Ódorvár (kilátóhely)

A kilátás

Az 545 m magas, élesen csúcsosodó orom karrbarázdás hátáról a Déli-Bükk egyik legszebb kilátása nyílik. Alattunk a „hatszázas” hegyek közt utat találó Hór-patak völgye kanyarog, körötte összefüggő erdővel borított, meredek hegyek emelkednek. Délnek fordulva az Oszlai-rétnél szétterülő völgy mentén simul a Bükkalja lankáiba, majd az Alföld síkjába a hegység. De az igazán izgalmas látvány észak felé tekintve bontakozik ki: a Déli-Bükk völgyekkel szabdalt, hatalmas hegytömegének a Bükk-fennsík fala rajzol hátteret. A bal szélen a Tar-kő és a Három-kő fala ismerhető fel, jobbra, a Hór-völgy fölött pedig a Füzér-kő sziklapásztája fehérlik. Nem gyakori látvány hazánkban az ennyire tömény hegyvidéki látkép, és aki a szomszédos bivakkunyhóban éjszakázna, az a településektől mentes terület fölött különösen csillagos égboltan gyönyörködhet.

A várhely és a pihenőhely

A bércen korábban homályos történetű vár állt: az erődített vadászkastély a 13. században épülhetett, és a 14. század közepéről ismert egyetlen okleveles említése, miszerint Erzsébet királyné felszólította a várkapitányt, hogy a közeli falvakból ne szedjen dézsmát, és hagyjon fel lakóik háborgatásával. A Hór-völgyi útvonalat ellenőrző várat a következő évszázadban husziták hódították el, majd Mátyás király serege foglalta vissza, és rombolta le (egy felirat szerint 1474 körül), hogy a későbbiekben már senki ne sanyargathassa innen a környék lakosságát. Az erősség kicsi, kb. 30x50 m-es területű lehetett, bástyája nem, de egy megfigyelőtornya volt. A falakat részben kőből, nagyrészt palánkból emelték, mára semmi sem maradt belőlük. A csúcs körül egyébként a sáncmaradványok tanúsága szerint őskori erődítmény is állhatott.

Mivel az „odor” az „odorjas” szóból származik, és barlangos területet jelöl, nem is meglepő, hogy a sziklában jelentős járatrendszer húzódik, a csúcs oldalában pedig korláttal elzárt nyílás tátong. Ez a közel 300 méter hosszan feltárt Ódorvári-(cseppkő)barlang bejárata. (Lejjebb, a hegy lejtőjén a Bükk 3. leghosszabb barlangrendszere, a Hajnóczy-barlang nyílik.) Az üreg mellől induló ösvény megkerüli a kilátóhely szikláját, és érinti a Lakóbarlang hasadékát. Ez valójában kőkori leleteiről kapta a nevét, a lakófunkciót pedig a csapás végén, a csúcsszirt tövében álló bivakkunyhó látja el. A tűzrakóval, padokkal és asztalokkal felszerelt pihenőhely zárt padlásán 6 ember is alhat egyszerre, víz pedig az 5 percnyire fekvő Zsilibes-forrásból hozható (wc-ket is erre találni).

Egész évben szabadon látogatható. Vihar idején a villámlás veszélye miatt kerüljük el a csúcsot!

Ingyenes