Szandavár

A Börzsönytől a Mátráig az ország számtalan magaslati pontjáról feltűnhet egy összetéveszthetetlen formájú „kétpúpú” hegy: ez a szandai Vár-hegy, amelyen máig egy kis középkori erősség romjai trónolnak, valamint részben elbányászott nyugati testvére, a Péter-hegy. A levegőből nézve a fák zöldellő tengeréből óriási, barázdált páncélú teknősbékaként kibukkanó, meredek északi oldalán csupasz andezitsziklából ma már alig nőnek ki a faltöredékek   – szabad szemmel leginkább az öregtorony egyik részét és az egykori vízgyűjtő medence kerek maradványait fedezhetjük fel –, a panoráma azonban bőséggel kárpótol a csenevész romokért az izzasztó kaptató után.

Bár a maga 527 méterével a szandai Vár-hegy csak a Cserhát 7. legmagasabb csúcsa, mivel a környező térszínből markánsan kiemelkedik, a szélrózsa minden irányába fantasztikus kilátást nyújt. Nyugat-délnyugat felé megpillanthatjuk a Naszály magányosnak tűnő tömbjét, amelyen túl bal felé a Duna szalagja húzódik – ezt főleg este követhetjük könnyedén, amikor a kivilágított partmenti települések fénye szépen kirajzolja. A folyó vonala mögött a Visegrádi-hegység csúcsai sorakoznak, mögöttük a Pilis lapos hátával, délebbre pedig tiszta időben a Budapest környéki hegyek is megmutatják magukat.

Az öregtorony fala mellett állva, a csonka Péter-hegy felhagyott andezitbányáján túl a Magas-Börzsöny méltóságteljes vonulata terpeszkedik, egy távcsővel nem nehéz beazonosítani a Kámort és a Csóványost. A másik irányba, keletre a Mátra uralja a látképet: ebből a kissé szokatlan perspektívából bal felé az Ágasvár piramisát és a Galya-tető tömbjét kereshetjük, rajta a toronnyal, míg középtájon a Gortva-Jójárt-kilátóval megkoronázott Nyikom csúcsa látszik. A Kékes jórészt takarásban van, de a tévétornya épp feltűnik a Muzsla teteje mellett. A Mátra előterében húzódó gerinc tetején észrevehetünk egy különös alakú építményt: ez nem más, mint Bujákhoz közeli Sasbérci-kilátó. Dél felé a Berceli-hegy és a nográdkövesdi kőbánya vonzza a tekintetünket.

A szandai Vár-hegy egyben geológiai látványosság is, fő nevezetessége a kihűlés során öt- és hatszögletű oszlopokra töredezett andezit, amiket főként a keleti oldalon meredeken leereszkedő ZL jelzésű turistaút elején, a védőkorlát alatti részen vehetünk szemügyre, de van belőlük a hegytetőn és az északi oldalon is. Ez ritkaság, hiszen az oszlopos elválás inkább a bazaltra jellemző, jóllehet, Bér híres andezitcsúszdáját is a közelben találjuk. A szomszédos Péter-hegyen egykor főleg zúzott kőként hasznosított piroxénandezitet fejtettek, a külszíni fejtés területén vulkáni bombák is megfigyelhetők. Régen egyébként ott is állt egy kisebb középkori vár, de a bánya eltüntette a nyomait, egy őskori földsánc vonalát azonban máig felfedezhetjük az északi oldalon.

A szandai Vár-hegy csúcsa a KL jelzésen alig 400 m-es kitérő az Országos Kéktúráról. Inkább ezen érdemes megközelíteni, a keleti oldal ZL jelzésű ösvénye ugyanis meredekebb és néhol nehezen járható. A hegytető keleti oldalának szélvédett sziklaöble, ahol egy tűzrakóhelyet is találunk, kiválóan alkalmas bivakolásra.

A vár története

A Szandavárról írt első feljegyzés 1301-ből származik, ekkor királyi várként említették. A törökök 1546-ban elfoglalták, mivel a támadókkal szembeni ellenálló képessége a környező erődítményeknél jelentéktelenebb volt, de balassagyarmati katonák Horváth Bertalan vezetésével 1551-ben visszavették, egy titkos üregen át hatolva be a várba. Az őrség nagy részét megölték, a többieket foglyul ejtették. Elvonulásukkor aztán puskaporral felrobbantották az építményt, amelyre így ma már csak az a néhány megmaradt faltöredék emlékeztet.

1331-ből származó feljegyzések szerint Széchy Péter királyi várnagy innen parancsolt a környékbéli népeknek. 1387-ben Luxemburgi Zsigmond adományozta el, majd a várnak több birtokosa is lett. Mátyás király idejében az esztergomi érsek, 1476-1490 között a Báthory-család tulajdona volt.

Tinódi Lantos Sebestyén jegyezte fel Krónikájában azt az 1550 augusztusában történt párviadalt, amely a szandai várkapitány, Hubiár aga és a Hollókői vár parancsnoka, Kapitán György között zajlott le. A Bujáki vár alatti mezőn történt összecsapás egy fogoly váltságdíja miatt robbant ki, és végül döntetlennel zárult. volt Ez talán a korszak leghíresebb párviadala.

Ingyenes