Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Vybrať jazyk
Naplánovať výlet Skopíruj trasu
Peší výletodporúčaný výlet

Tűzhányók bendőjében a Sátoros-hegyek között

· 1 recenzia · Peší výlet · Slanské vrchy· Otvorené
LogoMagyar Természetjáró Szövetség
Zodpovedný za tento obsah
Magyar Természetjáró Szövetség Overený partner  Výber prieskumníkov 
  • Libegős utazás a Magas-hegy csúcsára
    / Libegős utazás a Magas-hegy csúcsára
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Aszfaltút a Sátoros-hegyek alatt
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A magas-hegyi kilátó
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Magas-hegy a Smaragdvölgy Pihenőpark felől
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vadregényes ösvény a Magas-hegy csúcsa körül
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A regéci vár a gerincek fölött (Magas-hegy)
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vendégház a rudabányácskai út mentén
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fenyvesek fölötti suhanás a Magas-hegyről a Szár-hegyre
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Zemplén tömege a Magas-hegyről
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kecske-hát oldalában
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szalánci-hegység, a Zemplén szlovákiai folytatása (Magas-hegy)
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fejedelem-forrás egyik foglalata
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Alpesies hangulat a magas-hegyi libegő középső állomásán
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rudabányácska a Fekete-hegy alatt, hátul a füzéri vár és a Milic-csoport
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rudabányácska a Sátoros-hegyek legmagasabbika alatt
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vörös-nyereg, avagy a Bandalak
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zipline állomás, a Szár-hegy és Sátoraljaújhely
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdei útszakasz a Magas-hegy oldalában
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sípálya tetején a Magas-hegyen (balra a Nagy-Milic)
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ritkított erdő a Vörös-nyereg felé
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 200 100 8 7 6 5 4 3 2 1 km Zemplén Kalandpark (Sátoraljaújhely)
A Tokaji-hegység szervezett természetjárásának szülőhelyén most az ország egyik legjobban kiépített hegyét találjuk, ezért libegővel és kilátólátogatással is fűszerezhetjük a túrát. Közben megismerkedünk a hegység turisztikai feltárásának hajnalával, és felfedezzük ezt a jellegzetes, élénk domborzatú hegycsoportot az állam peremén.
Otvorené
Stredná
Trasa 8,3 km
2:45 hod
427 m
427 m
513 m
127 m

A Sátoros-hegyek képét és történetét két dolog határozza meg igazán: alakjuk és a szomszédban húzódó országhatár. A jellegzetes formájú kis csoport meredeken felszökő, a Bodrog síkjából hirtelen magasra emelkedő hegyekből áll, amelyek egymáshoz és a Tokaji-hegység tömegéhez képest is szigetszerűen helyezkednek el. Innen ered nevük és a lankáikhoz tapadt város elnevezése is. Alakviláguk már Cholnoky Jenőt, neves földrajztudósunkat is gondolkodásra késztette, aki azt gyanította, hogy egy Vezúvhoz hasonló tűzhányó robbanhatott itt fel, roncsolt kalderarát hagyva hátra. A modern kutatások nem támasztották alá az elméletet: valójában kb. 11 millió éve a magma (a szintén vulkanikus eredetű) tufás kőzetek alá nyomult be, felboltozta azokat, majd az erózió lehámozta a fedőrétegeket a dácittestekről, amik így felszínre kerültek. A patakok tovább farigcsálták a magaslatokat, ennek következménye az önálló tagokra szabdalódott, „sátoros" formájú hegycsoport.

A trianoni határkijelölés után a Tokaji-hegység e része az országhatárra, Sátoraljaújhely pedig a bércek és az újonnan húzott vonal közé szorult. A Kárpátok elvesztését követően a megmaradt középhegységeket felfedező turizmus figyelme sokáig elkerülte a tájegység (erdőbirtokosok által sok esetben le is zárt) központi részét, de a városközeli peremen, a Sátoros-hegyek könnyen bejárható, változatos terepén lassan mégis éledezni kezdett. 1926-ban megalakult a Magyar Turista Egyesület Hegyalja Osztálya, mely a következő évben kilátót épített a Magas-hegyre, egy évtized alatt pedig turistaházat emelt a bércek közé, és jelzéseket festett, forrásokat foglalt, sí- és ródlipályákat jelölt ki, no meg a környék népszerűsítésébe fogott. Bár még az 1930-as években is arról panaszkodtak, hogy a forgalom és érdeklődés csekély maradt, mégis innen indult meg a „Zemplén" turisztikai feltárása. És mindez nem múlt el nyomtalanul: napjainkban Sátoraljaújhely szegélyén jól felszerelt kalandpark működik, ezért a Magas-hegy az ország egyik legjobban kiépített, egész napos kikapcsolódást kínáló hegye lett.

Túránkon a hegység szervezett természetjárásának bölcsőjében, egyben felszín alatti vulkáni testeken járunk. A „dolisnyánok" otthonából, Rudabányácskáról kapaszkodunk fel a Sátoros-hegyek tetejére, hogy a Magas-hegy piramisáról kitekintsünk a Tokaji-hegység központi tömege felé; a túra levezető szakaszán pedig visszaereszkedünk a startpontra. A rendkívül élénk domborzatú vidék színes éghajlati viszonyait a gyakran változó kitettség és a viszonylag nagy szintkülönbségek miatt sokszínű erdőkép jellemzi, amit szerencsére nem sújt intenzív erdőgazdálkodás. Ezért a rövid-közepes hosszúságú túra viszonylag változatos, a csúcsról nyíló kilátás pazar, csak a Magas-hegy extrém meredeksége jelent komolyabb kihívást. Igaz, utóbbi leküzdésében a sípálya felvonója is segítségünkre lehet.

Autorov tip

  • A Magas-hegyre épített Zemplén Kalandpark egy kis hegyi élményparadicsom, a domborzatot kihasználó számtalan lehetőség közül választhatunk. Érdemes beletervezni a túrába néhány programot a parkban.
  • A Magas-hegy tetejére vezető ösvények néhol nehezen követhetők, ráadásul hóban nem keresztezhetjük a sípályát. Ezért, valamint a meredekség miatt ezen a szakaszon érdemes a libegőt igénybe venni a feljutáshoz.
  • A Magas-hegy csúcsa körül elvész a jelzés, itt mindenképp használjunk Természetjáró appot!
  • Rudabányácska szélén étterem és szálláshely várja a turistákat; a Smaragdvölgy Pihenőparkot érdemes meglátogatni.
  • Víz nincs az útvonalon - igaz, a Magas-hegyen, a középső állomáson találunk büfét, ahol töltekezhetünk.
  • A Magas-hegy délnyugati oldalában lefelé vezető ösvény meredek, köves, csúszós szakaszán különösen körültekintően közlekedjünk, mert balesetveszélyes.
Profilový obrázok používateľa Áron Dömsödi
Autor
Áron Dömsödi
Aktualizované: 2022-02-18
Obtiažnosť
Stredná
Technika
Vytrvalosť
Zážitok
Krajina
Najvyšší bod
Magas-hegy, 513 m
Najnižší bod
Rudabányácska, 127 m
Odporúčané ročné obdobie
jan
feb
mar
apr
máj
jún
júl
aug
sep
okt
nov
dec

Bezpečnostné opatrenia

  • A Magas-hegy csúcsára vezető jelzések néhol nehezen követhetők, itt különösen ajánlott a Természetjáró app használata, és az útvonal előzetes letöltése az offline tájékozódáshoz. Főként a csúcs körül nehéz megtalálni az utat.
  • A Magas-hegy délnyugati oldalában lefelé vezető ösvény kellemetlenül meredek és csúszós. Ide érdemes botot vinni, és a túrázásra kitalált lábbeli is követelmény!

Tipy a rady

Štart

Sátoraljaújhely (Rudabányácska), Fő utca buszmegálló (127 m)
Súradnice:
DD
48.412009, 21.611274
DMS
48°24'43.2"N 21°36'40.6"E
UTM
34U 545233 5362275
what3words 

ciel

Sátoraljaújhely (Rudabányácska), Fő utca buszmegálló

Podrobný popis cesty

Itiner:

  • Rudabányácskáról a P jelzést követjük a Magas-hegy oldaláig.
  • Balra fordulunk a K◼ jelzésre, ami a libegő melletti parkolóba vezet.
  • Jobbra térünk a K▲ jelekre, amiken felkapaszkodunk a Magas-hegy tetején álló kilátóig.
  • K▲ jelzésen a Vörös-nyeregig ereszkedünk.
  • A nyeregből a K jelzés jobb oldali ágán folytatjuk túránkat a Vöröskő-vendégház előtti elágazásig.
  • Egyenesen, a K◼ jelzésen érkezünk vissza Rudabányácskára.

A túra részletes leírása:

Dolisnyánok földjén

Északi nyílású völgy végében, a Magas-hegy árnyékában fekszik Rudabányácska, aminek neve egy másik, híresebb településről lehet ismerős. Nevük hasonlósága nem véletlen: a „ruda" szláv eredetű szó, jelentése (vastól) vörös föld vagy érc - ez pedig a közeli hegyek javainak kitermelésére utal. A 14. századtól ugyanis komoly ezüst- és aranybányászat folyt a falu környékén, amihez eleinte olasz és német telepeseket hozattak. A helységet, amely akkor még Szépbánya névre hallgatott, a 14. századi fénykorban a hegység másik kiaknázott lelőhelyéhez, Telkibányához csatolták. Amikor a P jelzésen elindulunk az Y alakban kettéágazó utca bal szárnyán, perceken belül a görögkatolikus templommal szemben találjuk magunkat. Benne egészen az 1950-es évek végéig szláv nyelven folyt a misézés, ugyanis a 18. században érkezett ruszinok egészen sokáig őrizték nyelvi és kulturális szokásaikat (a falu idősebb lakói még ma is beszélik ezt a kelet-szlovákiai nyelvjárást). A kevéssé ismert népcsoportot „kárpátukrán" néven is szokás emlegetni, sejtetvén, hogy otthonuk az Északkeleti-Kárpátok vidéke. Két fő csoportjuk, a hegylakó „verhovinaiak" (a szláv vrch szó jelentése hegy) és az alacsonyabb területeken letelepedett „dolisnyánok" (nevük a szláv dolina, azaz völgy szóból ered) közül az utóbbiak lakták Rudabányácskát, mely a térség északi részén sorakozó néhány ruszin-magyar település közé tartozott. (A magyarok csak a 20. századi lakosságcserék nyomán kerültek többségbe.)

A hegy szoknyáján

A falu szélén elhagyjuk az ódon hangulatú temetőt, átszelünk egy rétet, aztán nekifeszülünk a hosszú, fokozatos kaptatónak. Széles dózerút emelkedik a kevert erdőben, egy S-kanyarral eltávolodik a patakmedertől, majd balra, egy szűkebb csapásra váltunk. Néhol ritkított, de többnyire középkorú erdőkben araszolunk egyre magasabbra. Juharok és bükkök levelei képeznek vastag avarszőnyeget a völgyaljon, ahová a P● jelzés hív. A rövid kitérő a Fejedelem-forrás dupla, furcsán magas foglalatához vezet. Az 1930-as években ez volt a hegycsoport első vízfakadása, melyet a környék turistalétesítményeinek kiépítésén munkálkodó Hegyalja Osztály foglalással látott el. A P jelzés rövidesen csatlakozik a K◼ jelű turistaútba, amin balra fordulva pihentető szakasz áll előttünk: egy szűk kilométert a Magas-hegy oldalában harántolva teszünk meg. Ahogy ráfordulunk az északi lejtőkre; az árnyas élőhelyen átveszi az uralmat az ezüstös törzsű bükkerdő. A sípályák nyiladékait keresztezve ki-ki láthatunk a Hegyköz felé, de felbukkan a Fekete-hegy homloka is.

Az alpi stílusban fejleszetett hegy

A hegycsoport legmagasabb tagja, a Magas-hegy már a zempléni természetjárás hőskorában is kiemelt figyelemnek örvendett. Tetejére 1927-ben, fennállásának 1. évfordulójára kilátót emelt a Magyar Turista Egyesület ügybuzgó Hegyalja Osztálya, hótartó északi oldalában pedig a következő években sípályákat, déli, meredek felén ugrósáncot alakítottak ki. A magaslat iránti érdeklődés új virágkorát éli a 21. század eleje óta: megnyílt a Zemplén Kalandpark, melynek attrakcióival a következő kanyarban találkozunk is. A nyugati mintára fejlesztett hegy lejtőin az ország leghosszabb bobpályája és libegője működik, a csúcsról félelmetes zipline-dróton csúszhatunk át a szomszédos Szár-hegy tetejére (ahonnan felvonó röpít vissza). De itt, a középső állomáson nem csak büfé, hanem a régi síházban kialakított símúzeum is látogatható, amely kategóriájában az első és egyetlen hazánkban.

A sípályák gyeppásztáit és a vaskos bükkök birodalmát váltogató K▲ jelzés kanyarog fel a csúcsra, ám a helyes irány a sűrű infrastruktúra miatt nem mindig könnyen követhető. A legjobb választás talán jegyet váltani a libegőre (a nagy épület aljában van a kassza), és a magasban lassan, kellemesen ringatózva, megpihenve (avagy tériszonytól rettegve) elérni az 514 méteres hegytetőt. A kilátó acélemelvényére már adja magát az útirány a kiszállóhely dobogójáról. A toronyból teljes nyugalommal figyelhetjük a Szár-hegyre kötélpályán átcsúszó bátrakat, de a Tokaji-hegység minden jellegzetes terepi adottsága is feltárul. Mivel a hegyvidék szélén állunk, rendkívül mozgalmas és sokoldalú a panoráma: egyik irányban a Ronyva síkja és szlovákiai dombok, illetve a Hegyköz medencéje, és a neki keretet adó, vilyvitányi röghátak terülnek el a mélyben. A háttérben a Milic-csoport kéklik, a füzéri vár inkább világít fehér falaival. Az átjátszótorony kicsit bezavar ugyan, de nyugatnak fordulva a Központi-Zemplén teljes tömege előttünk hullámzik. A hosszú gerincek és völgyek közé sok markánsan elkülönülő csúcs vegyül, és mindent erdő burkol, településeknek innen nyomát se lelni - a regéci vár tornyát azonban könnyű kiszúrni. Délen magányos előőrsként domborodik a Tokaji-hegy, lábai már az Alföld síkjába olvadnak. Legközelebb a Sátoros-hegyek erdős csúcsai emelkednek, köztük nyaralók, kertesházak foglalnak helyet, a peremen pedig Sátoraljaújhely utcái sorakoznak. Különösen tiszta időben az Északkeleti-Kárpátok egyes részei is felderengenek: a Vihorlát, a Szinyák és a Borló az Eperjes-Tokaji-hegyvidékhez hasonlatosan a hegykoszorú vulkáni ívének tagjai. A Magas-hegy tövében Rudabányácska is megmutatkozik, és mivel csak a túra felét gyűrtük le ezidáig, időigényes a visszajutás.

Vissza a mélybe

Kilépve a kilátóból a K▲ jelzésen indulunk tovább.  (Ha nem találjuk a hiányosan felfestett jeleket, tartsunk lefelé a libegő fogadóállomásához, ami mellett balra kanyarodva, szintben nyugatnak tartva kell keresnünk az ösvényt. A sípályák tetején maradva, egyenesen a fák közé hatolva hamar előkerülnek a festett piktogramok.) Búcsúzzunk el a pazar kilátástól, és a kőgörgeteges bükkös vadregényes ösvényén, a K▲ jelzés bal ágán kapaszkodjunk át a csúcs túloldalára! Kellemetlenül meredek, csúszóssá taposott, köves, gyökérakadályos csapás vezet lefelé az (immáron) öreg tölgyesben. Elkél az óvatosság, no meg a fák fogódzóként hasznosítható törzse. Egy nagyobb kőrakás az ösvény balján a felszámolt síugrósánc maradványa, a kiterjedt kőtenger pedig a jégkorszaki fagyaprózódásé. Szerencsére a szakasz nem hosszú: a domborzat megszelídül, és jóval barátságosabb terepen kerüljük a Kis-Magas-hegy csúcsát.

Kisvártatva elérjük a Vörös-nyereg amúgy jellegtelen kereszteződését, aminek neve a föld vöröses színére, vasas ércek jelenlétére utal. A nyeregpont hagyományos elnevezése Bandalak, mert a régmúltban rossz hírű, „garázdák lakta" terület volt ez. A várostól már kellően távol, hegyek szorításában, fárasztó kaptatással megközelíthető a helyszín, így nem csoda, ha azok költöztek ide, akik a törvénytől, egyben a településektől is kényelmes távolságban kívánták élni életüket. Néhány üdülő most is felkúszik a hegyoldalra, de a 19. század végi filoxéravész pusztítása előtt a szőlők és gyümölcsöskertek még ennél is magasabbra hatoltak.

Az elágazástól lefelé, a K jelzés nyugati (jobb) ágán folytatjuk túránkat, és egy darabig szüntelen kerülgetjük a Kecske-hát lefutó éleit. Ritkás, egy ponton irtott bükkös-tölgyes fedi a lejtőt - mintha a fák maguk sem jutnának dűlőre a terep nyújtotta viszonyok kapcsán. A szintet tartó, éles kanyarok miatt valóban gyakorta váltakoznak a napos és árnyas pászták, hiába az északias fekvés. Érintjük a Körtefa-nyerget, ahol a hegyre telepített tanösvény táblája álldogál, és innentől tölgyesben ereszkedünk a Borz-hegy oldalában. Egy szűk irtásfolt alján kilépünk a Károlyfalvát Rudabányácskával összekötő műútra, amin jobbra térünk. Eleinte összehajolnak az ágak a fejünk fölött, amint a kanyarokkal sodródunk, majd kiszélesedik a völgyalji irtvány. Egy kerítés túloldalán tavacskán úsznak a levelek, aztán megjelenik a Vöröskő vendégház hangulatos terméskő épülete is. Az autóúton maradva, a K◼ jelzésen kb. másfél kilométer Rudabányácska központja, ahová már csak a völgy talpán kell besétálnunk.

Poznámka


všetky záznamy na chránených územiach

Verejná doprava

Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou

  • A Sátoraljaújhely (Rudabányácska), Fő utca buszmegálló buszmegálló a start- és végpontunk is egyben. (Nevével ellentétben ez Rudabányácskán található.)

Prístup

  • A túra eleje és vége is a buszmegállóban van.

Parkovisko

  • Rudabányácskán parkolni a Smaragdvölgy Pihenőparknál lehet (innen kb. 10-15 perc a túra kezdő- és végpontja), de a Bányácska utca mentén is megpróbálható.

Súradnice

DD
48.412009, 21.611274
DMS
48°24'43.2"N 21°36'40.6"E
UTM
34U 545233 5362275
what3words 
///wetsuits.frenzy.suiting
Príjazd vlakom, autom, pešo alebo na bicykli

Kniha doporučená autorom

  • Zempléni-hegység turistakalauz

Mapa doporučená autorom

Vybavenie

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Otázky a odpovede

Opýtať sa prvú otázku

Chcel/a by si sa opýtať autora otázku?


Recenzie

5,0
(1)
Győri Csaba
2021-09-04 · Community
A libegő jelenleg nem üzemel ( felújjítják) így felfele elég meredek, de a kilátóból a kilátás fenomenális plusz van messzelátó ami ingyenes😀😀. A lefelé jövő út valóban meredek és köves ami csúszóssá teszi de ez nem hosszú szakasz utánna már csak laza lefelé.
Zobraziť viac
Kedy si absolvoval/a tento výlet? 2021-09-04
Fotografia: Győri Csaba, Community
Fotografia: Győri Csaba, Community
Fotografia: Győri Csaba, Community
Fotografia: Győri Csaba, Community
Fotografia: Győri Csaba, Community
Fotografia: Győri Csaba, Community
Fotografia: Győri Csaba, Community
Fotografia: Győri Csaba, Community

Fotografie iných

+ 4

Stav
Otvorené
hodnotenie
Obtiažnosť
Stredná
Trasa
8,3 km
Trvanie
2:45 hod
Stúpanie
427 m
Klesanie
427 m
Najvyšší bod
513 m
Najnižší bod
127 m
Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou Okružná trasa Scénický K dispozícii sú zastávky na občerstvenie Vhodné pre rodiny s deťmi Kultúrna a historická hodnota Geologické zaujímavosti Botanické zaujímavosti Výstup/zostup lanovkou Flóra a fauna Tajný tip Vrcholová trasa Zdravé podnebie Vhodné pre psov

Štatistika

  • Obsah
  • Zobraziť obrázky Skryť obrázky
Funkcie
2D 3D
Mapy a chodníky
Trasa  km
Trvanie : hod.
Stúpanie  m
Klesanie  m
Najvyšší bod  m
Najnižší bod  m
Pohybom šípok k sebe umožníte zmenu výrezu
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp