Felsőtárkányi-tó

Felsőtárkány északi végében találjuk a település „szívét", a hatalmas fákkal övezett tavat és a körülötte szépen kiépített parkot. A helyiek gyakran szerveznek ide közösségi eseményeket, mint amilyen a Felsőtárkányi Rétesnapok, a bolhapiac vagy a gyertyafényes piknik. A kirándulók, túrázók körében pedig a Bükk központjába vezető turistautak, az erdei kisvasút és a kellemes séta lehetőségei miatt vált népszerűvé a tó és környéke.

A tó partján játszóteret, padokat, tűzrakó helyeket is kialakítottak, az út felőli „bejáratnál” pedig büfésort és tetővel fedett rendezvényhelyszínt is találunk. Az év nagy részében horgászni is lehet.

A Bükki Nemzeti Park tó mellé épített Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontja mellől több tanösvény is indul, amelyek mentén Felsőtárkány szűkebb környezetét fedezhetjük fel, köztük egy közeli, látványos kilátópontot is. A Felsőtárkányi-tó népszerűségét a fentiek mellett erősíti az is, hogy innen indul – illetve egy megálló erejéig ki is tér a tó mellé - a Felsőtárkányi Erdei Vasút. 

A tó és környezete

A tóparton kellemes, és akár babakocsival is jól járható sétány fut körbe. Az út mentén a hulladékcsökkentés lehetőségeivel foglalkozó mini tanösvényt és az Északi-középhegységet felépítő kőzeteket bemutató kőparkot is találunk.

Maga a tó valójában két külön részből áll: több mint kétszáz éve alakították ki a Tárkányi-patak árterén a Felső- és az Alsó-tavat, amelyeken pisztrángtelep és malom is működött egykor. A tavakat tápláló Szikla-forrás bizonytalan vízhozama és az 1983-ban a közeli Barát-réten épült karsztvízmű miatt, valamint az elapadó forrásvíz és a csapadékhiány következtében az Alsó-tó teljesen kiszáradt, a Felső-tó pedig területéből és vízszintjéből is jócskán veszítve teljesen eliszaposodott. 2002-ben, hogy megmentsék a tavat, medrét szigetelőfóliával bélelték ki, és feltöltötték vízzel.

A tó körül számos nagy méretű, idős fa kínál árnyékot nyáron, míg ősszel csodás színpompát varázsol a parkba a fűzfa, a vadgesztenye, a kőris, a juhar, a fenyő és a gyertyán elegye. Tavasszal a hegyoldalon, a tölgyfák alatt odvas keltikék és bogláros szellőrózsák színesítik a környezetet, miközben békák százai élik életüket a tóparton.

Forrás és sziklaszoros

A tavat egykor tápláló Szikla-forrás a tó északkeleti végétől néhány lépésnyire fakad, a Kő-köz szurdok sziklafalának tövében. A forrás részben a Bükk-fennsíkra hulló, majd onnan leszivárgó csapadékból kapja vizét, részben pedig a Lök-völgy búvópatakja ér felszínre itt. Ottjártunkkor (2024 őszén) az 1950-es években kialakított forrás már olyan rossz állapotban volt, hogy balesetveszély miatt le kellett zárni. A település tervei szerint a közeljövőben felújítják, és könnyebb megközelíthetőséget alakítanak ki.

A Szikla-forrás táplálta Tárkányi-patak útját követve a hatalmas sziklafalak keretezte Kő-köz szurdokába lépünk. A sziklaszorost nem véletlenül szokták a Bükk kapujának is hívni, hiszen két oldalról meredek mészkőfalak határolják, amelyek közt ma már az Eger és Miskolc közötti műút kanyarog. A Bükk egyik legizgalmasabb szurdoka rövidke, mindössze néhány száz méteres, de annál látványosabb. Az északi, meredek sziklafal tökéletesen alkalmas via ferratához, így nem is csoda, hogy egy közel 400 méteres vasalt útvonalat építettek ki rajta.

Tanösvények kiindulópontja

A tó partján 3 különböző hosszúságú és témájú útvonalon 3 tanösvény is kezdődik, amelyek néhol fedik egymást, ezért is hívják „háromkörös” tanösvénynek. A körtúrákon a könnyen követhető, K/ jelzés vezet végig, ahol pedig szétválik két útvonal, táblák jelzik a megfelelő irányt.

A Vár-hegyi tanösvény 10 km hosszú, és nem nélkülözi a nehezebb terepet, a meredek utakat sem, cserébe viszont természetes erdőrengetegben járunk, és érintjük a felhagyott dolomitbánya kilátópontját is. Aki az egykor itt állt bronzkori földvár, illetve a középkori vár történelmére is kíváncsi, bátran vágjon neki a körútnak.

A Barát-réti tanösvény egy oda-vissza 4 kilométeres utat jelöl. A Kő-köz sziklaszorosában indulunk el a Tárkányi-patak kiszélesedő árterében elnyúló Barát-rét mentén, majd a tanösvény átvezet az út túloldalán található meredek csúcsra, a Bujdosó-kőre. Útközben egykori kolostort is felidéz a tanösvény, melynek már csak csekély maradványai láthatóak.

A harmadik, a Kő-közi tanösvény csupán 1,5 km hosszú. Az útvonal felvezet a tó feletti sziklaszirtre, ahol a tóra, Felsőtárkányra és a Kékes távoli tömbjére nyíló pazar kilátás várja a kirándulókat. Ezután kellemes erdei séta közben egy István király korabeli sáncvár után nyomozhatunk, majd a Kő-köz sziklaszorosában sétálunk vissza a tóhoz.

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes