Zdieľať
Pamätať
Vytlačiť
GPX
KML
Naplánovať výlet Skopíruj trasu
Vložiť
Fitness
Peší výlet

Tihanyi hangulatok révtől révig

· 1 review · Peší výlet · Balaton-felvidéki Nemzeti Park · Otvorené
Zodpovedný za tento obsah
Magyar Természetjáró Szövetség Overený partner  Výber prieskumníkov 
  • Távolban a viadukt, jobbra a Csúcs-hegy (Őrtorony-kilátó)
    / Távolban a viadukt, jobbra a Csúcs-hegy (Őrtorony-kilátó)
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton a Lóczy-tanösvényen
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Belső-tó Tihannyal a Hármashegyi-kúpról
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Aranyház-kúp
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Beépítetlen partszakasz a Lóczy-tanösvényről nézve
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Cél: az Őrtorony-kilátó
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tihanyi partokat most a Balaton (Lóczy-tanösvény)
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A központi részen vezető út díszlete Tihany és a Belső-tó panorámája
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rozhľadňa Strážna veža
    Fotografia: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Visszapillantás Tihanyra
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az ezernyi panoráma ösvénye
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A félsziget belső vidéke az Aranyházról
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdei iskola és szálláslehetőség az út mentén
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Megunhatatlan panoráma
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton a félsziget közepén
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sajkodi-öböl (Őrtorony-kilátó)
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sűrű erdőn vág át a Lóczy-tanösvény csapása
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az apátság és a falu a Belső-tó fölött (Hármashegyi-kúp)
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az egyik utolsó kitekintés
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A félsziget csúcsa felé
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Levendulás hátterében az Őrtorony-kilátó
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Lóczy-tanösvény rendhagyó panorámáinak egyike
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gejziritkúpok között
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csak az erdő választ el a vízparttól (Lóczy-tanösvény)
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Forróvíz oldotta kürtő egy gejziritsziklán
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szemben a déli part (Lóczy-tanösvény)
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Átmenőbarlang az egyik gejziritkúp alatt
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kora reggeli Tihanyi-félsziget az Őrtorony-kilátóból
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nyári hangulat a Balatonon, a távolban a kenesei magaspart (Hármashegyi-kúp)
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Dűlőút a félszíget központjában
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 100 10 8 6 4 2 km Hármashegyi-kilátópont, gejziritkúp Őrtorony-kilátó Aranyház gejziritkúp

Ez a rendhagyó körtúra a Balaton bűvöletében telik: a tavat egy szokatlan oldaláról, hegyvidéket idéző ösvényekről csodálhatjuk meg. Az útvonal a beépítetlen, meredeken leszakadó partszakasz és az országban páratlan panoráma mellett a Tihanyi-félsziget belső, geológiai értékekben és látnivalókban bővelkedő terepét is bemutatja.

Otvorené
Ľahká
11,9 km
4:00 hod
288 m
288 m

A Tihanyi-félsziget a térség alighanem legkülönlegesebb túráit kínálja, hiszen minden megvan itt a Balaton-felvidék egyedi karakteréből, ugyanakkor olyan tájképeket is prezentál, amiket csak itt találunk. Nincs például még egy hely a szorosan beépített partokon, ahol a vízzel közvetlenül érintkező erdőben sétálhatnánk, és a Lóczy-tanösvény magasan kígyózó, néhol sziklás csapásáról is olyan távlatok nyílnak meg, amiket az országban máshonnan nem élvezhetünk. A víz hatalmas síkja uralja a tájat, tiszta időben egészen a Keszthelyi-öbölig követhetjük a sűrűn belakott partok futását. Mindemellett a Tihanyi-félsziget lebilincselően izgalmas vulkáni múltjából is kifejezetten sok kézzelfogható geológiai emlék sorakozik a terepen, aminek mélyére látogatva sorra mutatkoznak meg a helyszín kialakulásának rég letűnt epizódjai.

Tihany utcáin kívül meglepően nagy területet foglal el a természet a félszigeten, talán nincs is még egy része a Balaton környékének, ahol ilyen töménységben, ekkora kiterjedésben lenne jelen. A Magyarországon nevelkedett tekintet általában a domborzati elemek visszafogott méreteihez, a sík terep felszántott mozaikosságához van szokva. Ezért a Tihanyi-félsziget nyugati oldaláról nyíló panorámák a tó természetes látványával és a végtelenséget sugalló, grandiózus méretekkel az alacsony magasság ellenére is felüdülést jelenthetnek.

Túránk a rév kikötőjétől az erdőkbe vezet, és ellátogat a belső katlan két kis tavához. Az út ezután az Őrtorony-kilátóhoz kalauzol, ahonnan egyszerre mérhetjük fel a tihanyi táj természetességét, a Balaton-felvidék hegyeit és a tó megdöbbentő méreteit. A part fölött meredeken futó, olykor a víz közelébe ereszkedő ösvény a túra betetőzése, ahonnan hosszan csodálhatjuk a páratlan kilátást. A gyaloglás végén visszaereszkedünk a révállomáshoz.

Autorov tip

  • A túrát el lehet érni a Balaton déli partján futó vasútvonal felől is, ebben az esetben a komp szállít a kezdőpontra.
  • Az útvonal mentén ivóvíz (forrás) nincs, ezért azzal - különösen a nyári hőségben - előre fel kell szerelkezni.
  • A nyári hőségek idején a kilátás is párásabb, és a sok helyen napnak kitett útvonal is kellemetlenebb. Érdemes valamelyik átmeneti időszakban, tiszta időben bejárni a túrát.
  • Június második felében érkezve a virágzás miatt lilába borulnak a félsziget levendulaföldjei, aki bírja meleget, annak ez lehet az ideális időpont a tihanyi túrázásra.
  • Bár az adatok alapján a túra könnyűnek, legfeljebb közepes néhézségűnek tűnhet, a terep folyamatos hullámzása, illetve a látnivalók sokasága miatt ajánlott hosszú, egész napos menetelésre készülni.
  • Azon kevés túrák egyike, ahová nem kár lombos időszakon kívül érkezni: az erdő nem különösebben szép a félszigeten, viszont ha nincsenek levelek, peremi ösvényről folyamatosan látjuk a Balaton az ágak közt.
outdooractive.com User
Autor
Áron Dömsödi
Aktualizované: 2020-05-17

Obtiažnosť
Ľahká
Technika
Vytrvalosť
Zážitok
Krajina
Najvyšší bod
Csúcs-hegy, 232 m
Najnižší bod
105 m
Odporúčané ročné obdobie
jan
feb
mar
apr
máj
jún
júl
aug
sep
okt
nov
dec

Vybavenie

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Dalšie informácie/odkazy

štart

Tihanyrév, hajóállomás buszmegálló (105 m)
Súradnice:
Zemepisný
46.890679, 17.890667
UTM
33T 720206 5197072

ciel

Tihanyrév, hajóállomás buszmegálló

Podrobný popis cesty

Itiner

  • A buszmegállótól (a révtől) a S jelzésen indul a túra.
  • Egy elágazásban jobbra fordulunk a ZT jelzésre.
  • Kitérőt teszünk az Átjáró-kúphoz a Z⩍ jelzésen, és ennek másik ágán csatlakozunk vissza.
  • A ZT jelzésen jobbra fordulunk, majd méterekkel előrébb egyenesen folytatjuk a S+ jelzésen a Hármashegyi-kúpra.
  • Visszafordulunk a S+ jelzésen, amiről jobbra térünk a csatlakozó ZT jelzésre.
  • A Belső-tó után balra fordulunk a Z▲ jelzésen.
  • Jobbra váltunk a S▲ jelekre, amiken az Őrtorony-kilátóhoz kapaszkodunk.
  • A S▲ jelzésen folytatjuk utunkat a kilátó túloldalán.
  • Egy réten balra váltunk a S jelzésre, amit egészen a végpontig, a tihanyi révig követünk.

A túráról részletesen

A rév

A Balatonon évezredek óta átkelési helyszín a Tihanyi-félsziget és a túlparti Szántód hordalékból felépülő háromszöge közti szoros. Erről tanúskodik, hogy már a rómaiak is használták ezt az átkelési lehetőséget, de a tihanyi apátság alapítólevele is említi a révet. A révjog komoly anyagi lehetőségekhez juttatta tulajdonosát, és sokáig a bencés szerzetesek működtették a kompot, amit akkoriban az apátsági cselédek hajtottak (természetesen kézi erővel, evezőkkel). A 19. század elején épült meg a szántódi révcsárda, aminek fontos szerep jutott: állítólag a csárdásnő jelzett a túlparti révésznek, és a szalmalángok száma mutatta meg, mekkora a szállítmány, ember-e vagy jármű. Ekkoriban már a szél is besegített, vitorlás hajók szelték a hullámokat, jó időben 20, nehezített esetben 45 percbe telt leküzdeni a távot. A motoros kompok szolgálata az 1920-as évek második felében kezdődött, mai képviselőik (több felújításon átesve) az 1960-as évek óta szelik a hullámokat.

Egy tűzben született táj hírmondói

Ahogy elindulunk a S jelzésen, elhagyjuk a főutat, és percekig tekergünk a kemping faházai között. Éppen mielőtt elhagynánk a hotel parkolóját, jobbra, egy eszkábált lépcsősoron akácosba lépünk, és a bércorron düledező falak képében kerül elénk a 12. századi eredetű újlaki templomrom. Akkoriban is a rév határozta meg a félsziget csücskének életét: az átkelés védelmére iderendelt jobbágyok lakták a kis halászfalut. Kezdetben lankásan emelkedik, előrébb meredekké válik az ösvény, de hamar tetőszintre érünk, ahol aztán megszelídül a terep, és az erdő sem válik érdekesebbé. (Lombos időszakon kívül folyamatosan kilátni a Balatonra az ágak közt.) Ám miután egy elágazásnál jobbra térünk a ZT jelzésen, kisvártatva tagolt felszínű, fehér sziklakibúváshoz jutunk. A félsziget déli csücskében temérdek hasonló képződmény sorakozik: a gejziritkúpok a tűzben született tihanyi táj hírmondói. A vulkanizmus végén, illetve elcsendesülése után mocsaras, vizenyős terület nyújtózott a mai Balaton helyén, a mélyben izzó kőzetek hatására pedig a leszivárgó vizek forróvizes oldatokként törtek a felszínre a kőzettest repedései mentén. Ez a geológiai környezet száznál több hévforrást (és nem gejzírt) éltetett, melyek magas kovasav-tartalmukkal más kőzeteket cementáltak össze, illetve a gejzirit nevű kovaüledék és nagy mennyiségű mész vált ki hirtelen lehűlt vizükből. A gejziritkúpok a tihanyi táj déli részét tűzdelik, közelebb lépve némelyikben az egykori kürtők, a szabad levegőre vezető csatornák nyomai is felfedezhetők. Belső szerkezetük feltárása sok esetben bányászat eredménye, hiszen a védetté nyilvánítás előtt kőfejtők haraptak ki darabokat belőlük.

A Lóczy Lajos-tanösvény, melyet taposunk, az ország első bemutató turistaútja volt egyébként. Hosszan kanyargunk a töredezett gejziritsziklák között, amik dermedten őrzik a földtörténet e mozgalmas időszakának emlékét. Az erdő nem tartogat sok ékességet, elegyes, juharos társulás, természetközeli állapotok jellemzik a száraz pagonyt. Mellőzünk egy piciny levendulaföldet, ami éppen elég arra, hogy feltárja előttünk a félszigetbelső panorámáját. A nem is olyan messzi távolban az Apáti-hegyen strázsáló Őrtorony-kilátó dereng, hosszú és tartalmas még az út odáig.

A tőzsdére vitt növény

A talajon hosszú, rendezett sorokban levendulatövek élvezik a napfényt. Termesztésük hosszú múltra tekint vissza, és a klimatikus viszonyok szerencsés egybeesésének köszönhető. Az 1920-as években a kor elismert gyógynövényszakértője, Bittera Gyula Franciaországból hozatott szaporítóanyagot az első magyarországi levendulaföldekhez, melyeket a Tihanyi-félszigeten alakított ki. A Bakony védettséget nyújt a hűvös északi szelek elől, egyben felfogja a csapadék nagy részét, ezzel száraz körülményeket biztosít, a Balaton párás levegőt nyújt, a napsütéses órák száma pedig országos viszonyításban kirívóan magas - ezért a levendula számára ideális, szubmediterrán jellegű éghajlat jellemzi a tihanyi tájat, amelynek néhol löszös, homokos, alapvetően vulkanikus talaja is kedvező. (A növénynek kihívást egyedül a szigorú, hómentes telek jelentettek kezdetben, de ez ellen védelmet nyújtott a nemesítés.) Az adottságok olyannyira eszményinek bizonyultak, hogy az aratott levendula illóolajának minősége túlszárnyalta az addig legjobbnak számító dél-franciaországit is. Később a tihanyi levendulát sikerei miatt tőzsdére is vitték, a földek méretét növelték, a felívelésnek aztán a 2. világháború és a szocializmus vetett véget. Napjainkban újra egyre nagyobb terület borul pompába júniusban: émelyítően lila, illatos levendula tarkállik a félsziget különböző pontjain, mely karakteresen egyedi ingerekkel fűszerezi meg a túrákat.

Hévforrások vidékén

Újfent a zöld sűrűbe burkolózunk, a gejzírmező közepén fonódik az ösvényhálózat, és a ZT jelzés éles balkanyart vesz. Egyre keskenyebb csapás porzik a lépteink alatt, amikor elágazás kínál kitérőt: induljunk jobbra a Z⩍ jeleket követve! Bozótoson verekedjük át magunkat, amikor újabb hévforrásszikla hasít a lombozat paravánjába: a Borsóköves-kúp lyukacsos felszínén a szénsavas víz oldotta formák, vasas oldatoktól vöröses színezék, illetve a névadó gömböcskék, azaz borsóköves mészkiválások figyelhetők meg. Sűrűn gőzölgő forrásmező dúlhatta fel a fiatal tájat, méterekkel előrébb ugyanis már a Kalapos-kúp szegélyezi utunkat. Ugyan nagyobb részét elbontotta a bányászat, egy érdekes természetföldrajzi jelenség mégis tankönyvszerűen kiolvasható belőle: a felső réteget a forró vizes oldatok keményre cementálták, míg az alatta látható breccsás, eleve töredezett szerkezetű kőzetet a vizek és gőzök tovább aprózták, szétbontották. Ezért utóbbi gyorsabban pusztul, míg a felső, meszes kőzet jobban ellenáll. Az elvékonyodó talp és a terebélyes kalap groteszk gombát formáz, aminek egyensúlyi helyzetét a (válogató) erózió idővel felborítja majd. Geológiai sétánk a félsziget mozgalmas történetében még korántsem ért véget, ellenkezőleg, a legtöményebb falat éppen most következik.

Ahol a jelzés visszafordul, jókora sziklatömb púpozza fel a terepet, aljában kis fülke ásít. Aláereszkedve szép oldásformákra és a túlvégén is nyitott alagútra lelhetünk. Az Átjáró-kúp szintúgy a héforrásmező szülötte, mint közeli társai, de náluk összetettebb kifejlődésű és felépítésű: színei különböző rétegek, melyek kronologikusan mutatják be keletkezéstörténetét. A kőzettest meghatározó eleme a hévízből tömegesen kioldódott, nagy mésztartalmú gejzirit, amit a források ritmikus működése nyomán lemezesen kivált, sötét színezetű vasas pászták járnak át. A barlangot a folyamat végéhez közeledve szénsavas vizek alakították ki, befejezésül pedig kovás oldat tört a felszínre - e kürtő függőleges lenyomata (az üregtől balra) azonnal szemet szúr.

A tihanyi táj legjava

A Z⩍ jelzés ezen a ponton egy másik ágon visszafordul, és csatlakozik a ZT jelzésbe, amin jobbra kell tartanunk. Méterek kérdése, és máris a híres Aranyház-gejziritkúppal szemben állunk, mely nevét a felszínét beborító sárga zuzmóról kapta. Az eddig szelíd tájból markáns sziklavárként tör az ég felé a tagolt, sok kis szirtre szakadó felépítmény, amire hangulatos ösvény vezet fel. Tetejéről szétnézve előbukkan a Belső-tó és Tihany látképe, illetve feltárul a félsziget teljes belső terepe. A szőlők mögött a Külső-tó náddal borított medencéje következik, tőle balra az Őrtorony-kilátó áll a táj fölött, a hátteret pedig a Balaton-felvidék erdős tetői biztosítják (felismerhető a Kab-hegy csúcsa is). Térjünk vissza az ösvényre, és kövessük tovább a S+ jelzést néhány percen keresztül, mígnem tábla hirdeti a lépcsőkkel hozzáférhetővé tett Hármashegyi-kúpot. Mind közül erről nyílik a legszebb panoráma: a Belső-tó kék tükre és a Balaton türkiz felszíne éles kontrasztban áll, köztük Tihany takaros faluképe és az apátság légies tornyai pezsdítik a látványt.

Visszabaktatunk az Aranyház tövébe, és ezúttal jobbra indulunk a ZT jelzésen, ami kivezet az erdőből, és dűlőutat követ. Jobbra a Belső-tó csillan, partján a szürkemarha gulya legelője zöldell. A turistaút gyümölcsfákat mellőz, cikkcakkot ír le, és egészen megközelíti a nádas keskeny sávját, majd erdőfoltot kerül. Elágazás következik, ahonnan már ráfordulunk a félsziget nyugati partjának irányvonalára: a Z▲ jelzésen balra tartunk. Újabb levendulást hagyunk el, jobb felől szőlők sorakoznak a tál alakú medence mélyén, melynek neve, a Farkasverem is e pozíciót ragadja meg. Cserjés terület és szőlőtőkék szorításában kanyargunk, szemben a sűrű nádas elrejti a Külső-tavat. Néhány forduló után jelzést váltunk (jobbra), és a S▲ piktogramokat figyelve folytatjuk utunkat. Néhol ligetessé válik az erdő, fás legelőt szelünk át. Balunkon a tihanyi levendulatermesztés bölcsője, az elvadult őslevendulás rejtezik, kisvártatva pedig feltűnik a magasban az Őrtorony-kilátó is. A fárasztó kaptatás ennek tövében ér véget - a félsziget egyik legmagasabb pontján, az Apáti-hegy tetején 2017-ben emelték a tornyot. (Nevét a közeli Csúcs-hegyen található, ismeretlen eredetű romoknak köszönheti, amik egyesek szerint régi őrtorony maradványai.) Közvetlen a kilátó előtt jobbra egy sziklateraszról is letekinthetünk a nádasra, a kőzet teljesen megegyezik a szemben található Szélmarta-sziklák anyagával.

Vulkánok hátán

Fentről káprázatos a körpanoráma: a Tihanyi-félszigetet majdnem körbeöleli a Balaton, melynek nyugati vége a párába vész. Megjelenik a távolban a Bakony, a déli parton Somogy magaslatai és a kőrös-hegyi völgyhíd, a legközelebb pedig Füred hegyei kéklenek. Tihany belső szerkezete terepasztalként tárul föl, és a terep kialakulásának több epizódja is kiolvasható a felszínformákból. Amikor kb. 7 millió éve a Kárpát-medence elvékonyodott kérgén át bazaltos magma tört a felszín felé, éppen itt, a félszigeten kezdődött a Balaton-felvidék vulkanizmusa: az olvadt kőzetanyag nem érte el a mocsaras felszínt, de az üledékek víztartalmát gőzzé forralta, ami gigászi robbanással tört elő. Az így keletkezett törmelékanyag gyűrűként vette körül a kitörési központokat, amikből hármat azonosítottak a kutatók: a Külső- és a Belső-tó területén egyet-egyet, illetve a Csúcs-hegytől délre a harmadikat. (Később salakszórás is jellemezte a folyamatot.) A sekély kis kráterekben a vulkanizmus végeztével tavak gyűltek fel, innen származik e működési típus neve, a „maar" is, mely németül tengerszemet jelent. 4 millió évnyi mozgolódás után elcsendesült végül a tihanyi táj, megfiatalodott kőzetanyaga lepusztulásnak indult, az egykori krátergyűrűket felemésztette az erózió. Az átalakulást a hévforrások heves tevékenysége kísérte, a Balatonnak pedig ekkor még nyoma sem volt. Mindössze kb. 17-15 ezer éve született meg a 3 tómedence, amik a terület süllyedésének következtében később (kb. 5 ezer éve) összeolvadtak. A vízállás az éghajlati viszonyok függvényében változott, volt olyan időszak is, amikor a tihanyi földnyelv szigetté vált, hiszen lapos tövét bekebelezte a tó. A táj arculatát az ember megjelenése csaknem a felismerhetetlenségig átformálta: a 19. század elején például csatornákat ástak, és a Külső-tó vizét lecsapolták, hogy helyét kaszálóként hasznosítsák. Az erdők a félsziget peremeire, legmagasabb csúcsai köré szorultak vissza, az idegenforgalom megjelenésével, a Balaton vonzerejének növekedésével pedig szükségessé vált a természetvédelem: 1952-ben itt jelölték ki az ország első tájvédelmi körzetét, melynek egyébként saját természetvédelmi őr is dukált. Ma már nemzeti park felel az értékek megőrzéséért, és Európa Diplomát is kapott a félsziget, amivel Európa kiemelten védett természeti örökségeinek sorába került.

Hullámzás a víztömeg fölött

Körbetekintve bizony nem is könnyű búcsút venni a látványtól, pedig muszáj, hiszen utunk java, legszebb szakasza még vár ránk. Erdőben, tömegek által kijárt ösvényen ereszkedünk, egy rétnél ágaznak el a turistautak: innentől balra, a S jelzésen folytatjuk menetelésünket. Fölfelé kapaszkodunk, sziklás terep keveredik a fenyvesek hangulatával, és amikor a Balaton látványa is előtűnik, a hatás annyira átütő, a tér oly hatalmas, hogy az teljesen váratlan ebben a szelíd, alacsony formákkal megáldott tájban. A part hirtelen szakad le a tótükör felé, és bár a keskeny sajkodi strand épp alattunk van, az erdő és a meredekség elkendőzi előlünk. Végigmérhetjük a Sajkodi-öblöt, amely a Balaton egyik utolsó természetes állapotú partszakasza, és ha messzire követjük a hegyek futását, a Badacsony lapos teteje és a csúcsosabb tanúhegyek is felsejlenek a párából.

A kettéágazó turistaút jobb ágán kicsit lejjebb ereszkedhetünk, ahol egy sziklafalban feltárul a félsziget szerkezete: alant bazalttufa sötét rétegei barázdálják a lejtőt, fölötte a nyugati parti ív legmagasabb bérceit felépítő, ellenálló gejzirit tornyosul. Ezért tudta viszonylag hűen megőrizni az egykori felszín magasságát (akár egy tanúhegy), és ennek köszönhetjük az előttünk álló Csúcs-hegyet, a terep uralgó pontját is. Az ösvény szűken kígyózik a fák szorításában, gyakran látunk ki a Balatonra, ezért gyakorlatilag megszakítás nélkül élvezhetjük a magasság- és térélményt. A tetőpont előtt ismét kettéválik az ösvény, a fölfelé induló ágon a Csúcs-hegyre, míg a lefelé hajlón a Sobri Jóska-barlanghoz tehetünk látogatást (az üreghez csupán a szájhagyomány köti a Bakonyvidéken gyakran emlegetett betyárt).

A csúcsot vad panorámája különbözteti meg a többitől (no meg a tisztázatlan eredetű rom). Amikor hátunk mögött hagyjuk, továbbra is magasan a tó fölött kígyózik a feledhetetlenül szép ösvény, hangulatát a sásban elhaló hullámok zúgása színesíti. Újra és újra kilátni a Balatonra, alant összeér az erdő a vízzel, itt-ott kitett párkányon baktatunk. Egy szakaszon pedig dél felé is kinyílik a táj: nádas sávja vezeti tekintetünket a túlsó part felé, kirajzolódik a kőrös-hegyi viadukt monstruma. Enyhén lefelé tartunk, a kényelem ára a következő kaptató: keskeny betonutat keresztezünk, ahonnan fölhágunk a Gurbicsa-tetőre. Meglehetősen sűrű erdőben tákolt lépcső terel lefelé (mellőzünk egy fedett pihenőhelyet), ami után egy-egy pontról újfent élvezhetjük a tó látképét. A domborzat nem nyugszik: szintet vesztünk és kilépünk egy műtra, amin balra fordulunk, a fák mögött erdei iskola (egyben szálláslehetőség) tornácos épülete fehérlik. A S jelzés viszont jobbra, az ellenkező irányba indít. A terep alacsony, a helyenként meredekké váló dombmenet mégis fárasztó. Az újabb panorámák már a búcsúzás helyszínei: csakhamar összezáródó bozót fedi el a balatoni tájat (még egy pontról átlátunk a déli partra, amihez érzékelhetően közelebb jutottunk az Őrtorony-kilátó óta). Egy utolsó nekirugaszkodással, izzasztó kaptatón lendülünk föl a Hálóeresztő tetejére. Valamivel előrébb fenyőillat lengi be a düledező pihenőhelyet, ahonnan csapásunk élesen bal felé navigál, percek múlva a Félbevágott-kúpnál pedig meglelünk egy ismerős útelágazást. Jobbra térve a jelzés a túra kezdetén bejárt útvonalon vezet vissza a révhez.

Poznámka


všetky záznamy na chránených územiach

Verejná doprava

  • Busszal érkezve a Tihanyrév, hajóállomás megállónál kell leszállnunk.
  • A túra a komp állomásáról indul, ami elérhető Szántód felől a révvel is.

prístup

  • A túra kezdő- és végpontja a buszmegállóban, a tihanyi révnél van.

Parkovisko

  • A tihanyi rév környékén több fizetős parkolót is találni.
Príjazd vlakom, autom, pešo alebo na bicykli

Kniha doporučená autorom

  • Balaton-felvidék turistakalauz

Mapa doporučená autorom

  • Balaton-térkép
  • A Balaton-felvidék térképe

Podobné výlety v okolí

 Tieto návrhy boli vytvorené automaticky.

Otázky a odpovede

Spýtajte sa prvú otázku

Máš otázku týkajúcu sa tohto obsahu? Tu je správne miesto, kde sa môžeš opýtať.


Recenzie

5,0
(1)
Val D
2020-04-25 · Community
Excellent nature trail. Forest and lake views.
Zobraziť viac
2020. April 25., Saturday 21:18
Fotografia: Val D, Community

Fotografie iných


Stav
Otvorené
hodnotenie
Obtiažnosť
Ľahká
Trasa
11,9 km
Čas
4:00hod
Stúpanie
288 m
Klesanie
288 m
okružná trasa vyhliadky Vhodné pre rodiny s deťmi Kultúra / história geologické zaujímavosti tajný tip zdravá klíma

Štatistika

  • 2D 3D
  • Obsah
  • Nový bod
  • Zobraziť obrázky Skryť obrázky
: hod.
 km
 m
 m
 m
 m
Pohybom šípok k sebe umožníte zmenu výrezu