Az Ördögtorony és az Ördögcsúszda

A Mész-tető sziklaformái

Csuklyás alakot formázva emelkedik ki a talajból az Ördögtorony riolittufakúpja, amely több méteres magasságával és szikár megjelenésével meglehetősen feltűnő jelenség a vékony fákkal fedett lejtőn. Az Ördögtorony oldalában három fülke látható, hiszen ez is a rejtélyes bükkaljai kőkultúra képviselője, a térségben sorakozó 82 kaptárkő egyike. Kialakulásáért kemény kőzete a felelős: az erózió lepusztította körüle a puhább rétegeket, így fokozatosan kimagasodott környezetéből. Az egyik helyi legenda szerint a sziklakúp templom maradványa, amelyben a megzavarodott hívek a sátán szolgálatába szegődtek, ezért az Isten velük együtt süllyesztette el az épületet, és csak a kővé vált torony maradt a felszínen - éjfélkor még a bűnbánó hívek imája is hallható.

A jobbra forduló, szintet tartó ösvényen tovább haladva tűnik fel az Ördögcsúszda kopár fala. A növénytelen, dermedt sziklahullámokból kisebb-nagyobb kőbuckák türemkednek elő. Az Ördögcsúszda azután „takarózott ki", hogy letermelték róla az erdőt, a lefolyó csapadékvíz pedig fokozatosan lemosta a vékony talajréteget. A csupasz sziklaszőnyeg inkább geológiai érdekesség, mint esztétikai látványosság, viszont a közeli rétek valamelyikéről rápillantva sokkal nagyszabásúbb formációnak tűnik.

A kaptárkövek eredete

Az ördögtornyoknak, kecskeköveknek vagy ablakos köveknek, máskor kősárkányoknak is nevezett kaptárkövek anyaga mára az Alföld alá temetkezett kárpáti tűzhányók kitörései során keletkezett, amikor több száz méter vastag hamu és törmelékanyag borította be a felszínt. A hő hatására összesült tufa ellenálló, ám jól faragható, könnyen fejthető kőzet, megmunkálásának ezért a Bükkalján sok évszázados hagyománya van. Hogy a sziklakúpok üregei mi célt szolgáltak, arra biztos magyarázat nincs, be kell érnünk a feltételezésekkel, melyek egyikét sem sikerült teljes mértékben igazolni. Sok fülkében egy olyan járat nyoma is megfigyelhető, amit a méhészkedéssel hoznak összefüggésbe: állítólag ezen keresztül közlekedtek a rovarok. Ám a Kárpát-medencében sziklaméhészetről nem ismeretesek feljegyzések, Eger környékén is csak a szájhagyomány említette, hogy a törökök erre használták volna e sziklákat. Más elméletek szerint urnás temetkezőhelyként vagy vallási szertartások alkalmával volt szükség a kaptárkövek fülkéire.

Az Ördögtoronytól néhány métert balra sétálva a jelzetlen ösvényen hangulatos pontra, fenyőfákkal keretezett, kisebb sziklafelszínre jutunk, amelynek végén aprócska torony emelkedik, és szűk kilátás nyílik a Bükk peremi hegyeire.

A két sziklaformáció az Ördögtorony tanösvényen található, és legegyszerűbben Cserépfaluból vagy Bükkzsércről érhető el.

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes