Thirring-sziklák

Amikor kisétálunk a Dobogó-kő korláttal biztosított panorámateraszára, az épített környezet miatt talán fel sem tűnik, hogy miért nincs szükség emeletes épületre a Dunakanyar megkapó látványához: egy hatalmas szikla tetején állunk. Mivel ez nagyon magas, ráadásul gerincperemi helyzetben van, ezért az alant növő szép szál bükkök lombkoronája jócskán alatta marad.

De nem csak ez az egy szikla töri át a talajt Dobogókő üdülőtelepe alatt. A meredek hegyoldalba számos sziklaóriás „harap bele": egytől egyig a Kárpátok felgyűrődéséhez kötődő vulkáni működés szülöttei. Köztük nagyjából szintben haladó, vadregényes hangulatú turistaút kanyarog, melyet a Magyar Turista Egyesület Hunfalvy osztálya az 1990-es évek elején hozott létre. Az ösvényt, és annak egyik sziklasorát Thirring Gusztávról, a 19-20. század fordulóján élt neves földrajztudósról, az MTA tagjáról nevezték el.

Ha közelebbről megvizsgáljuk a sziklaalakzatokat, azonnal észlelhetjük, hogy anyagukat eltérő nagyságú és formájú kőzetek mozaikja alkotja: méretük az egészen apró, kavicsszerű törmelékektől az emberméretet is meghaladó kőtömbökig terjed. A Visegrádi-hegység nagyjából 16,5 millió éve kezdte pályafutását heves tűzhányóként; a jelenleg a Kárpát-medence aljzatát alkotó lemeztöredékek mozgása vulkánok hosszú láncát szülte a kárpáti hegységív belső peremén. (A tűzhányók sora a Visegrádi-hegységtől a Hargitáig tart, és kelet felé fiatalodik.) A hegyvidéket alkotó magma karsztosodott, vízben dús üledékes kőzetréteget tört át - ez alkotja a mai Pilist. A forró vulkáni anyag hatására a vízből gőz keletkezett, ez pedig gigászi robbanásokat és törmelékszórást idézett elő.

A Visegrádi-hegység hatalmas vulkáni dómja egyre magasabbá és meredekebbé vált, és oldalain - a gravitáció hatására - roppant méretű törmeléklavinák csúsztak le, hogy a hegylábi völgyeket feltöltsék. Ott a forró vulkáni anyag összesülve kemény, ellenálló kőzettestekké merevedett. Ahogy a környezetükben, magasabban található gyengébb kőzetek lepusztultak, ezek az összecementált vulkáni formák (andezitbreccsa-tömbök) fokozatosan szomszédságuk fölé magasodtak. E képződményeket csodálhatjuk meg testközelből, alul- és felülnézetből egyaránt a Thirring-körút szűk csapásán. A sziklatesteket a külső erők a mai napig faragják, lassan pusztítják.

Az emeletes ház méretű, robosztus kőóriások tövében helyenként olyan meredek a hegyoldal, hogy csak egy ember fér el a vékony ösvényen, melyet egy rövid szakaszon kapaszkodólánccal is biztosítottak. A turistaútra csak bakancsban induljunk el (különösen esős idő után, vagy hóban), és ne feszegessük a határainkat a sziklákra felmászva! Némelyiknek a falában emléktáblákat is találunk.