Esztergomi Dzsámi

A több mint 400 éves Uzicseli Hadzsi Ibrahim Dzsámi ma múzeumként működik, az alatta futó középkori út mentén pedig kávézót alakítottak ki. Az esztergomi Víziváros északi részén található, a Duna partjára épült egykori török imaházat az 1600-as évek első felében, az esztergomi török uralom idején építették. A Magyarországon egyedülálló épület az egykori Török Birodalom központjától észak-nyugati irányban található legtávolabbi megmaradt és felújított dzsámi.

A szépen restaurált csonka minaretes dzsámi épülete ma időszaki kiállításoknak ad otthont, az épület oldalában kávézó működik. A dzsámi bejárata előtti területet az egykori Malom-bástya évszázados falai óvják a bámész szemek elől. A ma 3,5-4 méter magas bástya falai az egykor itt állt, és frissen újjáépített Veprech-tornyot óvták, amelynek jelentős szerepe volt a város életében. Ennél a toronynál található ugyanis az a meleg vizű forrás, amely először gabonaőrlésre való malmot működtetett. Az 1470-es években Vitéz János esztergomi érsekként építtette meg azt a reneszánsz vízgépet, amely a forrás vizének segítségével a Duna vizét emelte 63 méteres magasságba, így ivóvízzel látta el 210 éven keresztül, a török hódoltság végéig a várat. 2019 tavaszán adták át az eredetit méretében, anyagában és formájában újjápített reneszánsz vízemelő szerkezetet, amit - forrás hiányában ma már - elektromosan vezérelve, de működés közben láthatunk.

Írásos bizonyítékok alapján a Malom-bástya helyén már a 13. század közepén sarokbástya és hozzá tartozó falszakasz állt. A ma látható bástyát két olasz hadmérnök, Alessandro Vitelli és Filippo Tornielli építették az 1540-es évek elején. Az épület nevét a 14. század óta benne található, meleg vizű forrás által hajtott malom után kapta, de egy időben törökfürdőként is emlegették, ugyanis a 15. századtól medencéiben fürdő is működött egészen 1963-ig.

A forrás védelmére emelt Veprech-tornyot már IV. Béla is említi egyik, 1239-ben kelt oklevelében. A dzsámi és környéke valószínűleg már a török időkben egyfajta látványosságnak számított, hiszen jelentős szerepe volt a történelem alakulásában. A Malom-bástya Duna felőli oldalán található a Kicsi Kapu, amelyen át Szulejmán szultán első három szpáhija (lovaskatonája) 1543-ban bejutott az esztergomi várba, aminek köszönhetően először került török kézre Esztergom. Mivel a Malom-bástyába való betöréssel hozzáfértek a vízemelő rendszerhez is, a vár védői víz nélkül maradtak, majd feladták a várat. A Kapu fölé az 1600-as évek első felében került az a ma is látható kőtábla, amelyen az alábbi jelentésű arab betűs felirat olvasható: „Szulejmán szultánnak, Szelim kán fiának”. A dzsámi is azért kerülhetett épp erre a helyre, hogy azzal is tisztelegjenek az addigra elhunyt Szulejmán szultán emléke előtt.

Az esztergomi dzsámi – eltérően az általános dzsámi formától – kétszintes, téglalap alaprajzú, kontyolt nyeregtetős épület. Alsó része egy várkapu, a középkori vízivárosi várfal része. Erre épült a 17. század elején a dzsámi. Az utcafront felé földszintes, a nyugati – Erzsébet park felőli – homlokzata kétszintes. Szokatlan, észrevehetetlen formája miatt sokáig azt hitték, hogy a dzsámi nem más, mint a törökök által imaházzá építtetett Veprech-torony. Ez az elmélet azonban a 20. századi feltárások során megdőlt. A dzsámit – a már meglévő városfalakat leszámítva – teljes egészében a törökök építették a 17. században.

A törökök kiűzése után a dzsámit érseki magtárként hasznosították, később, a 19-20. század fordulóján a Petz család birtoka volt, akik lakóházat alakítottak ki az épületben. A szomszédos épületben működő derviskolostorban működött a Petz-gyár, amelynek dolgozói a dzsámiban kaptak szállást. A dzsámi 1957-ben került az akkori lakók tulajdonába. 1998-ban a német-magyar Rosenberg Hungária Kft. vásárolta meg az épületet, amelyben vendégházat szerettek volna kialakítani. Ám amikor dr. Horváth István, a helyi Balassa Bálint Múzeum akkori igazgatója felhívta az új tulajdonos figyelmét arra, hogy nagy valószínűséggel egy egyszerű lakóház helyett egy török dzsámi került a birtokába, a terveket megváltoztatták. A vállalat tulajdonosai úgy döntöttek, vállalják a terület teljes feltárását és korhű helyreállítását.

A feltárási munkálatok során a Duna felőli utcaszint alatt 4 méterrel megtalálták a középkortól a 18. századig használt egykori kőutat, amely ma ismét látható. Feltárták a minaret épen maradt alsó szakaszát, amelynek így ma 10 méter magas darabja emelkedik a dzsámi oldalában, felső részén a csigalépcső épen maradt első 9 fokával. Az imafülke (mihráb) kőfaragványainak legtöbb darabja is előkerült, a hiányzó részeket pedig rekonstruálták, így ez is régi pompájában ragyog. A dzsámi azonban nem csak szép, hanem egy igazán átgondoltan kivitelezett építmény. Építésekor arra is figyeltek, hogy az imateremnek megfelelő legyen az akusztikája, ezért a fal síkját helyenként a szájukkal kifelé fordított, befalazott korsókkal törték meg. Így nem visszhangzott a terem. A feltárás során ezeknek a korsóknak némelyikében az érseki magtár-időkből (17. század) származó árpaszemeket fedeztek fel. A feltárást és a felújítást követően 2007-ben adták át az épületet. Az egykori imateremben ma időszaki kiállításokat láthatunk, de a helyiség kiváló akusztikája miatt gyakran tartanak itt előadásokat is.

A Dzsámi Kávézó ma a középkori út mentén a boltívek alatt, a Malom-bástya belsejében, valamint az Erzsébet-park felé nyíló teraszon is várja vendégeit. Megközelíthetjük a felső Berényi Zsigmond út felől, ahonnan megcsodálhatjuk a minaretet, a hangulatos török kertté alakított hátsó kertet és a Malom-bástyát is felülnézetből, míg az Erzsébet-park felől érkezők láthatják a sokáig föld alatt rejtőzött épületet és a bástyát teljes szépségében, belépéskor pedig áthaladhatnak a Kicsi Kapun.

Az egykor 25-30 méter magasra törő, stratégiai fontosságú Veprech-tornyot 2019 tavaszára felújították és újjáépítették, így az évszázadokat túlélt Malom-bástyával együtt a torony, és benne a sehol máshol nem látható reneszánsz vízemelő szerkezettel megnyílt a közönség számára is. 

 

A belépés ingyenes.

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2026 augusztusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!