Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Vybrať jazyk
Naplánovať výlet Skopíruj trasu
Peší výlet odporúčaný výlet

Vértesi kilátókör

· 1 recenzia · Peší výlet · Vértes · Otvorené
Zodpovedný za tento obsah
Magyar Természetjáró Szövetség Overený partner  Výber prieskumníkov 
  • Panoráma a hegység szegélyéről
    Panoráma a hegység szegélyéről
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 100 25 20 15 10 5 km
Fennsík lévén a Vértes nem bővelkedik kilátóhelyekben. Keleti oldalán azonban egymáshoz közel találunk régi és új kilátókat, illetve panorámás bérceket, melyeket egy hosszú menetelés, vagy két szakaszra osztott túra során kereshetünk fel. 
Otvorené
Ľahká
Trasa 25,6 km
8:00 hod
486 m
487 m
481 m
180 m

A Vértes hátránya egyben az előnye is: a fennsík jellegű, alacsony hegytömb maradandó kilátásokban szegény ugyan, de a kis szintkülönbségek lehetővé teszik, hogy a keleti oldal panorámapontjait akár egy napba sűrítsük.

A túra egyben lenyomva 28 kilométer, de a finoman hullámzó terep következtében még így sem különösebben fárasztó - a települések közelsége miatt pedig akár ketté is oszthatjuk. Változatos kilátásokban lehet része annak, aki végigjárja az útvonalat. A meredek Zuppa-tető felkeresésével kezdjük túránkat, hogy aztán túloldalán Szárligetre ereszkedjünk le. A településen átvágva bevesszük magunkat a Vértes erdőségeibe, és felkeressük a nemrégiben épült körtvélyesi kilátót. Körbetekintés után visszaereszkedünk a fennsíki erdőkbe, és a hegység egyik belső árkának peremén emelkedő sziklabércet, a Grácia-sziklákat látogatjuk meg. Innen egy másik Körtvélyes felé vesszük az irányt: a Vértes legmagasabban található kilátóhelyén (elvileg) lezárt geodéziai tornyot találunk, amibe sajnos tilos a belépés, pedig a tetőről körpanoráma nyílik a vértesi tájra. Végül a hegységperemi sziklagyepekről gyönyörködhetünk a távoli Velencei-hegység sziluettjében, mielőtt visszaérünk starthelyünkre, Szárra.

Autorov tip

Ha két részre szeretnénk osztani a túrát, vagy szívesebben választanánk rövidebb verziót, sajnos a hegység belsejében nem fogunk szállást találni. A Zuppa-tető kihagyásával jelentős távot csípünk le az útvonalból, így Szárliget és Szár közt tehetünk egy tartalmas félkört.
Profilový obrázok používateľa Áron Dömsödi
Autor
Áron Dömsödi
Aktualizované: 2019-02-28
Obtiažnosť
Ľahká
Technika
Vytrvalosť
Zážitok
Krajina
Najvyšší bod
Körtvélyes (Kilátó-hegy), 481 m
Najnižší bod
Szár, vasútállomás, 180 m
Odporúčané ročné obdobie
jan
feb
mar
apr
máj
jún
júl
aug
sep
okt
nov
dec

Typy trás

Zobraziť nadmorskú výšku

Bezpečnostné opatrenia

A túra nem tartalmaz technikai kihívásokat.

A Körtvélyes (Kilátó-hegy) geodéziai betontornya sajnos az ezektől az épületektől megszokott műszaki állapotot is csak alulról súrolja (legalábbis ránézésre). Oldalán - szintén társaihoz hasonlóan - szerepel a "Felmenni tilos és életveszélyes!" intelem. Ennek megfelelően a belépés tilos.

Tipy a rady

Vízzel alaposan szerelkezzünk fel, mert Szárliget után nem érintünk forrást. Kis kitérő (de az útvonal adottságaihoz képest jelentős szintkülönbség-vesztés) a Grácia-sziklák elágazásától a Szép Ilonka-forrás, esetleg itt újratöltekezhetünk.

Štart

Szár, vasútállomás (199 m)
Súradnice:
DD
47.485260, 18.527236
DMS
47°29'06.9"N 18°31'38.0"E
UTM
34T 313720 5262055
what3words 
///conga.delved.purest
Zobraziť na mape

ciel

Szár, vasútállomás

Podrobný popis cesty

Szárról még nem is a Vértes igazi tömbjének indulunk neki, hanem először egy elkülönült rögöt veszünk célba a településtől északra. A piros jelzés átmegy a vasúti sínek alatt, és rögtön az első lépéseknél elbizonytalanít: valóban erre menne a turistaút? Az ösvény bevágja magát a töltés mentén ember méretűre nőtt bozótba, majd fák közt ér ki a forgalmas 1-es út mellé. Átkelünk rajta és hosszasan kanyargunk egymásba torkolló erdészeti földutakon. Egyre sűrűbb erdőben sétálunk, végül érezhetően meredekebb emelkedőre váltunk. A Zuppa-tető oldalában kaptatunk fölfelé, majd a sűrűből egyszer csak napszárította tisztásra érünk. Innentől ligetek tarkítják a zárt erdőt. Egy ponton két kék háromszög jelzés is indul bal felé - mindegy, melyiket választjuk, egymásba futnak. Balra tartunk, és az ösvény mellől helyenként elfogynak a fák. Egyre sziklásabbá válik a hegyoldal, végül felérünk a kereszttel is ékesített Zuppa-tetőre.

A nyugat felé meredeken letörő hegyoldalról szép a kilátás a Vértestől délre elterülő síkságra, a hegység erdőkkel és irtásokkal foltozott oldalára, illetve a völgyben futó vasútvonalra. Jobbra Szárliget házai ülnek meg az árokban, mögöttük apró rögök takarják ki Tatabánya egyes részeit. Szemben éppen a Vértes legmagasabb része, a Nagy-Csákány (487 m) magasodik.

Az ösvényt követve meredek ereszkedésbe kezdünk Szárliget felé. A háromszög jelzés rövidesen visszahurkol a pirosba, amely a Kéktúrába csatlakozik. Agyagos talajú, kellemes hangulatú erdei mélyúton sétálunk a Cseresznyés-völgyben, hogy megérkezzünk Szárliget csücskéhez. A település nyugodt főutcáján hosszas baktatásra kényszerülünk; a vasútállomás melletti boltban van lehetőségünk készleteink feltöltésére. Átkelünk a sínek fölött, és újabb hosszas faluséta végén (útközben, jobbra betérhetünk egy cukrászdába) érjük el a focipályát, s vele a falu peremét. Napraforgó-ültetvény mellett haladunk el, hátrafordulva a Gerecse hegyeit szemlélhetjük egészen a Somlyótól a Gerecse-tetőig.

Ismét keresztezzük az 1-es utat, és a legelők mellett elkanyarodó Kéktúrán érkezünk a Csákányospusztai turistaház épülete alá. A ház mögött, immár sűrű erdőben indul a kék kereszt jelzés, ezen közelíthetjük meg következő kilátóhelyünket, a Körtvélyesi-kilátót. Az apró tisztáson épült fatoronyból pazar panoráma nyílik észak és kelet felé: Tatabánya fölött a Gerecse méretes, fennsíkokban tetőző rögei magasodnak. Az erdős hátak közt apró települések házsorai bújnak meg, s jobbra fordulva felfedezhetjük előző állomásunkat, a sziklás csúcsban kiteljesedő Zuppát is. Mögötte, a sík táj túloldalán - ha csak nincs túl magas páratartalom - a János- és Széchenyi-hegyet is észlelhetjük. Ellenkező irányban nincs túl sok látnivaló: a Vértes felénk lejtő fennsíkját az erdőtelepítésektől foltos erdő borítja, a kép közepén figyelmesebbek kiszúrhatják a másik Körtvélyes geodéziai mérőtornyának piros-fehér csíkos tetejét (későbbi állomásunkat).

A kilátótól délnyugat felé visszaereszkedünk a Kéktúrára, azon jobbra térünk, és szép erdőben gyaloglunk el Körtvélyespuszta régi temetője mellett. Hamarosan egy elágazást érintünk: a fenyők alatt ered a Béla-forrás. A kék jobbról, a mi utunk (kék kereszt) balról kerüli az erdőtelepítést. Erdészeti és táborépületek közt kanyarodunk jobbra, hogy egy újabb, szabályos sorokban telepített, igen sötét fenyvesbe lépjünk. Ennek alsó sarkánál a piros jelzésbe torkollik utunk: ha a fennsíkperemen leereszkedő ágat követjük, félórás kitérőt tehetünk a Grácia-sziklákra.

Ahogy az ösvény egyre mélyebbre kanyarodik, egy fán felirat és apró kör jelzi, hogy jobb oldalt csapás indul a "Gráciák bérce" felé. Kövessük a sűrűn felfestett jeleket, és nem fogunk csalódni! A Vértes fennsíkjait északkelet-délnyugati csapásirányú, széles, de kis mélységű szerkezeti árkok tagolják. A kis platók helyenként szelíd, máshol éles peremekkel törnek le a két szerkezeti forma találkozásánál. Egy ilyen árokperemen találjuk a Grácia-sziklák dolomitbérceit is. Kis szintkülönbségei és viszonylagos tagolatlansága miatt a Vértes nem bővelkedik természetes kilátóhelyekben, itt azonban nincs szükség semmiféle építményre. Az árok túlsó pereme felé emelkedő erdőket szemlélhetjük, illetve északi irányban Környét és a Duna síkját pásztázhatjuk.

Visszatérve a piros jelzés erdészeti útjára a túra leginkább egyhangú szakasza veszi kezdetét. A természetesség jeleit alig-alig mutató, főként vadászatra használt, ingerszegény erdőkben gyaloglunk, nagyjából egyenesen tartva a délkeleti irányt. Viszont ez a néhány kilométer legalább gyorsan letudható, hiszen többnyire szintben haladunk. A piros háromszög elágazásánál jobbra térünk, hogy felkeressük a Vértes elérhető kilátóhelyei közül a legmagasabban lévőt. A Körtvélyes (Kilátó-hegy) 480 méteres pontja igazából nem csúcs: a geodéziai mérőtorony mellett a Nagy-Csákány fennsíkjának letörése található, ugyanaz a szerkezeti vonal, amit már meglátogattunk egyszer, a Grácia-szikláknál.

A betonhenger oldalán felirat figyelmeztet, hogy felmenni tilos, ráadásul veszélyes is. A tornyot ennek ellenére sokan bevállalják, pedig a belépés tilos. Ránézésre ritka rossz állapotban vannak mind a létrák, mind az általuk összekötött szintek. Pergő vas és rozsda mindenütt a sötét kalitkában, melynek 5 szinte vezet ki a tetőre. Fönt nagyjából egyveretű körpanorámát szemlélhetünk: a központi helyzetben épült toronyról főként a Vértes hullámzó felszíne tárul elénk. Nyugat felé láthatjuk a mérsékelten tagolt platókat, melyek erdős felszíneinek egyhangúságát csak a vadföldek és a különböző korokban telepített erdők szögletes mozaikjai oldják kissé. Dél felé egy völgy végén túl síkság, azon pedig a Velencei-hegység tűnik fel. A főváros felé láthatjuk „Etyekwoodot", az etyeki filmstúdiót, illetve Budapest hegyeit. Északkeleten a Gerecse magasabb rögei tűnnek fel a Vértes pereme fölött.

A kilátótorony környéke mozdulatlan, nyomasztó erdőrészlet, amit tovább súlyosbít a komor betonhenger, illetve annak sötét szájként tátongó bejárata. A piros jelzés hamarosan új arcot ölt: úgy 1 kilométer erdei gyaloglás után a hegységperem sziklagyepeire vezet. A hangulatos, ligetes tisztásról szép a panoráma a Velencei-hegység irányába, és láthatjuk azt is, ahogy a Vértes belesimul az őt környező sík térszínbe.

Újabb erdős szakasz után röviden követünk egy aszfaltutat, majd földúton érkezünk Szár szélére. Egy legelő kerítése fölött még láthatjuk a nyílt terep túloldalán magasodó Zuppa-tetőt, melyre órákkal korábban küzdöttük föl magunkat. Ezzel bezárul a 30 kilométereshez közelítő kör, mely során a Nagy-Csákány szomszédságában található panorámákkal ismerkedtünk meg. A falu utcáin kb. 20-25 perc még a településszéli vasútállomás peronja. 

Poznámka


všetky záznamy na chránených územiach

Verejná doprava

Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou

Szárt (és rövidítás esetén Szárligetet) vonattal érdemes felkeresni. A két településen a Győr-Komárom-Tatabánya-Budapest vonal személyvonatai állnak meg. A fővárosból nagyjából fél óra a menetidő Szárig.

Prístup

Autóval az 1-es úton érjük el Szárt.

Parkovisko

A vasútállomás mellett találunk ingyenes parkolót mindkét településen.

Súradnice

DD
47.485260, 18.527236
DMS
47°29'06.9"N 18°31'38.0"E
UTM
34T 313720 5262055
what3words 
///conga.delved.purest
Príjazd vlakom, autom, pešo alebo na bicykli

Kniha doporučená autorom

Mapa doporučená autorom

Bármely Vértes-térkép megfelel, de a Szárligethez közeli Körtvélyesi-kilátóhoz vezető turistautak csak a legfrissebbeken vannak jelölve.

Odporúčania pre túto oblasť:

ukázať viac

Vybavenie

Alapvető túrafelszerelések.

Otázky a odpovede

Opýtať sa prvú otázku

Chcel/a by si sa opýtať autora otázku?


Recenzie

5,0
(1)

Fotografie iných


Stav
Otvorené
hodnotenie
Obtiažnosť
Ľahká
Trasa
25,6 km
Trvanie
8:00 hod
Stúpanie
486 m
Klesanie
487 m
Najvyšší bod
481 m
Najnižší bod
180 m
Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou Von a späť Okružná trasa Etapová trasa Scénický Kultúrna a historická hodnota Geologické zaujímavosti Tajný tip Vrcholová trasa Zdravé podnebie

Štatistika

  • Obsah
  • Zobraziť obrázky Skryť obrázky
Funkcie
2D 3D
Mapy a chodníky
  • 5 waypointy
  • 5 waypointy
Trasa  km
Trvanie : hod.
Stúpanie  m
Klesanie  m
Najvyšší bod  m
Najnižší bod  m
Pohybom šípok k sebe umožníte zmenu výrezu
Logo hm Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp