Sáfrik-malom

Kiskunhalason az első szélmalmot 1799-ben építették. Az ipari szerkezetek nagy népszerűségnek örvendtek egészen a 20. század elejéig, amikor a modernebb eljárások fokozatosan visszaszorították őket.

Az itt álló, eredetileg alulról hajtott, három szintes malmot feltehetőleg Hunyadi Antal építtette 1860-ban. 1901-ben a molnár családból származó Sáfrik József tulajdonába került, aki egy szintet emelt rajta, és a holland típusú malmok mintájára felül hajthatóvá alakíttatta – ebben az állapotában láthatjuk most is. A kor előrehaladtával a malomba bevezették az elektromosságot, hogy szélcsendes időben is őrölhessenek vele. A technika korszerűsödésével jelentősége a többi társáéhoz hasonlóan fokozatosan csökkent. Egy ideig még darálásra használták, majd 1950-ben végleg leállt.

Miután Kiskunhalas város tulajdonába került, az épületet és a malmot is helyreállították. Igyekeztek a korábbi állapotot megtartani; a világosabb fabetétek árulkodnak arról, melyik darabokat kellett kicserélni. Ennek köszönhetően a belső szerkezet ma is olyan, mint ahogy eredetileg kinézett. A szakemberek negyedévente átforgatják a lapátokat, hogy a faanyag egyenlő terhelést kapjon. Igazi kuriózum, hogy a malom még most is őrlőképes; mindössze néhány molnárra és egy ácsra lenne szükség az üzemeltetéséhez.

Az építmény ma műemlékvédelem alatt áll. Legutóbb 2020-ban újították fel.

Játékos időutazás a búza vetésétől a roppanós kenyérig

A malom udvarának bejáratával szemben egy foglalkoztatóépületet találunk, ami óvodás, iskolás csoportok befogadására is alkalmas. Ez a házikó gyermekközpontú bemutatók és kézműves foglalkozások helyszíne –és jó idő esetén udvari asztalokkal és székekkel egészül ki. Az épületen belül mosdót és pelenkázót is találunk.

A látogatók a falakra helyezett mágneses táblák segítségével ismerhetik meg a gabonaféléket és felhasználásukat – valamint innen indul a 20 állomásos, információkkal, érdekességekkel, játékos feladatokkal és furfangos kérdésekkel teli tanösvény, ami az udvaron át kanyarogva a malom belsejéig vezet.

Az épület melletti udvar is számos érdekességet rejt. A bejáratnál a gyerekek magokat szórhatnak az etetőbe, majd megfigyelhetik, ahogy a környékbeli madarak megjelennek, és falatozni kezdenek. A malommal ellentétes oldalon kis fűszerkertet alakítottak ki levendulával, rozmaringgal, zsályával és egyéb gyógynövényekkel, amiket érdemes megismerni, végigszagolni. Tavasztól őszig a kút mélyéről nyerhető, friss vízzel olthatjuk a szomjunkat.

A malom felé vezető tanösvény interaktív feladatokkal, játékos ötletekkel, fogalom- és képpárokkal, forgatható elemekkel, fejtörőkkel, ismétlőkérdésekkel varázsolja élményszerűvé a malmok világának felfedezését bárkinek, aki már tud olvasni. Megismerkedhetünk a mezőgazdasági folyamatokkal a talaj előkészítésétől a vetésen át a gabona learatásáig, majd a megőrölt gabona útjával a malmon, a kovászoláson, a dagasztáson át a friss és ropogós kenyér elkészültéig – mindezt egy ötletes játékkal régi és mai, modern formában is bemutatják. Átláthatjuk az egyes malomfajták (szélmalom, vízimalom, szárazmalom, gőzmalom, kézimalom) közti különbségeket, valamint olyan érdekes fogalmakkal is találkozhatunk, mint pl. a nyomtató ló, a szérű, a lapicka, a szakajtó vagy a kiszakítás.

A „lisztet járó” malom belsejében a padlástól a pincéig

Érdemes kívül-belül alaposan szemügyre venni az ipari építményt, ahol szinte minden az eredeti formájában látható. Habár nem működik, némi logikával és képzelőerővel életre kelthetjük a szerkezetet. A falakon elhelyezett táblák segítségével a malom felépítését és mechanikáját ismerhetjük meg. Kívül láthatjuk a vitorlákat, amik befogták a szelet. A lapátok forgásának sebességét a felerősített vásznak segítségével tudták szabályozni, de beépítettek egy olyan szerkezetet is, amivel erősebb szélben fékezhették a forgást – sőt, szükség esetén a meghajtó-mechanizmust gyorsan ki is kapcsolhatták.

A legfelső szintre kapaszkodva láthatjuk, merre forgott a tengely, majd a fogaskerekeken és különféle áttéteken át követhetjük nyomon a forgást egészen a súlyos malomkövek mozgatásáig – a keletkező energiát még a nehéz zsákok emelésére is fel tudták használni. (A malom szerkezeti felépítését és működését a Thorma János Múzeumban is bemutatja egy méretarányos modell.)

Megtudjuk, milyen műveletek folytak a malom négy különféle szintjén, majd megismerkedünk a régi gabonafélékkel (búza, tönköly, alakor, zab, árpa, köles, rozs, hajdina) és a belőlük készült őrleményekkel is. Elolvashatjuk, hogy melyiket mire használják, de meg is tapogathatjuk őket eredeti és porrá zúzott formájukban. Érdemes megfigyelni, hogy a durvára őrölt daráléktól a porszerű lisztig milyen sokféle eredménnyel tudtak őrölni.

A malom vályogfalai között számtalan érdekességre derül fény: például, hogy miért kellett a malomba érkezett gabonára őrlés előtt vizet önteni, vagy, hogy mit jelentett régen a „felönteni a garatra” és a „parasztra őrölni” kifejezés.

FIGYELEM! A malom, a fogadóépület és a témapark kizárólag előzetes bejelentkezéssel látogatható (+36 70 938 1720).

• Felnőtt: 700 Ft/fő
• Diák/nyugdíjas: 400 Ft/fő
• 6 év alatti gyermek: 200 Ft/fő
• Csoportos jegy: 6000 Ft/csoport (max. 10 fő)
• Tárlatvezetés: 5000 Ft (max. 10 fő)

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2025 novemberi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!