Farkas-erdő (Szentélyerdő)

A Farkas-erdő idős, 140–240 évet meghaladó korú foltjai szétszórtan találhatók a tömbben – összterületük több mint 400 hektár. A 200 évnél idősebb fákkal fémjelezhető állományok körülbelül 10 hektárt tesznek ki. A legnagyobb egybefüggő – zömében 160 évnél korosabb – folt az erdőterület északkeleti sarkában 120 hektárt borít. Az öreg erdők többsége az erdő nyugati oldalán fekvő Bejcgyertyános községhatárához tartozik, egy részük – például a hidegkúti Vadászház „őserdője” – Káldhoz.  

Az erdők mai képéhez jelentősen hozzájárult Scherg Lőrinc, aki 1884-ben került Sárvárra, majd 1909 és 1938 között III. Lajos bajor király és örökösei uradalmi erdőmesterként irányította a Farkas-erdőben folyó gazdálkodást. A korábban túlhasznált fás legelőket telepítésekkel alakította vissza zárt erdőkké, amelyeket a bajor gyakorlatokat követve mintaerdővé alakított. A háború utáni magyar állami erdőgazdálkodás nagyban építkezett a sárvári erdőművelési módszerekre, ugyanakkor a V-fák (ún. „értékfák”) kétszeres vágáskorig való fenntartása leginkább itt maradt csak a gyakorlat része.

A nagyszámú erdőrészlet az Országos Erdőállomány Adattár alapján többféle üde erdőtípust képvisel. Zömmel gyertyános–kocsánytalan tölgyesek jellemzők, de kocsányos tölgyesek, bükkösök és különböző egyéb kombinációk is előfordulnak – egyaránt utalva a természeti adottságokra és az erdőtömb részint mesterséges eredetére. A zömmel állami – a peremeken itt-ott magántulajdonban lévő – erdőterület nem része a Natura 2000 hálózatnak, és néhány kisebb töredéket leszámítva nem védett. Javarészt vágásos üzemmódban kezelik – a helyi szakmai hagyományokat szem előtt tartva –, kisebb arányban találhatók átmeneti, örökerdő- és faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódú erdőrészletek is. 

A Farkas-erdő sokkal nagyobb területen fekszik, hogysem néhány felületes látogatás során meg lehetne vele ismerkedni. Rendhagyó példája a Szentélyerdőknek, ugyanakkor kiterjedésének, természetességi állapotának és az öreg fák uralta erdőrészletek magas arányának  köszönhetően olyan élőhelyi potenciálokat rejt, ami egy természetvédelmi szempontú értéktárban is kétségkívül helyet biztosít a számára.  

• Terület: 400 ha
• Az idős állományrészek kora: 140–250 év fölött
• Védettség: részben védett
• Főfafajok: kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy, gyertyán, bükk

Készült a LIFE4OakForests (LIFE16 NAT/IT/000245) projekt keretében az Európai Unió LIFE programjának támogatásával, az Agrárminisztérium társfinanszírozásával.

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes