Nagy-Eged

Kilátás kilátó nélkül

Túrázóként érkezve a Nagy-Eged lábához, több opció közül választva juthatunk fel az 537 méteres csúcsra. Eger városából indulva a P▲ és K/ jelzéseken is feltúrázhatunk, de akár Felsőtárkányból vagy Noszvajból startolva is összeköthetjük a hegy felfedezését más látnivalók felkeresésével. A hegycsúcson állva, bár a panoráma kárpótol a fáradozásokért, némi hiányérzet biztos, hogy lesz bennünk: a 34 méter magas, 1962-ben épült Dobó István-kilátó a rossz állapota miatt 2011 óta zárva tart. A kivételes földrajzi adottságokkal és továbbra is kiaknázatlan turisztikai potenciállal rendelkező Nagy-Eged csúcsa pedig igazán megérdemelne egy színvonalas, hosszú évekig álló kilátót. A csúcs alatti réten kereszt található, helyén az 1700-as években még kápolna állt, ahol rendszeresen tartottak körmenetet és búcsút is. A panoráma viszont erről a tisztásról tárul fel, alattunk Eger, távolabb a Mátra látszik, de a Bükk-fennsík felé is kilátunk.

A hegytömb

Kedvező elhelyezkedése, valamint könnyű megközelíthetősége miatt a Nagy-Eged a túrázók, terepfutók és siklóernyősök közkedvelt célpontja, ezen felül pedig sajátos mikroklimatikus viszonyainak és kitettségnek köszönhetően az Egri borvidék emblematikus termőhelye, illetve szigetszerűen számos ritka növény- és állatfaj  is előfordul rajta. 

A Bükk-vidék központi részétől délnyugatra, a Egri-Bükkalja földrajzi kistáján járunk Eger városától légvonalban csupán 4 km távolságra. A városi legendák ugyan a Nagy-Eged hegyét sokszor vulkánként említik, ám földtanilag a hegy fő tömegét eocén, illetve triász korú mészkő alkotja. Utóbbit mi is alaposabban szemügyre vehetjük, hiszen a szürkés színű triász mészkő a hegy felső harmadában sokszor felszínre bukkan, többek közt a csúcs közelében is. 

Vallonok és szőlőkultúra

A Nagy-Eged nevének eredete meglehetősen homályos, ám annyi bizonyos, hogy a tatárjárás után IV. Béla király Eger környékére is telepített vallonokat, a hegy pedig az újonnan érkezett lakosság által tisztelt Szent Egyed régies formája (Eged) után kapta nevét. A vallon lakosságnak nem csak a hegy nevét köszönhetjük: több évszázadra visszanyúló szőlőtermesztési és borkészítési ismereteik birtokában korán felismerték, hogy több tényező (a déli fekvés, a 20-35%-os lejtőmeredekség, a mészkő alapkőzet és a megfelelő talaj) együttes hatása szinte tökéletes életteret biztosít a szőlő számára a Nagy-Eged hegyén. Az 500 méteres magasság fölé is felnyúló termőhely Magyarország legmagasabban fekvő szőlőtermő területei közé tartozik. A talaj felszínére ugyanis a napsugarak szinte merőlegesen érkeznek, egy részüket a sok helyen felbukkanó fehér vagy szürke mészkősziklák visszaverik, így a felszínközeli levegőréteg több fokkal melegebb az átlagosnál. 

Élőhely a város felett

Borvidéki jelentőségén túl a Nagy-Eged hegy kiemelkedő jelentőségű terület természetvédelmi, turisztikai és környezeti nevelési szempontból is. Földrajzi értelemben a Bükk hegység részét képezi, ám különleges mikroklímájának következtében egyfajta átmeneti területet jelent az Alföld síkvidéke és a középhegységi jellegű Bükk között. Éppen ennek a változatos természeti környezetnek köszönheti rendkívüli fajgazdag­ságát, így számos, a mediterrán, illetve a szubmediterrán területen őshonos állat- valamint növényfaj is fellelhető itt. Mindezeknek köszönhetően 1978-ban a Heves Megyei Tanács a hegy nagyobb részét, mintegy 167 hektárt „nagyegedi növénytársulás” néven helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánította. A környezeti nevelés egyik fontos lépéseként a Tűzliliom Természetvédelmi Egyesület 1991-ben létrehozott egy 4 km hosszú botanikai-zoológiai-geológiai tanösvényt (Természetismereti tanösvény a Bükk kapujában), amelyet 2019-ben a Kaptárkő Egyesület újított fel a kor igényeinek megfelelően.

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes