Zdieľať
Pamätať
Vytlačiť
GPX
KML
Naplánovať výlet Skopíruj trasu
Vložiť
Fitness
Peší výlet

Tekeres-kúti tekergés

· 1 review · Peší výlet · Öreg-Bakony · Otvorené
Zodpovedný za tento obsah
Magyar Természetjáró Szövetség Overený partner  Výber prieskumníkov 
  • A Kőris-hegy a szépalmapusztai Birka-dombról
    / A Kőris-hegy a szépalmapusztai Birka-dombról
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kényelmes padok a szépalmapusztai Birka-dombon
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az 1957-ben épített erdészeti műúton
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkök a Som-heggyel és a Hajaggal
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Százhalom – i.e. 13. századi temetkezési hely
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / K jelzés Szépalmapusztán
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Magasles a lucfenyves szélén a S és a P+ jelzések találkozásánál
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A feltáróútról benőtt ösvényen folytatódik a S jelzés
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kisszépalmapusztai delta
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 800 700 600 500 400 10 8 6 4 2 km Vajda Péter-kilátó Szépalmapuszta

Közepesen nehéz, csúcsmászós körtúra Szépalmapusztáról a Kőris-hegyre halomsírokkal, barlangokkal.

Otvorené
Stredná
10,3 km
3:15 hod
400 m
400 m

Ez a Szépalmapusztáról induló, közepesen nehéz túra egy nagy háromszöget jár be a Tekeres-kúti-árok melletti Százhalom sírmező és a Bakony legmagasabb pontja, a Kőris-hegy tetején álló, majdnem körpanorámás Vajda Péter-kilátó térintésével. A történelmi érdekességekkel tűzdelt túra során megismerkedünk többek között a hegy oldalában több mint 3000 éves álló halomsírokkal, Szépalmapuszta történetével és az egykori pápai uradalom kőfaragványainak származásával.

outdooractive.com User
Autor
Szilárd Dr. Szentes
Aktualizované: 2020-04-14

Obtiažnosť
Stredná
Technika
Vytrvalosť
Zážitok
Krajina
Najvyšší bod
Kőris-hegy, 709 m
Najnižší bod
416 m
Odporúčané ročné obdobie
jan
feb
mar
apr
máj
jún
júl
aug
sep
okt
nov
dec

Vybavenie

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

štart

Szépalmapuszta (479 m)
Súradnice:
Zemepisný
47.284572, 17.793529
UTM
33T 711242 5240573

ciel

Szépalmapuszta

Podrobný popis cesty

Itiner

  • A szálloda elől nyugat felé indulunk a S jelzésen.
  • A Tekeres-kúti ároknál jobbra fordulunk a széles kavicsos úton induló S● jelzésre.
  • Visszaérve a kereszteződésbe a KΩ jelzésen északnyugati irányba folytatjuk az utat.
  • A kilátótól északkelet felé meredeken lefelé indulunk a K jelzésen.
  • (A kisszépalmai kereszteződés után a műúton továbbmenve jobb oldalon rövid kitérőt tehetünk a Bödön-kúthoz a Z● jelzésen.)
  • A K jelzésen visszatérünk Szépalmapusztára.
  • A határban a S jelzésre váltva jutunk vissza a kiindulási pontra.

A túráról részletesen

Szépalmapuszta

A Porvához tartozó Szépalmapuszta (vagy régi nevén Nagy Förtés) már a 11. században ismert volt később kiapadó kénes forrásáról. Az államalapítás utáni években főként királyi birtok volt, illetve praediumként, vagyis majorként említik. Egy időben a hazai arisztokrácia több családja is tulajdonolta. Neve onnan ered, hogy 1526-tól az enyingi Török családhoz került, akik almásokat telepítettek a környékére. 1622-ben Esterházy Miklós nádor birtoka lett, akinek családja a II. világháború előtti évekig a terület tulajdonosa volt. 1907-ben az egyébként észak-magyarországi és somogyi birtokokkal rendelkező gróf Pejacsevich-Mikó Endre beházasodott a famíliába, és 1935-ben családjával Szépalmapusztára költözött, ahol haláláig élt. Fia, ifjabb Endre gróf 1945-ben az USA-ba emigrált. A birtokra 1962-ben a Bábolnai Állami Gazdaság ménese költözött, és tovább folytatódott a 18. század óta itt működő ménesgazdaság. A legkiválóbb itteni lovak 1919-1940 között készített síremlékeit az arborétumban találjuk. 1994-ben Szépalmapuszta svájci tulajdonba került. A felújítást követően azóta szállodaként üzemel, mellette a nagy kiterjedésű birtokon többek között ménes és szürkemarha gulya is található.

Szépalmától Százhalomig

A szálloda elől nyugat felé indulunk a S jelzésen. Az épületek, valamint a kis tó után a Birka-domb gyepes tetejére érünk, ahonnan szép kilátás nyílik a Kőris-hegyre és a Parajos-tetőre. Egyenesen megyünk tovább, majd a rét végénél balra fordulva dús aljnövényzetű bükkösbe érünk, ahol hamarosan az Y kereszteződés bal szárán sétálunk tovább. A lucfenyők utáni tisztáson magasles áll, az erdőben pedig már előbukkan néhány kisebb halomsír, sejtetve a közeli nagy sírmezőt. Egy fahídon át érünk az 1957-ben épített erdészeti műútra, amin balra fordulunk, és 1,3 km hosszan kanyargunk rajta. A Tekeres-kúti ároknál jobbra fordulunk a széles kavicsos úton induló S● jelzésre. Elhaladunk egy nagy vadtetető mellett, majd a szénarács után magas vadkerítés kísér minket baloldalról. Néhány száz méterre egy zöld táblánál kis ösvény vezet be balra az erdőbe a Százhalom sírmezőjéhez, ami a halomsíros kultúra legnagyobb temetője Közép-Európában.

A 3200 évesre becsült, 226 tumulusból (sírhalomból) álló sírmező építőinek népi hovatartozása és nyelve ismeretlen - talán az illír népcsoporthoz tartozhattak. A történelemtudomány temetkezési szokásaik alapján halomsíros kultúrának nevezi őket. Ilon Gábor régész egy hasonló, ugod-katonavágási sírmezőn feltárt földből és kőtörmelékből álló halomban 10-30 centiméter vastag faszenes máglyamaradványt talált, ami alatt vörösre égett a talaj a holttestet egykor elemésztő máglya tüzétől. A 100-110 cm-es mélységből előkerült sírmellékletek a halott csontmaradványai fölött talált edénytöredékek, valamint a nagy hőtől eldeformálódott bronz karperecek, tűk, karikák, tőr- és lándzsacsúcs-maradványok.

Fel a csúcsra!

A halomsírokat elhagyva, mielőtt kavicsos utunk élesen balra kanyarodna, jelzésünk jobbra fordul róla. A felfestést egy idős bükkön találjuk, amit annak lombja kitakar. Átkelünk az árkon, és a bükkösben futó keskeny, hangulatos ösvényen hamarosan elérjük a Tekeres-kút foglalt forrását. A növényzet által benőtt foglalásból a nyári szárazságok idején is csörgedezik víz, ami a Tekeres-árokban dél felé folyik tovább a Száraz-Gerence irányába. Innen egy mesterséges dagonya mellett érünk vissza a kereszteződésbe, ahonnan a KΩ jelzésen északnyugati irányba indulunk. A sűrű bükkújulat után hagyásfák mellett jutunk az aszfaltos úthoz, amin balra megyünk tovább 500 métert a következő balos kanyarig. Itt jobbra tér le a jelzés, hogy a Márvány-völgy vadregényes bükkösén át, egyre meredekebbé váló, rövid, izzasztó úton elvezessen a kőris-hegyi Ördög-likhoz. A csúszós, köves szakaszon legyünk óvatosak!

A Kőris-hegy csúcsától nem messze nyíló barlang valószínűleg a Bakony legidősebbjei közül való. A mintegy 200 millió éves Kardosréti Mészkőben, két egymásra közel merőleges kőzethasadék találkozásánál keveredési korrózióval, az akkori karsztvíz szintjén képződött feltehetően zárt üreg a hegység kiemelkedésével került mai magasságába. A mára inaktívvá vált barlang mind két aknájában találhatók cseppkőképződmények, az alsóban szép fehér lefolyások formájában is. A kétszintes, 64 m hosszú, 34 m mély zsomboly bejáratát egy beleszorult szikla két részre osztja.

A barlang feletti meredek lejtő peremén balra kanyarodva kis kitérővel elérhető a Márvány-árok felhagyott "márványbányája", amiben a 18. század végétől kezdték el fejteni a tömött szövetű Jura időszaki mészkövet a pápai Esterházy uradalom számára. Ebből a jellegzetes kemény kőzetből faragták a pápai kastély barokk oroszlánjait, és még sok, az uradalom által építtetett templom és kastély faragványait is.

A Kőris-hegy csúcsára vezető KΩ jelzés e rövid szakaszán itt-ott rozsdaszínű tűzkőlencsés mészköveket találunk a talpunk alatt. Felérve a Vajda Péter-kilátó alá padokon pihenhetjük ki a meredek terep fáradalmait.

A háromszintes Vajda Péter-kilátó elődjét 1920-ban állították, amit 1962-ben cserélni kellett, majd legutóbb 2002-ben újították fel. Tetejéről jól látható a fenyőfői ősfenyves és a település templomtornya, mögötte a Bakonyalja és a Kisalföld. Feltűnik a Somló sajátos alakja és a pannonhalmi apátság hatalmas fehér épülete, ami szinte világít a napsütésben. Keleten Borzavár, Porva és Zirc tűnik fel. Jól kivehető a Tési-fennsík platója is. Dél felé az erdő itt-ott beletakar a panorámába, de az antennákkal tűzdelt Kab-hegy így is jól látszik. Tiszta időben az Alpok legkeletibb 2000 m feletti csúcsai, a Rax és a Schneeberg is láthatók. A kilátótól mintegy 50 m-re magasodó radarállomás felé egy védelmi rács rontja a kilátást.

Le a kisszépalmapusztai kereszteződésig

A kilátótól északkelet felé meredeken lefelé indulunk a később ellaposodó terepen a K jelzésen. A P jelzés leválásánál jobbra tartva egy darabig még bükkök között lépdelünk. Egy letermelt részhez érve a növekvő bükkcsemeték fölött kellemes kilátás nyílik Szépalmapuszta és Zirc felé. Egyre szárazabbá és melegebbé váló éghajlatunkon a bükkök élettere fokozatosan visszaszorul. A hűvös, csapadékos élőhelyeket kedvelő erdők a melegebb, szárazabb éghajlaton legyengülnek, így könnyebben támadják meg elsősorban a mediterráneum felől érkező új kártevők és a kórokozók, amiknek az egyre gyakoribbá váló, egymást követő száraz évek alatt legyengült fák immunrendszere már nem tud ellenállni, így az erdészet akár a vágásérettség előtt az állomány letermelésére kényszerül.

Egy öreg diófa és az alatta álló pad mellett érünk az erdészeti műútra, amin balra, majd a kereszteződésben jobbra fordulunk, és 300 m múlva balra követjük a jelzést. A műúton továbbmenve jobb oldalon rövid kitérőt tehetünk a Bödön-kúthoz a Z● jelzésen. A bödön- vagy bodonkút megnevezés olyan kúttípust jelöl, amelyet a közepén átfúrt fatörzzsel béleltek ki.

Szlavón tölgyek között Szépalmapusztára

A K jelzésen gyertyános tölgyesben haladunk. A fák között néhány sudár szlavón tölgyet is találunk, ami a kocsányos tölgy egyik síkvidékre jellemző, melegigényes és többletvizet kedvelő alfaja, a Bakonyban nem őshonos. Betelepítésének oka jó alaki és faszerkezeti tulajdonsága, ami miatt régóta kedvelt és keresett. Potenciálját jól jellemzi, hogy az 1900-as párizsi világkiállításra is került belőle egy 64 köbméter térfogatú, 260 cm mellmagassági átmérőjű rönk. Az Osztrák–Magyar Monarchia szinte egész területén szlavón tölgyből készültek a vasúti talpfák a faanyag tartóssága és teherbírása miatt, de hajók, házak – gondoljunk csak a boronapincékre – és kádáripari termékek készítéséhez is első osztályú, sőt az Országház és a Szépművészeti Múzeum belsőépítészeti munkái között is megtaláljuk ezt a faanyagot. Szlavóniában ma már csak a Nova Gradiška és Okučani közötti Prašnik Erdőrezervátumban van egy nagyobb, kb. 53 hektáros, összefüggő tölgyes, aminek fái 150-300 évesek.

Az erdőből a lovak és szürkemarhák legelőinek kerítései között érünk vissza a szépalmapusztai major bejáratához. A kiindulópontra a jobbra leágazó S jelzés navigál minket.

Poznámka


všetky záznamy na chránených územiach

Verejná doprava

  • A túraútvonal tömegközlekedéssel csak hosszabb gyaloglással egybekötve érhető el!
  • A legközelebbi buszmegálló: Borzavár, posta.

prístup

  • A buszmegállóból a K jelzésen induljunk északnyugati irányba! 2,9 km után a K és S jelzések elágazásánál a S jelzésre váltva tudunk bekapcsolódni a túra útvonalába.

Parkovisko

  • Szépalmapuszta autóval Borzavár felől közelíthető meg.
  • Parkolni a majorsági épületek előtt lehet.
Príjazd vlakom, autom, pešo alebo na bicykli

Kniha doporučená autorom

Bakony útikalauz

Mapa doporučená autorom


Otázky a odpovede

Spýtajte sa prvú otázku

Máš otázku týkajúcu sa tohto obsahu? Tu je správne miesto, kde sa môžeš opýtať.


Recenzie

3,0
(1)
Alexandra Malina
2020-04-25 · Community
A csillag levonás mert voltunk már sokkal szebb túraútvonalon is, de itt az út nagy része autóúton ment, nagyon sok volt a fakitermelés miatti kivágott fa, ami szintén nem volt túl vonzó látvány, a barlangnál elég nehéz volt felmászni és a hegyről lefelé rengeteg útra dőlt fa volt. Ennek ellenére voltak csodás részek is és láttunk egy rókát is. Kevés emberrel találkoztunk. Túrabotot vigyetek magatokkal!
Zobraziť viac
Zöldek
Fotografia: Alexandra Malina, Közösség
Barlangnál
Fotografia: Alexandra Malina, Közösség
Zöldek
Fotografia: Alexandra Malina, Közösség

Fotografie iných


Stav
Otvorené
hodnotenie
Obtiažnosť
Stredná
Trasa
10,3 km
Čas
3:15hod
Stúpanie
400 m
Klesanie
400 m
okružná trasa vyhliadky možnosť občerstvenia geologické zaujímavosti botanickej zaujímavosti faunistické zaujímavosti tajný tip túra na štít zdravá klíma

Štatistika

  • 2D 3D
  • Obsah
  • Nový bod
  • Zobraziť obrázky Skryť obrázky
: hod.
 km
 m
 m
 m
 m
Pohybom šípok k sebe umožníte zmenu výrezu