Sóstó (Székesfehérvár)

A Sóstó a Sárvíz mocsaraként alakult ki, de – ahogy neve is mutatja – ennek ellenére vize alkálisót tartalmaz, amint ezt egy 1713-as vizsgálat eredménye megállapította. A terület nyugati oldalát a mocsaras Sárrét, délit az Észak-Mezőföld homokos, löszös tájai, északról Székesfehérvár város, illetve távolabb a Zámolyi-medence határolja. A hódoltságot követő időkben még egészen a megyeszékhely belvárosának határáig nyúltak a mocsarak, jelentős közegészségügyi problémákat okozva (már 1731-ben tervezték a lápos területek lecsapolását), mégis csak a XIX. századra sikerült rendezni a helyzetet fásításokkal, illetve a lecsapolással.

Ettől kezdve tulajdonképpen rekreációs célokat szolgált a II. világháborúig: először egy bádogosmester, bizonyos Schmöltz Leopold áldozott jelentős összeget vagyonából a Sóstó környezetének fásítására, majd a városi tanácstól megkapta egy környékbeli kocsma bérletét, ahol sört és bort árusíthatott. A XIX. század végén a környék már népszerű fürdő-, kiránduló- és horgászhely volt, stranddal, stégekkel, kabinokkal, vendéglővel. A II. világháború alatt a fákat, padokat elvitte tüzelőnek a lakosság, a háborút követően pedig elhanyagolták a területet, így ma már hiába keresnénk a fent említett szórakozási lehetőségeket.

A Sóstó átalakult, a nyolcvanas évek végétől pedig egyre szépül, visszanyerve rekreációs funkcióját, azonban immár strand és mulatozás nélkül, természetvédelmi területként. A főleg nádassal borított, de azért az egybefüggő vízfelületeket sem nélkülöző Sóstó számtalan növény- és állatfaj otthona lett, amelyeket szinte közvetlen közelről meg lehet figyelni. A tó körül, illetve attól távolabb a déli oldalon tanösvényeken, jelzett turistautakon lehet felfedezni a tavat és lakóit, amelyben segítenek a kilátótornyok, fapallók, információs táblák is. Utóbbiakról tudhatjuk meg például azt – ráadásul általában játékos formában, hogy a kisebbek számára is élvezhető legyen a tó körüli kirándulás –, hogy melyik állat melyik élőhelyet szereti jobban a tóban, hogy van húsevő növény Sóstón (a közönséges rence), hogy a lápi póc bármilyen testhelyzetben tud úszni, vagy például hogy a XX. század első felében a város tehetős polgárai vadászati jogot béreltek a környéken (általában apróvad került a terítékre).

Akinek mindez nem lenne elég, a Sóstói stadionban található látogatóközpontba is betérhet, a gyerekek pedig a tó északi oldalán található menő játszótéren vezethetik le fölös energiáikat.

Ingyenes