Mária Út (M01-es útvonal: Eger-Kács)

A város egyik szimbolikus épülete a bazilika, az Egri főegyházmegye katedrálisa. Itt kezdődik 28 km-es gyaloglásunk.

Észak felé indulunk a sétálóutcán, a Dobó tér felé vesszük az irányt, de egy kis kanyarral megnézzük a ciszterciek templomát. A híres várkapitány nevét viselő téren találjuk a minorita templom impozáns épületét, és persze rálátunk az irodalomból is jól ismert várra. A vár déli tövében megyünk tovább az Almagyar úton, majd a Diófakút utcán, így kapaszkodunk fel az Almagyar-domb gerincére és hagyjuk el a várost. Tájékozódásban a sárga sáv és a lila Mária Út jelzés segít.

A dombtetőről, az 1827-ben állított feszülettől visszatekinthetünk a hevesi megyeszékhelyre. Ha elfeledkeztünk volna arról, hogy a régió egyik fő húzóágazata a szőlő és a bor, akkor most szőlőtáblákból kapunk emlékeztetőt, de borospince az még kicsit odébb lesz, Szomolyán. A szőlőhegyről lefelé haladva keresztezzük az Ostorosi-patakot. Itt elválunk a sárga sáv jelzéstől rövid időre, mi jobbra a Nyerges-hegy oldalára (ami neve ellenére inkább csak domb) kapaszkodunk fel. A környék különleges látnivalói a kaptárkövek. A különös módon sziklába faragott fülkék rendeltetésére több teória is létezik: méhkaptárak elhelyezésére készülhettek, avagy a hun-magyar népesség ősi hitvilágának szertartásaival hozhatók összefüggésbe. De ezeket csak kisebb-nagyobb kitérővel tudjuk megnézni. A sárga háromszög és sárga sáv jelzés elágazásánál (mely innen fonódik újra a lila Mária Út jelzéshez), újra lefelé vezet az utunk, a völgybe ahol a Novaji-patak csordogál. Jobb kéz felé 50 méteres kitérővel forrást találunk, de nagyon ne alapozzunk arra, hogy itt majd felfrissülünk, vize időszakos. Innen a piros sáv jelzés lesz fonódó társa a Mária Útnak, (melyet errefelé a szomolyai cseresznye kultusznak köszönhetően, piros, cseresznyés jelzésekkel is elláttak). Ismét emelkedünk. A Király-kúti-rét hatalmas legelőjére érünk fel, ahonnan szép a kilátás a Nagy-Egedre, és a Bükk-hegység tömbjére is.

Napunk harmadik patakvölgyébe kezdünk leereszkedni: a Kánya-patak völgyébe, amely Szomolyán folyik keresztül. A falu központjában a templom melletti fazekasház műhelye bepillantást enged a helyi kézműves hagyományok továbbélésébe. A főutcáról balra a Dózsa Gy. utcára fordulunk, és újabb kaptatón gyalogunk felfelé, a Gyűr-tető oldalába. Jelzésünk továbbra is a lila Mária Út és a piros sáv. A tetőtől másfél kilométert ereszkedünk, majd a Milleniumi-kilátóból pillantást vetünk az úton lévőket gyógyvízzel váró Bogácsra. Gyógyfürdőzéssel vagy csak egyszerű pihenővel ideje is kicsit regenerálódni, mert még 12 km hátra van Kácsig. Tájékozódásunkat a jelzéseken túl segíti a dombon álló XIII. századból eredeztethető templom. A templom északi oldalával szemközti kis közön indul a jelzés faluból kivezető szakasza. Itt a Mária Út már önálló nyomvonalon halad, legalább is egy darabig.

Napunk újabb szép szakasza következik, csodás kilátással a Bükk-hegységre. Ha kicsit elkalandozunk a nyomvonaltól, újra kaptárkövekre bukkanhatunk, de ezt a keresgélést csak haladó túrázóknak ajánljuk. A piros sáv jelzés újra fonódik, a lila M festéshez. Nyári táborozóhelyen, és egy kis farmon vezet keresztül utunk. Akasszuk le, majd magunk mögött vissza a villanypásztor átjáróját. Cserépváraljára érkezünk. Ha itt még bőven vagyunk az időnkkel, tegyünk kitérőt a tájházhoz, barlanglakásokhoz! Rövid meredek emelkedőn fogunk továbbmenni a Cserép-vári-kápolnához, majd leereszkedünk a Lator-patak völgyébe. Ennek a völgynek, Felső-szoros néven ismert szakasza, a sziklák között kanyargó ösvényével még a gyakorlott túrázókat is izgalomba hozza.

A szurdok után az út már könnyebb, de szépségben nem lesz hiány, a Dobi-réten nem lehet megállni, hogy ne álljon meg egy kicsit gyönyörködni a fáradt vándor. Farkaskői-kereszteződésnél a sárga sáv is csatlakozik a piros sávhoz és a lila M jelzéshez. Egy utolsó, rövid emelkedőt teszünk még meg. A tetőpont után lévő kereszteződésnél figyelünk, se nem balra, se nem jobbra, a széles úton, hanem szemben az ösvényen megyünk tovább! Bő 2 kilométert gyalogolunk még lefelé a faluig, a barátságos Kácsig, ahol túránk véget ér.