Salgó vára

Az eredetileg vélhetően három részre tagolt várat az 1980-ban kezdődött régészeti ásatás és felújítás mentette meg a teljes enyészettől. A legalsó részből csak töredékek maradtak meg a domboldalban, de a középső vár falai jó állapotban maradtak fenn – az ezek által közrefogott rész jelenti az első kilátóteraszt. Innét még egy szinttel feljebb mehetünk. A torony jelenleg üresen áll, ide is betekinthetünk.

Vártörténet

A vár építésének körülményeiről mindössze annyit tudunk, hogy a Kacsics nemzetség Simon bán ágának tagjai emelték valamikor a tatárjárás után. Írásos dokumentum először csak 1341-ben említi. A törökök ostromát persze nem kerülhette el; elfoglalásának mondája pedig ma is tanulsággal szolgál. 1554 őszének egyik reggelén a várbeliek felfedezték a szomszédos hegytetőn egy hatalmas ágyú sziluettjét. Nemsokára megérkezett a törökök követe, aki tudtukra adta, hogy ha nem adják meg magukat önként, Kara Hamza bég szétlövi a várat a gigantikus fegyverrel. Ellenkezésnek nem lett volna értelme, így a várat átengedték az ellenségnek. Később, a kivonuláskor fedezték fel, hogy az „ágyú” valójában csak egy kerekekre rakott jókora fatörzs volt - a török azonban magáénak tudhatta az erősséget. 1593-ban sikerült csak kiűzni őket, de addigra az épület állapota leromlott, és stratégiai jelentőségét is elveszítette.

Petőfi Sándor 1845 nyarán volt itt; ennek köszönhetően született meg a Salgó című költemény. A látogatást egy emléktábla is őrzi a helyszínen. A monda szerint a költő lovon érkezett; a hátas egyik patkójának nyoma ma is felfedezhető a várkapu melletti sziklán.

A várat 1938-ban kilátószerűen rekonstruálták; feltárása és komolyabb helyreállítása az 1980-as években kezdődött. Legutóbb a 2000-es évek elején ütemeztek be nagyobb javításokat és állagmegóvást.

Látnivalók a közelben

• Karancs kilátó
• Mogyorósi-kilátó

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes