rábizonyítani - sokat csak a nevében követtek el. Végül húsz év rabság után a váci püspök kegyelmével szabadult, hogy szabólegényként fejezze be életét. Mindössze egy évet élt a börtön után, 1907 áprilisában önkezével véget vetett életének, levelében elviselhetetlen reumáját okolva. Sírja Tótvázsonyban afféle romantikus zarándokhely.

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes