Cölöpsétány a Gyadai tanösvényen

A mocsarat elnyelő fűzfaliget

A Katalinpusztai Kirándulóközpontból induló, tájékoztatótáblákkal tűzdelt, informatív és tartalmas körtúra egyik „élményeleme” a cölöpsétány, amit egy valaha marasztalóan sáros, mocsaras terület hívott életre. Ha a turistatérképre pillantunk, a Lósi-patak mentén kék vonalkákkal sűrűn jelölt rész árulkodik arról, hogy hol húzódott a hajdani mocsárvilág – amit akkor láthatnánk teljes valójában, ha visszautaznánk nagyjából 30-40 évnyit az időben.

A régebben kaszálással és legeltetéssel karbantartott Gyadai-rét e részén az 1980-as években felhagytak mindenféle emberi beavatkozással, ennek következtében a természet szép lassan elkezdte visszafoglalni magának a területet. A szukcesszió folyamatát láthatjuk: a magára hagyott, vizenyős réten a növények új közössége alakult ki más fajokkal, szerkezettel, működéssel, és alakul tovább az előzőtől eltérő, egészen más közösséggé. A folyamat eredményeként néhány száz év múlva a nyílt területből zárt erdő lesz – és ehhez nincs szükség kertészekre, csupán a természet segítőire, mint amilyenek a madarak vagy a szél.

A kialakult liget fűzfái igazán életrevalók: a többi fajt megelőzve korán virágot hoznak, majd rengeteg magot termelnek, amik a nedves területen gyorsan szárba szökkennek. Fájuk puha, élettartamuk rövid, így képesek elsőként erdőt alkotni az eddig „lakatlan” területen. Később a helyüket az éger és a tölgy fogja átvenni.

Sétány a hajdani mocsár felett

A csapadékmentes időszakban akár száraz lábbal is járható területen cölöpsétányt alakították ki. Ha meg akarjuk vizsgálni, milyen lehetett a hajdani mocsárvilág, érdemes a tavaszi hóolvadás idejére időzíteni a látogatást. A klasszikus cölöpsétányoktól eltérően itt nem számíthatunk alattunk hullámzó vízre, mert a fokozatos átalakulásnak köszönhetően a mocsár szép lassan eltűnik, és idővel átveszi helyét az erdő.

A 155 méter hosszú, cölöpökön álló, kanyargós útvonalon félbevágott farönkök hátán lépkedünk – nem árt, ha sűrűn a lábunk elé nézünk az egyenetlen talajon. Az ösvény egy zsákutcát is rejt, ami nagyobb, kerek platformban végződik, körben padokkal. Ez tökéletes hely pihenésre, relaxálásra, a hangulatos ligeterdei környezet tüzetesebb megfigyelésére.

Az útvonal egyéb élményelemei

Az időszakosan vizes, nedves területek fölött fekvő cölöpsétány bejárása már önmagában is kalandos, ám a terület egyéb élményeket is tartogat. Száraz időben könnyebb, csapadékos időszakban „feketeöves" kalandpálya vár ránk a tanösvény további részein. A patakmeder jellemzően sáros környezetében földbe szúrt egyensúlyozó-cölöpökön lépdelve vagy hosszú gerendákon egyensúlyozva juthatunk át száraz lábbal a dagonya felett – persze ehhez nem árt a jó egyensúlyérzék vagy ennek hiányában egy túrabot, ami segít a haladásban.

Az útvonal másik attrakciója az időszakos patak felett átívelő hintahíd, amit a saját súlyunkkal billenthetünk egyik oldaláról a másikra, valamint a 25 méter hosszú függőhíd, melyen egy meredek oldalfalú, 6 méter mély árok felett tudunk átkelni.

A Gyadai tanösvényt már csak ezek miatt is érdemes végigjárni, nem beszélve arról, hogy közben a környék természeti és kultúrtörténeti értékeivel is megismerkedhetünk. A tematikus út start- és végpontján a kicsiket békalencsés tavacska, interaktív élményösvény, csúszdás kilátó, óriási játszótér és a Hangyavasút várja.

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes