Séta az Óbudai-szigeten
A kanyari szorosából kilépve lelassuló Duna által lerakott hordalékból eleinte zátonyok, majd esetenként szigetek épülnek. Ilyen az Óbudai-sziget is, melyet később persze – városi terület lévén – mesterséges feltöltésekkel és kotrásokkal formáltak.
A sziget északi csúcsa a környék legismertebb vízimadár-vonulási megállója. Az átvonuló madarak között az összes közép- és észak-európai faj előfordul. A füzes-nyáras, vadszőlős galériaerdőben nyaranta énekesmadarak költenek.
A sziget északi részét egykor – a korábban az egész szigetet beborító erdő kiirtása után – mezőgazdasági területként használták. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa már az 1930-as évek közepén az akkor Nagy-szigetnek nevezett területet erdő- közkert-területnek irányozta elő, de ez akkor nem valósulhatott meg. 1974 májusában készült el az Óbudai-sziget Részletes Rendezési Terve, amely városi közpark létrehozását írta elő. A munka több ütemben valósult meg, 1975 májusára készült el 340 000 m² park és a szükséges utak, parkolók kialakítása, valamint a nyugati parton 2 kilométer erdei tornapálya. A következő ütemben az északi szigetcsúcs rendezése történt meg. Az Óbudai Gázgyár, mely a Duna budai oldalán, az Óbudai-sziget északi részével egy magasságban terült el, 1913-tól 1980-ig működött. Ebben az időszakban az Óbudai-sziget északi részén is létesítettek gáziszap-ülepítőket, melyeket ebben az ütemben rekultiváltak.
1980-ra elkészült a 63 hektáros park, 17 hektár parti erdő és egyéb terület, ródlidomb, csúszdák, 6 db teniszpálya, valamint játszóterek. 1982-ben állították fel Szabó Gábor Sellő szobrát. Hivatalosan Óbuda, Buda és Pest fővárossá egyesítésének 100. évfordulója alkalmából, 1983-ban adták át a közparkot Május 9. park néven. A Duna-part egykor jellemző, erdős-sztyepp jellegű növénytakaróját, az ún. galériaerdőt az emberi beavatkozás szinte teljesen eltüntette a budapesti szakaszon, így az Óbudai-sziget északi felének természetközeli állapotú partvonala az egyik legutolsó látható példája maradt. Az alacsonyabb vízállások idején még megfigyelhetjük a folyó által erodált és folyamatosan változó part szerkezetét is.
Autorov tip
- A területen a Sziget Fesztiválon kívül sem ritkák a rendezvények, ezért érdemes előre tájékozódni, hogy nyitva van-e az egész park.
Typy trás
Zobraziť nadmorskú výškuŠtart
ciel
Podrobný popis cesty
Budapest egyik alig kiépített, lehetőségeihez képest alulhasznosított szigetét, egyben egyik legnagyobb parkját keressük fel. Sétálni vágyó emberek, futók, kutyások, családosok egyaránt nagy számban látogatják az Óbudai-szigetet, mely egy időben mezőgazdasági és ipari funkciót töltött be, ma viszont a kikapcsolódás színtere.
Sétánk kezdetén a hírhedt K-hídon keresztül érjük el a szigetet. 1955-ben egy katonai híd gyorsan összeszerelhető elemeiből épült a szerkezet, mely azóta felújításon nem, csak némi átalakításon esett át. Az építmény a Hajógyár vasúti kapcsolatát biztosította, a síneket még ma is láthatjuk. A szigeten egyből bal felé fordulva egy murvával felszórt sétányon indulunk észak felé. A bal oldalon vízparti galériaerdő zöldell, a zegzugos, nedves társulás az eredeti, de korábban kivágott erdőket idézi. Természetesközeli állapot jellemzi, a szűk sáv ezért gazdag rovar- és madárvilágot rejt. A sziget fáinak letermelése után mezőgazdasági táblák fedték a területet, csak a 20. században fásították vissza.
Kiérve a szigetcsúcsra a talaj eltűnik, és a folyó által ideszállított kavicson lépdelünk. Szemben az Északi összekötő vasúti híd hosszú csíkja feszül a folyó fölött. Ennek elődjét már a 19. század végén átadták, majd miután a 2. világháborúban az megsemmisült, éveken keresztül hiányzott a vasúthálózat e szakasza. Végül a mai híd 1955-re készült el. Bal felé az Óbudai Gázgyár tarka és kecses tornyai tűnnek fel - igényes, önmagukban esztétikai értéket hordozó megjelenésükkel annak a kornak a szellemét hirdetik, amikor az iparosítás a fejlődés szimbóluma, egy város és ország megkérdőjelezhetetlen büszkesége volt. Később a szigetre is telepítettek a gyárat kiszolgáló létesítményeket, melyeknek mára nyoma sem maradt. Ma elhagyatottan áll, területe pedig teljeskörű tisztításra vár, hiszen a környezetvédelem fogalmát jóval megelőző időben épült infrastruktúra súlyos szennyezések okozója volt, talaja gyakorlatilag napjainkban is komoly környezeti kockázat.
A sziget másik oldala felé indulva hamarosan ismét belepi a kavicságyat a talaj, és életerős, dús erdő borul fölénk. Visszatérve a sétányra hosszan haladunk dél felé, a sziget közepe felé óriási tisztások zöldellnek, melyeket facsoportok választanak el egymástól.
A sziget keleti felén az idelátogatók kiszolgálására hivatott épületek sorakoznak, sok közülük hosszú ideje funkció nélkül, üresen áll. Visszaindulva a K-híd felé keresztezzük a sziget legmodernebb darabkáját, a hatalmas csúszdáiról híres, a 2010-es években felújított játszóteret. Közelében érdemes megnézni a biodiverzitás tanösvényt, melyen találunk rovarhotelt és madárodúkat is, és megismerkedhetünk a városi vegetációkkal. Innen már a parkolók mentén gyalogolhatunk ki a budai oldalra.
Poznámka
Verejná doprava
Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou
- A H5 számú Hévvel Filatorigát megállóig kell utaznunk.
- Szombaton és munkaszüneti napokon a 226-os busszal utazhatunk a sziget belsejébe, és onnan vissza a Nyugati pályaudvarig.
Prístup
- A Filatorigátnál a peron mellett, egy szűk utcán indul a séta.
Parkovisko
- A K-hídon áthatjva a szigeten belül is találunk parkolókat, vagy a Filatorigát HÉV megálló közelében hagyhatjuk autónkat.
Súradnice
Mapa doporučená autorom
- A Budapestet ábrázoló térképek általában elegendők, de érdemes mobiltelefont használni a tárjékozódáshoz.
Otázky a odpovede
Chcel/a by si sa opýtať autora otázku?
Recenzie
Fotografie iných