Hegypásztor pincék

A történelmi források szerint ezt a területet már az 1200-as években is szőlőtermesztésre használták. Ma látható formáját a 18. században kapta – és egyedülálló módon a mai napig megőrizte annak köszönhetően, hogy kiemelt figyelmet fordítottak a táj jellegének megőrzésére. Napjainkban is ugyanolyan állapotban láthatjuk a szőlőhegyet, a telkeket és a pincéket; legfeljebb a tulajdonjogok változtak azóta.

A táj értékének védelmében az 1700-as évek második felében megalakították a hegyközség szervezetét. Ennek élén a szőlőtulajdonosok által választott hegybíró állt, aki a törvények betartására ügyelt. Ugyancsak kulcsfigura volt a fegyverrel is ellátott hegypásztor, aki embereivel folyamatosan a környéket járta. Az így kiépített, jól működő védelmi rendszer a II. világháborút követő években szűnt meg. Emlékét ma is őrzi a hegyen egy kereszt.

A szőlőhegy hagyományos építésű, borona-, fonott- és vert falú, zsúpfedeles présházai az 1700-as évektől vannak jelen. Ha ellátogatunk ide, az őshonos gyümölcsfajták mellett a régi és az új szőlőültetvény bemutatásával, tanösvény bejárással, erdei iskolás programokkal, lovas kocsis hegybejárással, helyben készült ételekkel és természetesen helyi borokkal várnak bennünket.

A S↺ jelzésen egy 3,3 km-es körsétával bejárhatjuk a pincesort, miközben a tanösvény táblái mesélnek nekünk.

• A pincék szabadon látogathatók. 
• A programokra előzetesen kell jelentkezni a + 36 30 732 5326-os vagy a +30 94 573 166-os telefonszámon.