Escursioni a Oberwart

Egyik kedvenc túrám az @alpannonia túrák közül. Túrabot ajánlott, az Írott-kőre felfelé és főképp a meredeken lefelé nagy segítség, a patakon átkelésnél szintén. A zöld jelzés elég vadregényes,sok helyütt szinte benőtte az erdő.

War an einem sehr heißen Tag unterwegs und schließe mich dem Kommentar v Hr Schneider an: super Tour zu lohnenden Zielen, jedoch schwierig zu orientieren. Auf der gesamten Strecke findet sich keine Beschilderung, nur im Aufstieg eine halbwegs brauchbare Markierung. Ohne eigenen Orientierungssinn und vorab heruntergeladenen GPS-Daten wäre es kaum möglich, auf dem geplanten Weg zu bleiben. Zudem war an der einzigen Labstation (neben der Warte) an dem Tag das Wasser aus, also unbedingt genügend mitnehmen, Redbull als Durstlöscher ist so eine Sache 😉

Naturpark Weinidylle, einzigartig

Wundervolle Tour! Die Flusslandschaft ist Natur pur. Gutes Schuhwerk ist beim Abstieg zur Pinka jedenfalls zu empfehlen.

Ich hatte Lust auf Wald und es gab herrlichen HerbstWald! Und noch viel mehr! wunderbare Runde - auf dem Track bleiben empfiehlt sich 🤦‍♀️🤣

Szép útvonal, az Írott-kőnél rengeteg volt az osztrák, őket gondolom, a Sátán rakta oda, hogy ne tudjak alaposabban körülnézni a kilátóban. Nem is a felfelé menet volt a nehezebb, hanem lejutni a hegyről. Könnyű megcsúszni a köveken, erre figyelni kell, meredek a lejtő, a dús vegetáció pedig megköveteli a hosszú ruházat viselését. Sok a szederbokor, illetve előfordul, hogy alig látszik az ösvény a növényzettől (megint otthon hagytam a bozótvágót). Jóféle kirándulás volt.

Szép túra, vannak meredekebb szakaszok felfelé. Lefelé a piros-zöld szakasz nagyon nehezen járható a sok szeder bokortól (kivágták a fákat és a gerincen vezető ösvényt benőtte az aljnövényzet, valamint elég meredek is tele görgeteg kövekkel). Akinek nem jó a térde, tériszonya van, annak nem ajánlott. Jól talpú terepcipő erősen ajánlott, elég veszélyes! A patak mellett vezető szakaszon kidőlt fák vannak ahol bujkálni, mászni kell, de a többi helyen jól járható.

Az elején egèszen látványos volt a Pinka patak mentén, utána volt egy meredek emelkedő de ki lehetett bírni. Utána aztán szèpen csökkent tempóban ment az ereszkedès. Egy rakás hangulatos pincesor ès szöllőbirtok mellett haladt el az útvonal, vègül egy erdőn keresztül jutottunk vissza Felsőcsatár településre, a templom melletti parkolóig gyalogoltunk, ahol várt már minket az autónk. Viszonylag könnyű volt a túra, közben tudtunk mézet is vásárolni és különlegessège, hogy a Vasfüggöny múzeumot is útba ejti. Csak ajánlani tudom mindenkinek!

Csodálatos környezet, bár az Írott kőtől vezető út első pár kilómétere szinte járhatatlan annyira benőtte a növényzet. A visszafele úton egyik ösvényről a másikra ugrál a térkép ami kivitelezhetetlen. A ettől függetlenül gyönyörű és de nem szabad csak az útvonalnak hinni. A dús és szúrós aljnövényzetnek miatt a hosszú nadrág indokolt a visszaúton. Aki nem szereti az aszfalton túrázást akkor a Szent Anna Templom után is lehet kezdeni a túrát, autóval könnyen lehet ott parkolni.

Egy igazán varázslatos túra. A túra során szinte végig a Pinka-szurdokban, a Pinka illetve a határ mentén. A táj nagyon változatos volt. Szinte minden megtalálható, ami egy jó túrához szükséges. Azért javasolt a hosszúnadrág és a túracipő. (eső után esetleg vízálló változatban). A túra nagy részén nem okoz gondot az aljnövényzet, de a végén a hegy alatti parkoló előtt bele lehet futni egy sűrűbb csalánosba.

Nagyon szép túra. A Pinka-szurdok varázslatos. A túrában jelzett első kitérőnél (ahová a végén már elég gazos út vezetett) sajnos mi nem sokat láttunk a panorámából. Akkor lehet szép innen a kilátás, amikor még a fák levelei nem takarják azt. A szurdokból elég meredek út vezet fel a hegyre. Érdemes betérni a Vasfüggöny Múzeumba (második kitérő). A túra vége felé a zöld + jelzésen elég gazos volt az út, sőt a vége felé már derékig érő csalánban mentünk (nem is mi lennénk, ha nem futnánk bele ilyen útba),

Nagyon barátságos és szép túraútvonal. Az első három és fél kilométeren a Pinka mellett megy pár méterrel beljebb a kijelölt ösvény, azonban sok helyen közvetlen a parton, a köveken is lehet haladni jól tapadó túracipőben. Ezen szakasz után következik a legnehezebb része ennek a könnyed kis túrának, egy 120 méteres, valamelyest meredek emelkedő képében. Akik nehezebben haladnak ilyen útviszonyok közepette, nekik a vékony fák az ösvény mentén segítséget nyújthatnak a felkapaszkodásban. Ezután már nem volt megerőltető része a túrának, felettébb kellemes időtöltés volt. Az esőházhoz érve szomorú látvány fogadott minket. Itt lehetőség adódna sütögetésre, megpihenésre, de a két kuka közül az egyik csordultig volt szeméttel, a másik tartalma pedig kidöntve a földön volt körülötte. Emellett, az esőház sincs sajnos a legjobb állapotban. A közvetlen közelben áll egy geodéziai mérőtorony is. A feliratok szerint életveszélyes, de az ajtaja nyitva áll és szabadon fel lehet menni. Mi inkább passzoltuk a lehetőséget, de biztosan szép kilátásnak lehettünk volna tanúi. Másfél kilométerrel továbbhaladva aztán felértünk a környék legszebb borvidékének otthont nyújtó területre, ahol aztán menetelve még egy kicsit, egy kisebb kilátóba is belebotlottunk, ami így kárpótolt is minket panorámával, ha már a mérőtoronyba nem mentünk fel. A Vasfüggöny múzeum felé haladva érintettük a Felsőcsatári-szőlőhegy peremét, majd vissza is értünk a kiindulópontra. Bátran ajánlom minden túrázni vágyónak, de még bátrabban olyanoknak, akik csak épp hogy kezdenek belekóstolni a hobbiba.