Pogányvári-szikla

Homokkőorom a határon

A Pogányvári-szikla hátáról feltárul a zegzugos, vadregényes, hegyvidéki jellegű terep - mely valójában csak dombsági magasságokat ér el. A pazar kilátás főleg a táj fölött strázsáló Pogányvár hegy piramisára és a környező erdős hátakra nyílik, de feltűnik a Vajdavár-vidék tömege is.

A homokkő-formáció anyaga egy sekélytenger árapály által mozgatott, part menti vizében rakódott le, benne a mészvázas élővilág fosszíliái halmozódtak fel. A kőzetté válás során ezek a karbonátos héjak feloldódtak, a meszes oldatok átjárták a homokos összletet, és összecementálták azt. Így keletkezett az ellenálló sziklafal anyaga, amely a hegyoldal csuszamlása után került felszínre. A tömegmozgás után hátramaradt „cirkusz", azaz köríves páholy az erdőborítás dacára szépen ki is rajzolódik. A palóc tájnyelvben apokaként emlegetett homokkőidomokból helyenként szabályos sorokba rendeződött kis „cipók" állnak ki: ezek a gumók szomszédságuknál keményebbek, mivel több meszes kötőanyag halmozódott fel bennük. A falról időnként leszakadó darabok nyomai a homokkő eredeti, sárgás színét feltáró törési felületek, míg a szürkés kéreg a kőzet mállásának eredménye.

A szikla körül meglepően keskeny hegyhát hordozza a Z jelzéssel ellátott ösvényt, végigjárása a csuszamlások nyomában lealacsonyodott és elkeskenyedett gerincszakaszok, illetve a magasra törő hegypiramisok szapora váltakozása miatt megerőltető kihívás, ám a tájképi szépségek miatt maradandó élmény.

A névadó hegy

A szomszédban emelkedő, hegyes alakú Pogányvár 390 méteres tetején őskori vár állhatott, melynek neve több magyarázatot is ihletett. A legvalószínűbb, hogy az erősséget valamely pogány kultúra emelhette, jóval a magyarság érkezése előtt. A helyi hagyomány szerint a magyarok husziták vagy törökök ellen folytatott küzdelmében gyökerezik a név, ám az építmény ennél régebbi lehetett. Legendája úgy szól, hogy a Pogányvár urai menekülésük előtt egy körtefa tövében ásatták el kincsüket, a műveletet végző szolgát pedig megvakították, hogy ne árulhassa el a titkot. Évi egy éjszakán láng mutatja a helyet, egy másik verzió szerint pedig kétszer nyílik meg a kincset rejtő vaskapu, hogy a napfény megtisztíthassa és ezzel fényesen tartsa az aranyat: nagypénteken és virágvasárnap, amikor a pap a passiót mondja a templomban.

A Pogányvári-sziklát Hangonyból érdemes felkeresni, de jelzéseket csak a határon találunk.

Ingyenes