Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Vybrať jazyk
Naplánovať výlet Skopíruj trasu
Peší výlet odporúčaný výlet

Szekszárdi löszölés

Peší výlet · Szekszárdi-dombság · Otvorené
Zodpovedný za tento obsah
Magyar Természetjáró Szövetség Overený partner  Výber prieskumníkov 
  • Löszös dűlőúton hagyjuk el Belacot
    / Löszös dűlőúton hagyjuk el Belacot
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mecsek a Bati-kereszt-kilátóból
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kihajtás
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Ferenc-völgyi-szurdik
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Távolban a Mecsek
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bati-kereszt-kilátó
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Naplemente a Bati-kereszt-kilátóból
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Faddi-tetőről
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Löszfal
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sötét-völgyi-kilátó
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szarvas-szurdikban
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szekszárdi szőlők
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pince a Szücsény-szurdikban
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Urunk mennybemenetele-templom a Béla király téren
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma a Sötét-völgyi-kilátóból
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kényelmes erdei úton haladunk a Sötét-völgyben
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kálváriához rövid falépcső vezet
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Belaci-csurgó
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vár-hegyi kaptató
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szántószéli hangulat a Mecsekkel
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sötét-völgyi-kilátó
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panorámarészlet a Sötét-völgyi-kilátóból
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 300 200 100 16 14 12 10 8 6 4 2 km Bati-kereszt kilátó (Szekszárd)
Közepes nehézségű túra Kakasdról Szekszárd belvárosába, sok panorámás szakasszal, szűk löszmélyutakkal. Átszeljük a szőlővel és erdőkkel borított Szekszárdi-dombvidéket, amelyet két kilátóból is megcsodálhatunk.
Otvorené
Stredná
Trasa 17,5 km
4:55 hod
393 m
417 m
Ennek a Kakasdról Szekszárd belvárosába tartó túrának a lösz, a térség jellemző kőzete a középpontjában. Több löszmélyutat, vagy ahogy errefelé nevezik, szurdikot is meglátogatunk. Ezzek a felszínformák is mutatják, hogy hazánk eróziónak egyik leginkább kitett tájegységébe kapunk bepillantást. A löszön azonban a meleg mezoklímának köszönhetően a szőlő is jól érzi magát. Ennek köszönhető, hogy túránk a Szekszárdi borvidék dűlőinek során halad keresztül, érintve közben a Bati-kereszt kilátót és a Várhegy-kilátót is. A sötét, völgyárnyas erdőket követően a Szarvas-, a Szücsény- és a Ferenc-szurdikot is átszeljük. Szekszárdom megnézzük Babits Mihály szülőházát és a Béla király tér látnivalóit, csakúgy mint az Urunk Mennybemenetele-templomot, vagy az I. Béla király által alapított bencés apátság romjait. De a városban foglal helyet a király és Bezerédj István, az első magyar jobbágyfelszabadító nemes szobra is. A Borkút és a régi vármegyeháza után érjük el túránk végpontját a Garay János szobrával ékesített tér sarkán.

Autorov tip

  • Mielőtt Szekszárd határában a K jelzésről balra fordulnánk a K↺ jelzésre, érdemes egy kicsit továbbmenni, és a Z● jelzésen jobbra indulva rövid kitérőt tenni a Remete-csurgóhoz, valamint a fölötte magasodó kálváriához és kápolnához.
Profilový obrázok používateľa Szilárd Dr. Szentes
Autor
Szilárd Dr. Szentes
Aktualizované: 2021-10-04
Obtiažnosť
Stredná
Technika
Vytrvalosť
Zážitok
Krajina
Najvyšší bod
276 m
Najnižší bod
90 m
Odporúčané ročné obdobie
jan
feb
mar
apr
máj
jún
júl
aug
sep
okt
nov
dec

štart

Kakasd, autóbusz-váróterem (103 m)
Súradnice:
DD
46.347058, 18.594689
DMS
46°20'49.4"N 18°35'40.9"E
UTM
34T 314921 5135420
what3words 
///standing.drill.apricot

ciel

Szekszárd vasútállomás

Podrobný popis cesty

Itiner 

  • A buszmegállótól a K● jelzést követjük a Belaci-csurgóig.
  • A kereszteződésbe visszatérve a K◼ jelzésen megyünk tovább balra.
  • Az erdő sarkánál balra fordulunk a P▲ jelzésen.
  • A Várhegy-kilátóhoz a csatlakozó K▲ jelzést követjük, amin utána is maradunk.
  • Elérve az aszfaltos utat, jobbra fordulunk rajta a K+ jelzésen.
  • Felkapaszkodva a Sötét-völgyből, a 2. kapu után, irányunkat tartva a K jelzést követjük.
  • A Bati-kereszt mögött rövid, jelzetlen út vezet a Bati-kereszt kilátóhoz.
  • Visszatérve a K jelzésre, szőlők között folytatjuk utunkat Szekszárd felé.
  • Szekszárd határában a K↺ jelzésen balra fordulunk.
  • A Cserhát-hegy nyergében a K↺ jelzésen jobbra fordulunk a látványos Ferenc-völgyi-szurdikba.
  • A Bocskai utcán hamarosan elérjük a K jelzést és balra fordulunk rajta, ez vezet el a vasútállomásig.

A túráról részletesen

Kakasd

A település királyi birtokadományozás folytán egy Kokas nevű köznemesi család után kaphatta a nevét. Már a XII. szd.-ból ismeretes temploma, nevét pedig 1436-ban említi először oklevél. A török harcok idején teljesen elpusztul, hasonlóan a környék több más falujához. Betelepítése a szomszédos Belac faluval 1718-1726 között folyt. Kakasd az okból is hírnévre tett szert, hogy ez volt az első település, melynek jobbágysága Magyarországon először megválthatta magát, az örökváltság jogán a földesurától, Bezerédj Istvántól.

A buszmegálló mögött áll a Makovecz Imre tervezte faluház és tájház. Két tornya a településen együtt élő székely és sváb lakosság összefonódásának, összetartozásának a jelképe. Mellette áll az egykori Kakasd és a vele 1935-ben egyesült Belac határán található Szent Anna-kápolna. A kegyhely a XVIII. században épült, kis jelentőségű búcsújáróhely volt.

Elindulunk

Az együtt haladó K● és K ◼ jelzést követve elhaladunk a Faluárok hídján álló Nepomuki Szent János-szobor mellett. Helye nem véletlen, mivel többek között ő a hidak védőszentje is. Ebben az alkotásban a megfeszített Krisztust jeleníti meg. Gyakoribb ábrázolása azonban (pl. Szálkán) a mutatóujjával csendre intő testhelyzet, utalva a gyónási titok szentségére, amiért vértanúhalált halt. Mellette székelykapu és kopjafa áll.

Balra tartva átkelünk a Rák-patakon, és hamarosan elérjük a Petőfi utcai harangtornyot, valamint a mellette álló feszületet. A harangot akkor kondították meg, ha a belaci falurészben haláleset és temetés történt. Kb 80 m múlva balra fordulva a K● jelzésen kitérőt tehetünk a 350 m-re fakadó, szép téglafoglalású Belaci-csurgóhoz.

Visszatérünk az előbb elhagyott kereszteződésbe, és a K◼ jelzésen folytatjuk utunkat, ami a következő feszület előtt élesen balra fordul, és egy legelők és szántók között haladó erős kaptatóval felvezet a Belac fölé magasodó Öreg-hegyre. Útközben két szép, a Mecsek irányába nyíló kilátópontot is érintünk.

Fel a Vár-hegyre

Az erdő sarkánál balra fordulunk a P▲ jelzésen, innen is érdemes néha visszatekinteni a Mecsek irányába. Bő 1 km múlva érünk a Vár-hegy tetejének közelébe, ahol egy vadkerítés mellett megyünk tovább, majd a K▲ jelzéssel hirtelen jobbra fordulunk. A keskeny ösvény meredeken vezet a 2003-ban állított Várhegyi-kilátóhoz, melyből szép panoráma nyílik a környező lankákra. Tövében pihenőhelyet alakítottak ki. A hegy és a torony nevében is szereplő vár megnevezés egy, a hegy tetején épült késő bronzkori földvárra utal, ami miatt a helyet a köznyelvben Bativárnak is nevezték, de az valójában nem itt található. Kőszegi Frigyes 1988-ban Wosinsky Mórra (1896) hivatkozva a lengyeli kultúrából származó tüzikutyákat, polírozott cserepeket, közöttük turbántekercses peremű tálakat, ujjbenyomásos bordás fazekakat stb. említ a földvár területéről. Elképzelhető, hogy a várat még a koraközépkorban is használták, és csak IV. Béla várkorszerűsítő programja során hagyták fel, ám ezt csak egy régészeti feltárás igazolhatná.

Sötét-völgy

A kilátótól kényelmes ereszkedésbe kezdünk a Sötét-völgy irányában. Az 502 ha területű Sötét-völgy a Szekszárd-Geresdi-dombság legmélyebb és egyetlen helyi védettség alatt álló természetvédelmi területe. A Völgységi-patak felé nyitott, míg a többi irányból meredek oldalakkal határolt völgy rejti Tolna megye legöregebb erdejét, egy 180 éves cseres-tölgyest.

Elhaladunk a 12,5 ha-os Sötét-völgyi-horgásztó mellett, amit 1977-ben hoztak létre. Jelenleg mint záportározó és horgászvíz működik. Vízutánpótlását források és főleg a Rák-patak, esős években pedig a Sötét-völgyi-erdő irányából betorkolló vízfolyás biztosítja. Legjellemzőbb halfajai a ponty, harcsa, amur, keszeg, kárász, valamint a süllő és a csuka. A tóparton szabadidőközpont is működik, melynek talán legnagyobb vonzereje tó a belsejébe mélyen benyúló félsziget és a kis sziget, amire hidakon át lehet bejutni.

Elérve az aszfaltos utat jobbra fordulunk rajta, és a K+ jelzés mentén egyre mélyebbre hatolunk a völgybe. 1,5 km múlva jelzésünk élesen balra kanyarodik és megkerüljük a sötét-völgyi gyerektábort. Az erdőn át egy tarvágott területhez érünk, ahonnan meredek kaptató vezet ki a völgyből. Esős időben csúszós! Hamarosan egy kapuhoz jutunk, amit miután átkeltünk rajta a tulajdonos kérésének megfelelően zárjunk be magunk után, megelőzve a kiterjedt szőlőben okozott vadkárt! Innen már lankásabb úton haladunk a következő kapuig, miközben szép kilátásban lehet részünk a környékre.

Szarvas-szurdik

Irányunkat tartva a K jelzésen érünk a Bodzás- és a Bati-kereszt-dűlőket összekötő Szarvas-szurdik bejáratához, a dombság talán legismertebb löszmélyútjához. A lösz a pleisztocén kori jégtakaró déli szegélyén elhelyezkedő ún. periglaciális övben, a hideg sztyeppéken képződött, főleg kvarcszemcsék alkotta durva kőzetlisztből álló, meszes, rétegzetlen üledék, amit a szél szállított és terített mintegy 13 millió négyzetkilométernyi (szárazföldi) területen a Földön. Szekszárd környékén ún. szárazföldi löszt találunk, mert a hulló por füves pusztára érkezett, és a növényzet között kötődött meg. Függőleges kapillárisrendszere miatt le-leszakadozó meredek falakban képes megállni. Jellegzetes formavilágát főleg a csapadék alakítja. A löszmélyutak úgy képződnek, hogy a járművek, az ember és az állatok taposása szétroncsolja, fellazítja a lösz felszínén annak eredeti szerkezetét, így a felső rétegét a víz könnyedén elszállítja és vonalas erózió jön létre.

Bár a Szarvas-szurdik nem a leghosszabb, és nem is legmélyebb ilyen képződmény a környéken, környezetével együtt mégis természetvédelmi szempontból igen értékes mozaikterület. Az itt található 2-3 ha nagyságú löszpuszta-rétben előfordul többek között a ritka szennyes ínfű, az epergyöngyike és a kisfészkű hangyabogáncs. A jellemzően száraz tölgyesek szegélyén kialakuló fajgazdag csepleszmeggyes leánykökörcsint, erdei szellőrózsát és pusztai meténget rejt. A szurdikból 1959-ben Mészáros Gyula régész ásatása során mamutcsontok kerültek felszínre.

Bati-kereszt kilátó

A mélyutat elhagyva rendezett szőlő mellett haladunk a bal oldalon álló, 1887-ben készített Bati-keresztig. A rejtélyes név a török bâta köznévből származó Bat helynévből ered, aminek jelentése vizenyős hely, pocsolya. A középkori település a török idők végén néptelenedett el. A báta szót a Sárközben ma is használják vizenyős területek megnevezésére.

A kereszt mögött rövid jelzetlen út vezet a Bati-kereszt kilátóhoz. A rétegelt-ragasztott fa elemekből épült, 280 m tengerszint feletti magasan álló torony 15 m magasan lévő járószintjéről, kelet felé tekintve a Szekszárdot övező szőlőhegyeket és a Cserhát-hegyen álló geodéziai mérőtornyot látjuk. Északi irányban a Völgységi-patak völgye mögött elterülő Tolnai-hegyhát és Dél-Mezőföld, a távolban tiszta időben pedig Paks és Kalocsa is kivehető. Nyugatra és délnyugatra a Völgység, majd a Keleti-Mecsek láthatók. Délen a dombvidék szőlőkkel és erdővel borított részei terülnek el, végül körpanorámánk délkeleti irányba a Tolnai-Sárközzel és Gemenci erdőrengeteggel zárul. A kilátó alatt szalonnasütőt és fedett pihenőt találunk.

Visszatérve a K jelzésre szőlők között folytatjuk utunkat, melyek közül itt-ott szép kilátás nyílik a környező vidékre, majd a Kerék-hegyi szőlőket követően érünk a magaslat erdős tetejére, ahonnan könnyed ereszkedéssel érünk Szekszárd határába, ahol a K↺ jelzésen balra fordulunk.

Hurok a Szücsény-szurdikhoz

Bő 1 km hosszú kaptató végén szép kilátásban lehet részünk a Faddi-tető és a város irányába. A Cserhát-hegy nyergében a K↺ jelzésen jobbra fordulunk a látványos Ferenc-völgyi-szurdikba, melynek végén újabb panorámás szakasz következik, majd tovább ereszkedünk a város irányába. Nem sokára elérjük a Szücsény-szurdik alsó szakaszát. Ez a környék leglátványosabb, és legnagyobb ilyen típusú felszíni löszformája. A mélyút egyik érdekessége – több másik helyi szurdikkal együtt – hogy egészen a 20. század első feléig a löszbe mélyített pincék mellett a legszegényebbek barlanglakásokat is vájtak a falakba. Szekszárd környékén ekkor mintegy 100 barlanglakás volt ismert, melyekben több százan éltek. Ekkor még az értékük is nagyobb volt, akár 400 koronát is elkértek értük, ami mai reálértéken kb. 700-750e Ft-nak felel meg. De még 1993-ból is van adat, hogy életvitelszerűen használtak egy ilyen üreget a Kerék-hegyen, amelyen kívül még 25-30 elhagyott lakást is állt. Tolna megyében 1927-ben egy partomlás következtében kezdték meg felszámolni az ilyen típusú lakhelyeket, amikor egy suvadás Regölyön nyolc üreglakó életét követelte.

Városi séta

A mélyutat elhagyva balra fordulunk a Bocskai utcán, és hamarosan elérjük a K jelzést, amin elhaladunk a Kelemen–Babits-ház mellet. Babits Mihály szülőházában 1967-ben rendeztek be múzeumot, melynek kiállítását Illyés Gyula nyitotta meg. 1983-ban emlékházzá alakították át. A ház falán lévő rózsaszín márványtábla Csányi László és Letenyei György munkája. A copf stílusú, 1780. körül épült ház udvarán áll Farkas Pál Babits Mihály ülő szobra című alkotása. A következő sarkon találjuk Nagy Benedek 2001-ben állított Szent László-szobrát, majd a Béla király térre érünk.

Béla király tér

A téren találjuk I. Béla szobrát, akinek trónját fentről két ülő sólyom, alant két oroszlán vigyázza. Az 1986-ban felavatott szobrot Lesenyei Márta szobrászművésznő készítette. A tér túloldalán a városháza szecessziós homlokzata magasodik, szomszédságában Közép-Európa legnagyobb egyhajós templomával, az Urunk mennybemenetele-templommal, vagy másik nevén a Belvárosi templommal, amit 1802. és 1805. között építettek, mivel elődje 1794-ben leégett. 1925-ben ismét tűzvész pusztította, amikor a templom tetőszerkezete és tornya égett le. A kárt az okozta, hogy egy reggeli mise alatt három gyerek felment a padlásra egyes források szerint denevért pörkölni, mások szerint a galambokat kifüstölni. Utolsó renoválása 1983–1992. között volt. A copf stílusú egyház előtti, barokk stílusjegyeket mutató Szentháromság-szobrot az 1738-1740. között a városban pusztító pestisjárvány emlékére emelték 1763-ban, és 1828-ban került a mostani helyére. Talapzatán Szent Rókus, a pestisből gyógyulók védőszentje, Szent Sebestyén, a betegségek (különösen a pestis) elleni segítőszent és Tolentinói Szent Miklós, a tisztuló lelkek védőszentjének szobrai állnak. A kronosztikon felirat 1740-es évszámot ad.

