Mátyás király vadaskertje

A forrásokban és vadban bővelkedő terület már az Árpád-ház idején is királyi birtok volt. Bonfini tudósítása szerint Mátyás korában Buda-nyéki vadaskertnek hívták a négy kilométer átmérőjű, körbekerített területet, amelyhez egy vadászkastélyként működő villa is tartozott. Határai magukba foglalták a főváros II. és XII. kerületének számos részét, mint például Zugligetet és Budakeszierdőt; a lakott terület felőli legközelebbi szomszédja a mai Szépjuhásznénál található pálos kolostor volt.  

Később, a 16. században a török krónikás, Dzselalzade Musztafa is megemlítette feljegyzéseiben a vadaskertet, mint sáncokkal és kerítéssel körbevett, dombokkal és rétekkel tarkított területet. 

A vadaskert kialakításának fő célja a vadtartás és -tenyésztés volt. A terület bőséges táplálékot adott az állatoknak, a vízellátást pedig az Ördögárok patakja biztosította. Az itthon honosak mellé néhány egzotikusat, például tevét is hozatott a király.

Napjainkra a vadaskertből nem sok emlék maradt, pedig ha a Hűvösvölgyben a S vagy a K jelzéseket követjük, átsétálunk az egykori királyi vadászbirtokon. Kevesen tudják, hogy a Glück Frigyes út mentén miért van kövekkel kirakva az út széle: ezek voltak a hajdani védősánc falai. Az 1930-as években megkezdett kutatások felderítették a vadaskert hajdani falait, valamint ráleltek a nyéki vadászkastély romjára, melynek alapjai még napjainkban is megtalálhatóak a II. kerületben. 

Az emlékműtől észak felé egy II. világháborús lőszerfülkét, délkeletre pedig egy katonasírt láthatunk. 

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes