Panorámaút Óbuda és Hűvösvölgy között, a Hármashatár-hegy kultúrerdejének ösvényein

Itiner:

•  A Viharhegyi útról indulunk a ZΩ jelzésen a Táborhegyi-barlanghoz, majd a Guckler Károly útig.
• A Guckler-Károly úton röviden a Z+ jelzést követjük.
• A Z jelzésen felkanyarodva a Nagy-Farkas-toroknál kapaszkodunk a Hármashatár-hegyi útig.
• A K jelzésen jutunk a Hármashatár-hegy csúcsára.
• A K↺ jelzésen ereszkedünk le a csúcs nyugati oldalán az Újlaki-hegy alá, az aszfaltútig.
• A S jelzésen meredeken megyünk lefelé a Hármashatárig, ahol ismét csatlakozunk a K jelzéshez az Árpád-kilátóig.
• Az Árpád-kilátótól végig a Z jelzést követjük lefelé a Hűvös-völgybe.

Útleírás:

Kapaszkodás a Tábor-hegyre

A Viharhegyi úti buszmegállóból indulunk a ZΩ jelzésen a kertes házak között a Királylaki úton. Figyelmesen kövessük a felfestést, mert két telek közötti keskeny átjárón kanyarodunk be a hegyoldal erdejébe. Szinte azonnal komoly meredekséggel állja utunkat a hegy; az ösvény szerencsére oldalazással cselezi ki a kaptatót, de így is rögtön komoly erőfeszítést igényel túránk első szakasza - a lankás területeket ugyanis elfoglalta a világháború után gyorsan terjeszkedő város. A régi világban itt még erdők húzódtak, alattuk a laposabb lejtőket szőlők borították, amiket Óbuda többségi német lakossága előszeretettel művelt a kedvező éghajlaton, Rajna-völgyi gyökereiket tovább éltetve. A filoxéra és a háború utáni változó világ azonban átalakította a vidéket. A szőlők elgazosodtak, de az erdőket is nagyrészt kivágták itt a háború ínséges éveiben.

A hegyoldalban kaptató ösvény egy szintben haladó út elágazásához érkezik. A rövid kitérő a Tábor-hegyi-barlanghoz vezet, aminek bejáratát vasrács védi - legtöbbször nyitva találjuk a kíváncsi felfedezők jóvoltából, de igazából a látvány és a hely hangulata a meghatározó a barlang előterében. Belátni innen az Aranyhegyi-patak torkolatát a széles Duna völgyében és a város által elfoglalt tágas térséget. Körülöttünk azonban buja természet honol, a sziklás kiszögellést sűrű cserszömörcés bokorerdő borítja. A barlang leglátványosabb része innen is megpillantható, ahogy a tágas, gömbfülkék sorából álló terem felkapaszkodik a dolomitpillér belsejében. A dolomit karbonátos kőzetek egy kevésbé oldódó változata, amiben barlangok kevésbé fejlődnek ki, ennek ellenére a Budai hegyekre jellemző termálvíz-feláramlás jelentős járatokat oldott ki a hegyből. A Tábor-hegyi barlang a maga 160 néhány méterével jelentősnek számít a dolomitbarlangok sorában, még ha a járatok jelentős része szűk kuszoda is.

Visszatérve a kaptatóhoz egy kanyarral a dolomitpillér felé fordulunk, és a szintemelkedés jelentős részét a legmeredekebb térszínen leküzdjük. A megváltást jelentő Guckler út szintben haladó bevágásán folytatjuk észak felé a Z+ jelzésen. A terület múlt századi erdészeként Guckler Károly egy jól járható feltáróutakat létesített a Hármashatár-hegy meredek térszínein, így tiszteletére róla nevezték el később a kedvelt sétáló- és futóutat.

A sétányon megkerüljük a Kis-Farkas torok bevágását, és a mellékgerinc túloldalán a Nagy-Farkas-torok teknőjében leküzdjük a maradék szintet a Tábor-hegyből a Z jelzés kíséretében. Öreg bükkök között a hegy platójának lapos térségére érünk, ahol a Hármashatár-hegyre igyekvő aszfaltúttal párhuzamosan jobbra ráfordulunk a K jelzésre. A Farkas-torok faragta nyereg lankája után az aszfaltsávot keresztezve újabb kapaszkodásba kezdünk a virágos kőrisekkel bokros erdőben.

A Hármashatár-hegy kilátópontján

A dolomitsziklás, görgeteges ösvényen érkezünk fel az udvarház étterem épületét kerülve az átjátszótornyokkal tűzdelt csúcstömbre. A foghíjas karsztbokorerdőt a régi vitorlázópálya nyitja nyugat felé, ahonnan remek kilátásunk van a Pesthidegkúti medencére és a környező Budai-hegységre. A bunkerekkel éktelenkedő csúcs túloldalán egy érdekes, három- és hatszögekből felépülő, gömb alakú szerkezet áll, a Guckler Károly-kilátó. Amit a nyiladékból nem pillanthattunk meg, az innen, a csúcs keleti oldalából elénk tárul. Hosszan nyílik keresztbe a Duna tágas völgye a szerteágazó főváros végtelenbe vesző épületeivel sűrűn benőve. A belváros, a vár környéke, a Parlament és a hidakkal behálózott Duna ezüstös vonala is feltűnik dél felé. A leglátványosabb azonban a szomszédos gerinc, a Kevély és a Pilis fehér sziklákkal hintett hátai, amik az északi láthatárt uralják. Alattunk az egykori hangárok épületei, illetve a felújított hármashatár-hegyi Rotter Lajos Turistaház bújnak meg az átjátszótornyok árnyékában.

Visszatérve a csúcs túloldalának nyiladékához nyugat felé indulunk tovább a repülőpályából megmaradt rét mentén a K↺ jelzésen. Lankásan ereszkedünk alá, majd a sziklás gerinc alatt bokros, ligetes kőriserdőben harántolunk egészen a szomszédos Újlaki-hegy lábáig. Itt csatlakozik a S jelzés, amivel közösen megyünk lefelé, majd le is térünk vele jobbra a tömb túloldalának meredélyén, a Szépvölgyi út aszfaltsávját keresztezve. Amit a Tábor-hegyi túloldalán felkapaszkodtunk, azt hasonló meredekséggel itt elveszítjük. Szerencsére rövidesen megenyhül a lejtő, és a Határ-nyereg lapályán már kényelmes sétaúton oldalazunk tovább a K jelzésen.

Budai sétányokon; kilátópontok a város peremén

A szintezések után jóleső lankás sétányon oldalazunk tovább a Kecske-hegy oldalában a Kecske-sziklák alatt. A fehér dolomittornyok meredek szirtjei magasodnak felettünk, mint a fehér sziklakecskék az őket őrző oroszlán előtt. A kép csak metaforikus, bár a legalsó tömböt, amit az út is érint, valóban oroszlán formára faragták ki a sétány létesítésekor. A sziklaalak mára már csak sejteti elődjét, a II. világháború alatt ugyanis az oroszlán fejét szimbolikusan letörte a vörös hadsereg egyik katonája.

A kényelmes oldalazás egy enyhe emelkedővel érkezik fel a Látó-hegy tetejére, ahol az Árpád-kilátó patinás kőből épült pavilonja tekint le Budapestre. Innen még közelebbről szemlélhetjük a város központját, látványosabb a belvárosi hidakkal beszőtt Duna kanyarulata a Gellért-hegy előtt, a várral és a Parlamenttel koronázva. A házak tengerében az utolsó zölden maradt folt közvetlenül alattunk a Ferenc-hegy, ami alatt a Szemlő- és a József-hegy már beépült oldalával szemben a Mátyás-hegy is tartja még a kevés zöld területet, ami megmaradt a budai erdőkből a város peremén.

Aki hallotta már a kifejezést, miszerint Budapest a barlangok fővárosa, annak az imént felsorolt nevek is ismerősen hangzanak. Mindegyik hegy egy-egy látványos és híres barlangot rejt, amik közül a Szemlő-hegyi-barlangot és a Mátyás-hegyivel egy rendszert alkotó Pálvölgyi-barlangot kiépített útvonalon tekinthetünk meg, míg a Mátyás-hegyi-barlangba overallos felfedezőtúrák indulnak a nemzeti park szervezésében. Valójában a Szép-völgy köré csoportosuló barlangok feltételezhetően mind egy rendszert alkotnak; sokuk kapcsolatát sikerült is már megtalálni vagy tudományosan kimutatni, így egy hatalmas barlangrendszer körvonalazódik ki végig alattunk a barlangászok szűnni nem akaró kíváncsiságának köszönhetően. A járatok jelenleg bejárt hossza meghaladja a 31 kilométert. Hazánk leghosszabbja a Pálvölgyi-barlangrenszer - a tendencia töretlen, és amint sikerül bekapcsolni egy újabb nagyobb barlangot, ugrásszerűen növekedik a hossza.

A Z jelzéssel jobbra, dél felé ereszkedünk a Látó-hegy sziklás oldalában. A sétány lépcsőkkel és támfallal könnyített, így kényelmesen érkezünk a Törökvész út nyergéhez. Itt akár be is fejezhetjük túránkat - bár az utolsó szakasz már végig lefelé halad, és érinti a jellegében leglátványosabb kilátópontot, az Apáthy-sziklát.

Az ösvény az út túloldalán harántol tovább; a kőrises karsztbokorerdőben elhalad a Kőkapu látványos eróziós formája mellett. Az agyagtól vöröses sziklatorok a szakemberek szerint a Pannon tenger hagyatéka, az évmilliókkal ezelőtti tengerpart hullámok vájta ürege. A szomszédos Apáthy-szikla több hasonló üreget is rejt.

Ahogy a hegygerincet megkerüljük, a túloldalon előtűnik a Hűvösvölgy fölé tornyosuló Apáthy-szikla dolomitbástyája. A kilátás egyszerűen pazar a torony tetejéről: a város külső utcái a lábainknál hevernek, míg szemben a legjellegzetesebb budai hegyek, az Erzsébet-kilátóval koronázott János-hegy és a monumentális adótoronnyal tűzdelt Szabadság-hegy terpeszkedik a hegyvidéki kerület fölé.

Innen már visszaérkezünk a város hegyvidéket behálózó utcafonatához. Lépcsősorokon, hangulatos kertvárosi utcákon ereszkedünk alá a Nagy-Hídhoz, ahol a villamosmegállónál véget ér budapesti látványtúránk.