Béla 1061-ben bencés apátságot alapított a településen, melynek romjait a Stann Jakab és Pollack Mihály által tervezett, 1836-ban felavatott klasszicista stílusú régi megyeháza belső udvarán találjuk. Az apátság körül a tatárjás után vár épült, melyet Evlija Cselebi török utazó nyolc toronnyal erődített, négyszögletű kőépületnek ír le, amit körben alacsony árok határolt. A megyeháza épületében kapott helyet a Tolna Megyei Levéltár, a Polgármesteri Hivatal néhány irodája, a Tolnatáj Televízió és a Wosinsky Mór Megyei Múzeum több kiállítása, mint például a Liszt Ferenc-emlékkiállítás. Külső udvarán áll az 1994-ben Szatmári Juhos László és Baky Péter által készített Borkút. A pajzán alkotás Dionüszosz és egy hölgy boroshordón zajló nászát mutatja be, miközben az istenség egy hébérből borral kínálja kedvesét. Tőle nem messze áll Bezerédj István mellszobra. Ő volt az első nemes földesúr hazánkban, aki 1836. után jobbágyaival örökváltsági szerződést kötött. A szobor érdekessége, hogy pénz hiányában 1942-ben ideiglenesen alumíniumból készítették el, s állították fel a Megyeháza bejárata elé, ahol 1970-ig maradt. Az udvar délkeleti sarkában találjuk a vármegye XVIII. századi kőcímerének másolatát. Eredetijét a Wosinsky Mór Megyei Múzeum nyugati szárnyában mutatják be.

Érkezés a Garay térre

Jelzésünket követve a korábban Zöldkút térnek nevezett Garay térre jutunk, amit 1881-ben kereszteltek át, és a végén álló kút helyén 1898. június 5-én avatták fel Szárnovszky Ferenc szobrát, amit a párizsi Avenue de Chatillon-i öntöde készített. A talapzat keleti oldalán a költészet géniuszát megszemélyesítő, a költőnek babérkoszorút nyújtó női alak látható. A nyugati oldalon Köllő Miklósnak Az obsitos egyik jelenetét ábrázoló domborműve jelenik meg. Az északira és a délire a város és a vármegye címerét tervezték, de végül a költő néhány művének címével díszítették őket. Talán megérezve, hogy korunkra sokan sajnos „egy műves” költőként ismerik majd Garay Jánost, elfeledve olyan jeles alkotásait, mint például a prózai műveit összegyűjtő Tollrajzok, Az Árpádok című ballada- és mondagyűjtemény, és nem utolsósorban a Balatoni kagylók című „költeményfüzér“.

A túra végpontját jelentő vasútállomáshoz (és buszpályaudvarhoz) végig a K jelzés kalauzol.

Poznámka


všetky záznamy na chránených územiach

Verejná doprava

Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou

A túra két végpontja között busszal utazhatunk.

  • Kakasdra számos irányból érkeznek buszjáratok, a túrához a Kakasd, autóbusz-váróterem buszmegállónál kell leszállni.
  • Szekszárdról a Szekszárd, autóbusz-állomásról vagy a szekszárdi vasútállomásról távozhatunk.

Prístup

  • A túra a buszmegállóból indul.
  • A túra a szekszárdi autóbusz-állomásnál és vasútállomásnál ér véget.

Parkovisko

  • Az autót érdemes Szekszárdon, az autóbusz-állomásnál leparkolni, és onnan busszal felkeresni a túra kezdőpontját.

Súradnice

DD
46.347058, 18.594689
DMS
46°20'49.4"N 18°35'40.9"E
UTM
34T 314921 5135420
what3words 
///standing.drill.apricot
Príjazd vlakom, autom, pešo alebo na bicykli

Mapa doporučená autorom

  • Szekszárdi-dombság turistatérkép

Vybavenie

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem, esetleg túrabot. A navigáláshoz Természetjáró app.


Otázky a odpovede

Opýtať sa prvú otázku

Chcel/a by si sa opýtať autora otázku?


Recenzie

Napíš prvú recenziu

Buď prvý, kto napíše recenziu a pomôže ostatným.


Fotografie iných


Stav
Otvorené
Obtiažnosť
Stredná
Trasa
17,5 km
Trvanie
4:55 hod
Stúpanie
393 m
Klesanie
417 m
Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou Lineárna trasa Bohatý na prírodné krásy Možnosť občerstvenia Kultúrna a historická hodnota Geologické zaujímavosti Botanické zaujímavosti Flóra a fauna Tajný tip Vhodné pre psov Zdravé podnebie

Štatistika

  • Obsah
  • Zobraziť obrázky Skryť obrázky
Funkcie
2D 3D
Mapy a chodníky
Trvanie : hod.
Trasa  km
Stúpanie  m
Klesanie  m
Najvyšší bod  m
Najnižší bod  m
Pohybom šípok k sebe umožníte zmenu výrezu
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp