Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Vybrať jazyk
Naplánovať výlet Skopíruj trasu
Peší výlet

Szentgál tiszafásában

· 7 reviews · Peší výlet · Veszprém-Devecseri-árok · Otvorené
Zodpovedný za tento obsah
Magyar Természetjáró Szövetség Overený partner  Výber prieskumníkov 
  • A Szentgáli-tiszafásban
    / A Szentgáli-tiszafásban
    Fotografia: Péter Farkas
  • / A Miklós Pál-hegy Bándról nézve
    Fotografia: Péter Farkas
  • / Aranyló búzamező Bánd mellett
    Fotografia: Péter Farkas
  • / A szentgáli tiszafás egyik öreg tiszafája
    Fotografia: Péter Farkas
  • / A Majer Antal-kilátó
    Fotografia: Péter Farkas
  • / A Szentgáli-tiszafás ösvényének falépcsőin
    Fotografia: Péter Farkas
  • / Az Essegvár
    Fotografia: Péter Farkas
  • / A Szentgáli-tiszafásban
    Fotografia: Péter Farkas
  • / "Fejhető kádtehén" Bánd határában
    Fotografia: Péter Farkas
  • / Aranyló búzamező Bánd mellett
    Fotografia: Péter Farkas
  • / Kerítés védi a vadkártól a Szentgáli-tiszafást
    Fotografia: Péter Farkas
  • / A szentgáli tiszafásba tartva
    Fotografia: Péter Farkas
  • / A szentgáli tiszafás szélén
    Fotografia: Péter Farkas
  • / A Szentgáli-tiszafás tanösvényének egyik táblája
    Fotografia: Péter Farkas
  • / Babérboroszlán a Szentgáli-tiszafásban
    Fotografia: Péter Farkas
  • / A Szentgáli-tiszafás egyik kapuja
    Fotografia: Péter Farkas
  • / Öreg bükkös a Séd völgye felett
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fiatal hajtás a Szentgáli-tiszafás egyik tiszafáján
    Fotografia: Péter Farkas
  • / A jeles bükkfán a Miklós Pál-hegyről közösen ereszkedik le a Séd-völgyébe a két piros jelzés
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lehullott tűlevelek a Szentgáli-tiszafásban
    Fotografia: Péter Farkas
  • / A Szentgáli-tiszafás öreg tiszafájának törzse
    Fotografia: Péter Farkas
  • / Pihenőhely a Miklós Pál-hegy oldalában, a Majer Antal-kilátó alatt
    Fotografia: Péter Farkas
  • / A Mayer Antal-kilátó a Miklós Pál-hegy tetején
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szentgál a Majer Antal-kilátóból
    Fotografia: Péter Farkas
  • / A Majer Antal-kilátó teraszán
    Fotografia: Péter Farkas
  • / A Dél-Bakony tölgyesein túl a Magas-Bakony
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Séd-völgyébe leszakadó meredek dolomittömbök adnak otthont a tiszafákat rejtő bükkösnek
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Essegvár megmaradt romjai
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szentgáli-tiszafásnak otthont adó Miklós Pál-hegy az Essegvárból nézve
    Fotografia: Péter Farkas
  • / Ásatás az Essegvárban
    Fotografia: Péter Farkas
m 500 400 300 200 7 6 5 4 3 2 1 km Majer Antal-kilátó (Szentgál)
Rövid felfedezőutat teszünk a Séd völgye felett domborodó dolomitkúpokon Bánd körül hazánk egyedülálló erdejében, a legnagyobb őshonos tiszafásban, melyet több mint fél évszázada védetté nyilvánítottak. Elvarázsolt meseerdő, dél-bakonyi panoráma, a Séd patak legelőkkel övezett bájos völgye kísér minket utunkon. Bakonyi hangulat, karnyújtásnyira a megyeszékhelytől.
Otvorené
Ľahká
7,4 km
2:20 hod
315 m
315 m

Célunk a Bánd határában folyó Séd-patak és a felé magasodó meredek dolomitkúpok északi oldala, ami hazánk legnagyobb őshonos tiszafa állományát rejti. A rendkívül szívós, de hűvös, párás klímát igénylő tiszafa jégkorszaki maradványnövénye hazánknak. Mára kizárólag a nedves, hűvös klímával rendelkező, sziklás, északi oldalakban maradt fenn, így a Bükk hegység északi völgyeiben és a Séd-patak völgye felett ismerjük őshonos előfordulását.

Rendkívül lassan növekedik, de matuzsálemi kort is megélhet. Több száz éves példányait ismerjük a tiszafának, ami ideális esetben méteres törzsátmérővel is rendelkezhet, de magassága ritkán éri el a fő erdőalkotó fafajok magasságát. Ennek következtében általában a cserjeszintet uralja, ahogy itt, Szentgál és Bánd határában is az öreg bükkök alatti második lombkoronaszintet, cserjeszintet képviseli. Ennek a másodlagos szerepnek tudható be lassú növekedése is, mellyel rendkívül szívós, tömött rostszerkezetű faanyagot növeszt. Megbecsült alapanyaga volt a bútorgyártásnak, sőt a legjobb íjakat is tiszafából készítették.

Királyi vadászterület volt a középkorban a Déli-Bakony lankás tölgyesekkel fedett tömbje. Szentgál címerében mind a tiszafa, mind a szerszámíj szerepel, hiszen az íjászat és íjkészítés meghatározó mestersége volt a falunak. Talán ezért is maradt fenn a védett tiszafás a falu határában, amire a 20. század elején még tiszafaőr vigyázott; később kerítéssel körbevett természetvédelmi terület lett, az elsők között hazánkban.

A tiszafásban végzett kutatások sajnos lehangoló képet festenek az állomány jövőjéről. Amíg a 20. század derekán még százezres példányszám fölött becsülték a területen élő tiszafákat, addig a 21. századra alig pár tízezer példányra esett vissza az elöregedő állomány. Feltehetően az éghajlat változása, a szélsőségesen száraz és meleg periódusok kitolódása okozza a fiatal egyedek kipusztulását. Az élőhely zsugorodása is közrejátszik ennek az értékes fafajtának a visszaszorulásában: még a mai napig történik erdőgazdálkodási tevékenység a védett területen belül is, ahol a mikroklímát fenntartó bükkök oltalmában próbálják az örökzöld bokrok túlélni a változó időket.

Autorov tip

  • Ha kevésbé meredek úton akarunk feljutni a Miklós Pál-hegy tetejére, és jobban fel akarjuk fedezni a tiszafást, akkor a hegy lábánál a tanösvény jobbra térő szárán induljunk a Cinca-patak-völgyében, ami megkerüli a hegyet Szentgál irányába. A Szentgáli Kőlik felé komótosan kapaszkodik fel a P jelzés a hegyre, és csatlakozik a túra eredeti nyomvonalához.
  • Ha van rá egy teljes napunk, érdemes az egész tiszafást felfedezni. Szentgálról indulva a P jelzés végigvezet a területen, és utána a Séd völgyében a veszprémi várhoz érkezik. Ez egy közel 20 kilométeres gyaloglás, ahol a teljes tiszafáson, két kilátón és a Séd hangulatos partján haladunk végig.
  • A szomszédos település Herend, ahol a világhírű porcelángyár kiállítását tudjuk megnézni, amennyiben a vidék kulturális értékeire is kíváncsiak vagyunk.
  • A kiindulópont mellett pár tíz méterre található egy hangulatos étterem, ahol az autót is hagyhatjuk, de mindenképp érdemes a túra végeztével beülni egy frissítőre, esetleg enni is valamit.
Profilový obrázok používateľa Attila Német-Bucsi
Autor
Attila Német-Bucsi
Aktualizované: 2020-09-25
Obtiažnosť
Ľahká
Technika
Vytrvalosť
Zážitok
Krajina
Najvyšší bod
Miklós Pál-hegy, 489 m
Najnižší bod
277 m
Odporúčané ročné obdobie
jan
feb
mar
apr
máj
jún
júl
aug
sep
okt
nov
dec

Bezpečnostné opatrenia

  • A tiszafa mérgező növény. Bár ez ritkán jut bárkinek eszébe, ne együk meg a gyümölcsét, mert komoly mérgezési tüneteket produkálhat.

štart

Bánd, Petőfi utca - Kossuth utca sarka (285 m)
Súradnice:
DD
47.121630, 17.779327
DMS
47°07'17.9"N 17°46'45.6"E
UTM
33T 710814 5222428
what3words 
///electrified.minimal.dumplings

ciel

Bánd, Petőfi utca - Kossuth utca sarka

Podrobný popis cesty

Itiner:

  • A P+ jelzésen megyünk ki a faluból a Séd-patak völgyén át a Miklós Pál-hegy lábáig.
  • A tanösvény PT jelzésén kapaszkodunk fel a hegyoldalban a Szentgál felől érkező P jelzéséig, amin továbbsétálunk a pihenőig.
  • A pihenőtől a P▲ jelzésen teszünk egy kitérőt a hegy tetejére a kilátóhoz.
  • A pihenőtől a P és a P▲ jelzés közösen ereszkedik le a Séd völgyébe az egykori malom romjához.
  • A Séd völgyében megyünk vissza Bándra a P+ jelzésen.
  • Mielőtt visszaérnénk a faluközpontba, teszünk egy rövid kitérőt az Esseg-várhozPL jelzésen.

Leírás:

Bándról a Séd völgyében

Bánd széléről, a Vár-hegy alól indulunk a Kossuth utcán a P+ jelzésen. A község őse az Árpád-kori vár alatt, annak kiszolgálására települt. A legtöbb bakonyi falu sorsával osztozva a török hódoltság alatt elnéptelenedett, és csak a 18. század derekán népesült újra a környező falvak német telepeseivel. A fő bakonyi átjáróban elhelyezkedő települést a II. világháború is megtizedelte, bár a falun civil áldozat nélkül átvonult a front, mivel a lakosság a Miklós Pál-hegy sűrű erdeiben bujdosott. A megtorlás éveiben a jelentős német lakosság nagy részét azonban kitelepítették, helyükre felvidéki magyarokat költöztettek. A falu szülötte a demokratikus Magyarország második köztársasági elnöke, Mádl Ferenc.

A Kossuth utcán jutunk ki a házak közül a Vár-hegy lábát kerülve. A falutól különálló tanyákhoz vezető hídon keresztezzük a Séd-patakot, és a patakparti füzes mentén megérkezünk a Miklós Pál-hegy tömbjéhez.

A szentgáli-tiszafásban

A hegy erdeit védőkerítés veszi körbe, melyen belül hazánk egyik legrégebbi természetvédelmi területe, az 1951-ben alapított Szentgáli-tiszafás Természetvédelmi Terület fekszik. A védettség már régóta fennállt, hiszen a 20. század elején tiszafaőr óvta ezt az erdőrészt - a Miklós Pál-hegyen és a környező dombokon található ugyanis Magyarország legnagyobb őshonos tiszafása. Bár a legszembetűnőbb az évszázados hamuszürke bükkök csarnoka, a cserjeszintet a nedves és hűvös klímát kedvelő, rendkívül szívós és hosszú életű tiszafa bokrai alkotják.

A kerítésen átjutva megkezdjük a kapaszkodást a meredek hegyoldalban a PT jelzésen. Rövid szakaszon, alig két kilométeren 200 méter szintemelkedést küzdünk le. Szerencsére a meredekséget enyhíti, hogy szerpentinezve halad a tanösvény, illetve a magyarázó tábláknál is megállhatunk informálódni és egyben pihenni. A hegy északi oldalának fényszegénységét a terebélyes bükkfák és a felfelé egyre sűrűbben megjelenő örökzöld tiszafák is fokozzák. Különös hangulatú ez az erdő, ahol az öreg, göcsörtös, néhol kiszáradt famatuzsálemek az elvarázsolt rengeteg hangulatát idézik.

Nagyjából a hegyoldal kétharmadánál, pont, ahol szelídülni kezd a meredekség, Szentgál felől megérkezik a hegyen oldalazó P jelzés, ami innentől minket is navigál. Egyértelműen megenyhül az emelkedő innen; a sűrű erdőt elhagyva megérkezünk a kerítésen túli pihenőhöz. A területet kezelő erdészet hangulatos, árnyas réten padokat, asztalokat és esőbeálló faházikót emelt, ahol mi is tarthatunk egy rövid szünetet a kimerítő kapaszkodás után.

A Miklós Pál-hegy tetején

A pihenőtől egy rövid kitérőt teszünk a csúcsra, ugyanis a P▲jelzésen alig negyed óra alatt megjárható az út. Az enyhe emelkedést a ritkás bükkösben hamar letudjuk, és a hegytető tisztásán felállított, Dr. Majer Antalról elnevezett kilátóhoz érünk. A kilátóból remekül panorámát kapunk a Déli-Bakony környező tölgyeseire, a Szentgáli- és Veszprémi-medencére, valamint északra a Magas-Bakony erdős hátaira.

A pihenőhöz visszaérve folytatjuk utunkat kelet felé az együtt haladó P és P▲jelzésen, ami egyre meredekebben vezet le a hegyről. Egy irtás szélén újabb pihenőt érintünk, majd a tisztulat túloldalán beérünk a Tüses-völgy meredek bevágásába. Öreg, összefüggő tölgyesben ereszkedünk le a meredek oldalon. A környező erdőket Mátyás-király vadászterületének nevezik a régi térképek. A Séd-patak felé észak felé meredeken letörő dolomithátak hullámoznak enyhe lejtéssel, ideális területet teremtve az összefüggő tölgyesek kialakulásának. Ezekben az erdőkben nagy a vadgazdagság, amit a vadlesek is mutatnak.

