Escursionismo a Nyugat-Dunántúl

Egyik kedvenc túrám az @alpannonia túrák közül. Túrabot ajánlott, az Írott-kőre felfelé és főképp a meredeken lefelé nagy segítség, a patakon átkelésnél szintén. A zöld jelzés elég vadregényes,sok helyütt szinte benőtte az erdő.

Az eredeti ötletem az volt, hogy gyaloglás helyett inkább lefutom, de mégis az előbbi mellett döntöttem, mert volt két meglepetés. Az egyik, hogy midnjárt az elején egy szántóra visz az út, de áram alatt levő villanypásztorokkal van a kaszáló/legelő bekerítve. Némi tanakodás után átbújtam alatta, aztán a kaszáló végén megint, majd újra egy másikon, a múltidéző portánál, melyet csak óvatosan mertem megközelíteni, azt mert magánterületnek tűnt, messziről olyan, mintha az ember egy udvarba sétálna be, közelebb érve, a táblát elolvasva nyugodta folytathattam az utat. A másik "probléma", hogy a szívecskés híd utáni szakasz a skanzen udvarába vezet, ami belépőjeggyel látogatható, így szándékom ellenére blicceltem, de igyekeztem nem körülnézni, nehogy ingyen bámészkodjak. Innentől viszont minden O.K., más túrán már részben bejártam ezt a szakaszt is. Az Őrség is olyan jolly joker, mint a Mecsek, bármikor érdemes menni, nem nyúl mellé vele az ember. Az útvonal könnyen teljesíthető, nem is tartanám "közepes" nehézségűnek, dzsungel sem volt. Érdemes lesz visszajönnöm, az első kb. 5 km-t (villanypásztoros rész, skanzenbe botlás) levágva nagyszerű terepfutó útvonal jön ki.

A Hársas-tó tökéletes indulópont, hisz mind az északi, mind a déli részén nagy parkoló várja az autóval érkezőket. A déli parkolónál étkezési és strandolási lehetőség is van a nyári hónapokban, így a túra után akár egy csobbanást is érdemes beiktatni. A tavat elhagyva, az erdőbe kanyarodva egy ponton könnyű letérni az ösvényről, itt érdemes figyelni, hogy jó irányba haladjunk. Az erdőben a jelölések a nyári szezonban kicsit megritkultak, mivel vágás és a viharok miatt több jelöléssel ellátott fa kidőlt. A Zsidán átvezető út nyáron nem kellemes, hisz se árnyék, se víz nincs ezen a szakon, beton viszont bőven, így erre mindenki készüljön. A Brenner-kápolna melletti WC-t jelöli a legtöbb térkép, de ezzel se számoljon senki. Illetve amire érdemes még figyelni, hogy a túra több szakaszán is látható a jelölés miszerint azbesztszennyezett a kőzúzalékos út. Az erdei szakaszok és a tó látványa azonban könnyen kárpótol mindenkit a fentiekért.

Maga a túra általánosságban szép helyeken vezet, azonban a jelölések és a leírás nem mindenhol egyértelmű. A határkövek fellelése a dzsindzsában nem mindig egyszerű feladat. A végén a piros túraút valószínűleg változott a leírás óta, teljesen más irányba visz, mint a leírásban, távolodik Felsőszölnöktől. Teljesen frissek a piros jelölés festései, egy felülvizsgálatot megérne a leírás. A szintkülönbség sem teljesen valós, de teljesíthető. Km-ben több, mint a jelzett hossz, különösen a végén lévő piros jelzés útvonal változásának köszönhetően. A szlovén oldalon csalóka a jelzés, figyelni kell, hogy a piros kör jelölésen a határvonalhoz tartsunk, különben a parkolóban köt ki a túrázó. Elágazás van ott, nincs semmi figyelmeztető jelzés hozzá. Összességében jó volt, a lényeget láttuk, az Örség gyönyörű, a jó útvonal keresgetése kissé bosszantó volt.

Változatos ösvények, kellemes kihívás. Kutyával is járható.

Vizslákkal teljesítve, voltak valóban érdekes pontok, a legszebb szakasz a határsáv volt.

Valóban könnyű túra, kisgyerekekkel is teljesíthető. Érdemes az Erdő házában kezdeni, kb. 1-1,5 óra élményt kínál. Főleg erdeink nagyvadjaival ismerkedhetünk meg, ügyesen alakították ki azt, hogy nasicsúszdán adhassunk nekik enni, így mindegyik gyorsan odaszokott az etetőkhöz, közelről megfigyelhetőek. Ha valaki még nagyobb közelségre vágyna, van állatsimogató is kecskékkel és birkákkal. Illetve van egy bemutatóterem is, ahol a kisebb vadakat is láthatjuk, igaz, csak kitömve. De vannak játékok, feladatlap is, amelyek segítik az ismeretszerzést. A fő épületben kapott helyet a büfé is, ahol üdítő, kávé, egyszerű ételek kaptak helyet, kultúrált mosdó is van. A túrát innen kezdtük, sok látnivalót és élményt nem nyújt (hiszen rövid és nem is eseménydús), de többféle társuláson vágunk keresztül, érdekes lehet összehasonlítani őket. Az erdőkből kiharapott szeleteknél pedig feltárul a vidék dombos-hegyes formája, szép kilátással. Azt kell mondjam, a soproni parkerdő (ha lehet ezt a részt még annak nevezni) rendkívül jól karbantartott, mindenhol elegendő, és frissen festett jelzéssel. Ettől függetlenül nem zsúfolt, senkivel sem találkoztunk, csupán az Erdő Házánál volt egy kis mozgás, pedig egy kellemes, nyári vasárnapi délután kerestük fel ezt a kicsi, könnyű útvonalat.

A túra útvonalán van egy szakasz ami magánterületen vezet át.Nincs igazán kijelőlve hogy honnan magánterület,de a tulaj nem veszi jó néven az áthaladást.A könnyü túra elnevezés nem igazán felel meg a valóságnak.Vannak egészen meredek szakaszok is.Idősebb nehezen mozgó embereknek nem ajánlanám ezt a túrát.

Könnyű túra szép környezetben.

2016.06.20. Kiválóan éreztem magam. Nyíregyházi lévén Keszthelyen aludtam az Anna Villában. Megérte, reggel derékfájás nélkül ébredtem. 5 40-kor száéétam le Reziben a buszről, jó korán volt. Annyira korán, hogy nem találkoztam egyetlen emberrel sem egész túrán. Nem bánkódtam miatta... A túraútvonaéról annyit, hogy a éeírás szerint a kék keresztről balra kell fordulni az első lehetőségnél a major után. Tábla jelzi a Rezi-vár felé vezető utat, de a kékL jelzést ne keressétek. Azt már fenn találtam meg a várhoz vezető úton. Addig a Rezi-vár tanösvéby tábláit követtem. Egészen addig, amíg az egyik táblánál azt nem láttam, hogy parkoló 600 m balra, Rezi-vár egyenesen felfelé300 méter. Na, ennek ne dőljetek be, ekkora távolságra az a kereszteződés van, ahol a kékL-en visszafelé kell menni. Attól a kereszteződéstől még 7-800 méter a vár. Útközben balra, egy alig észrevehető ösvényen lehet eljutni az Alig-vár maradék sáncaihoz. A vár egyszerűen pazar kilátást nyújtott. Visszafelé minden megfelel a leírásnak. Azért nem adtam 5 csillagot, mert a rengeteg kakin kívül egyetlen árva gyikocska a várban árulkodott a méltán gazdagnak mondott állatvilágról.

Régóta szerettem volna már megcsinálni a túrát, így nagy reményeket fűztem hozzá. Nagyon jó hangulata van a szurdoknak, igazán könnyű terep mindenki számára. Kár, hogy a patakban alig-alig van víz, cserébe az erdő szépsége és a madarak éneke kárpótolt ezért.

Csodás túraútvonal, oda-vissza megjártuk.🗺🚶🚶