A Séd-patak völgye

A meredek oldalban ismét az öreg bükkök a meghatározóak. A bevágás végén kiérünk a Miklós Pál-hegy és a Várhegy közötti tisztásra a Séd-patak kanyarjához. A jelzés itt visszafordul Bánd irányába. Felfelé követjük a patakvölgyet a meredek hegyoldal bükkösének árnyékában. Egy régi malomépület alig látható romjánál, a Séd felett átvezető hídnál csatlakozunk a P+ jelzéshez, amely visszavezet Bándra a vízfolyás mentén a patakvölgy legelői és a Miklós-Pál-hegy bükkösei között.

Pár száz méter után visszaérünk ahhoz a ponthoz, ahol kiérkeztünk a faluból a hegy lábához; most ugyanazon a szakaszon térünk vissza a faluba. Ám mielőtt a központot céloznánk meg, az Aranyos-patak hídja előtt jobb kézre felkanyarodik egy ösvény a felettünk lévő domb tetejére a PL jelzés kíséretében. Ezt a rövid kitérőt érdemes megtenni, mivel a remek kilátást adó hegy tetején találjuk a helyi erődítés romjait és a kálváriát.

Az Esseg-vár

A várat a tatárjárás után építették; az Atyus, majd az Igmánd család székelt benne. A királytól vámszedési jogot is szerzett, az itteni potyák kiindulópontja volt. Bár a vár két ostromáról is tudunk a 14. és 15. századból, ezek a környéket uraló családok viszálykodásaihoz kötődnek. Pusztulását a török időkhöz kötik. Bár ostromáról nem tudunk, feltehetően Veszprém 1552-es elestével semmisítették meg védői. Később az újjátelepülő falu használta fel a rom köveit a házak építőanyagaként. A hegytetőn kialakított kálvária napjainkban is látható a Vár-hegy falu felőli oldalán.

A csúcsról a PL jelzés vezet le a sánc keleti bevágásánál, és a romot megkerülve, délről ereszkedik le a kiemelkedésről, és érkezik vissza a Kossuth utcába, ahol a már bejárt szakasz végén megérkezünk a túra kiindulópontjához a P+ jeleken.

Poznámka


všetky záznamy na chránených územiach

Verejná doprava

Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou

  • Távolsági busszal a Bánd, kultúrház nevű megállóig érdemes utazni.
  • Herend vasútállomásáról hosszabb sétával érhető el a túra kiindulópontja.

prístup

  • A buszmegállóból nyugati irányba induljunk a Petőfi utcán a kiindulópontig (200 m).
  • Herend vasútállomásáról a P+ jeleket kell követnünk a túra kezdőpontjáig (2,5 km).

Parkovisko

  • A túra kiindulópontján, a Kossuth utca szélén tudunk parkolni a KRESZ szabályainak megfelelően.

Súradnice

DD
47.121630, 17.779327
DMS
47°07'17.9"N 17°46'45.6"E
UTM
33T 710814 5222428
what3words 
///electrified.minimal.dumplings
Príjazd vlakom, autom, pešo alebo na bicykli

Mapa doporučená autorom

Odporúčania pre túto oblasť:

ukázať viac

Vybavenie


Otázky a odpovede

Opýtať sa prvú otázku

Máš otázku týkajúcu sa tohto obsahu? Tu je správne miesto, kde sa môžeš opýtať.


Recenzie

4,9
(7)
Antal Dóri
Včera · Community
https://www.termeszetjaro.hu/mobile/hu/tour/gyalogtura/szentgal-tiszafasaban/29017936/ Nagyon szép és különleges a tiszafák miatt, még nem láttam természetes élőhelyén ezt a növényt. Érdemes volt idáig eljönni. Pont a Balatonnal jártunk tavasszal, és a fürdés helyett kellett egy túraútvonal🙂 Pont ideális volt az idő is és jó volt nem csak a Budai hegységben kirándulni, mert Pest megyei lévén, ritkán jutunk el máshová is. De ez nagyon megérte, ajánlom mindenkinek!
Zobraziť viac
Uzavretá 2020-11-24
Krisztina Zilahi
2020-08-15 · Community
Gyönyörű túra! Érdemes volt bejàrni.
Zobraziť viac
Ďalšie recenzie

Fotografie iných

Essegvárból a nyugati látkép
Miklós-Pál hegy
Esseg vár
+ 6

Stav
Otvorené
hodnotenie
Obtiažnosť
Ľahká
Trasa
7,4 km
Trvanie
2:20hod
Stúpanie
315 m
Klesanie
315 m
Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou Okružná trasa Bohatý na prírodné krásy Vhodné pre rodiny s deťmi Botanické zaujímavosti Vrcholová trasa Zdravé podnebie

Štatistika

  • 2D 3D
  • Obsah
  • Zobraziť obrázky Skryť obrázky
: hod.
 km
 m
 m
 m
 m
Pohybom šípok k sebe umožníte zmenu výrezu
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp