Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Vybrať jazyk
Naplánovať výlet Skopíruj trasu
Peší výlet

Körtúra Bakonybélből a Kőris-hegyre

· 1 review · Peší výlet · Otvorené
Zodpovedný za tento obsah
Magyar Természetjáró Szövetség Overený partner  Výber prieskumníkov 
  • Sarangok a Kőris-hegy csúcsa alatt
    / Sarangok a Kőris-hegy csúcsa alatt
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkös a Kőris-hegyen
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jura időszaki tűzkőlencsés mészkő a Kőris-hegyen
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A K+ jelzés a Gerence partján (részlet)
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sodrás - Gerence
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / K+ jelzés a Gerence-völgyben
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csille az egykori erdei vasút gerencepusztai állomásán (kis kitérővel érhető el)
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Naplemente a Kőris-hegy bükkösében
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Száraz-Gerencei-barlang (Pörgöl-barlang) bejárata
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Száraz-Gerencei-barlangból (Pörgöl-barlang)
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Cseppkő a Száraz-Gerencei-barlangban
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 900 800 700 600 500 400 300 200 100 16 14 12 10 8 6 4 2 km Vajda Péter-kilátó Szent Mauríciusz Monostor Odvaskői-barlang
A Márvány-völgy meredek, törmelékes ösvényén és barlangok mentén haladó, sírhalmok titkait kutató, tanösvényekkel összefonódó, jól bővíthető, a Kőris-hegy csúcsát érintő, közepesen nehéz körtúra Bakonybélből.
Otvorené
Ťažká
17,3 km
5:30 hod
694 m
694 m
Ennek a Bakony legmagasabb pontját meglátogató körtúrának a legnagyobb erénye a sok érintett látnivaló mellett a nagyon jó variálhatóság. Erőnlétünknek, kedvünknek megfelelően több ponton bővíthető vagy rövidíthető, jól kombinálható más környékbeli útvonalakkal. Elhaladunk a Százhalom több mint 3000 évesre becsült sírdombjai mellett, a Márvány-völgyben meglátogatjuk a kőris-hegyi Ördög-likat, ami a Bakony egyik legidősebb barlangja. A Rézbükki-völgy bükkösének sudár, egérszürke törzsei között haladunk a Gerencéig, ahonnan egy kényelmes patakparti sétával érünk vissza Bakonybélbe.

Autorov tip

  • Az erdészeti műúton továbbhaladva a S, majd az arról leágazó SΩ jelzésen meglátogathatjuk a Száraz-Gerence völgyében nyíló 38 m hosszú Száraz-gerencei- vagy Pörgöl-barlangot. A megkülönböztetetten védett járat értékét jól mutatják a befoglaló dachsteini mészkő korjelző kagyló (Megalodus) ősmaradványai, a barlang falain látható hévizes oldásformák és cseppkövek, a barlang üledékes kitöltése és a belőle előkerült régészeti leletek (kő- és csonteszközök), valamint az eddig leírt 14 védett és fokozottan védett denevérfaj.
  • A KΩ jelzés elején a S jelzésre váltva az egy 300 m-es „mini körtúrán” felkereshetjük a Tekeres-kutat.
  • A P jelzésen lefelé jövet, a korhadó pad után következő kanyarban balra fordul a jelzés; a széles útról egy ösvény vezet le balra a Nagy-Nehéz-árok felé, amin kis kitérőt tehetünk a Kőudvar nevű sziklaformációhoz. A Bakonyban nagynak számító dachsteini mészkő sziklákon több kisebb-nagyobb oldott üreget is láthatunk.
  •  A Cser-börc nyergében a PΩ jelzésen csak pár méteres kitérő az Odvas-kői-barlang.

 

Profilový obrázok používateľa Szilárd Dr. Szentes
Autor
Szilárd Dr. Szentes
Aktualizované: 2020-09-25
Obtiažnosť
Ťažká
Technika
Vytrvalosť
Zážitok
Krajina
Najvyšší bod
707 m
Najnižší bod
250 m
Odporúčané ročné obdobie
jan
feb
mar
apr
máj
jún
júl
aug
sep
okt
nov
dec

štart

Bakonybél, Petőfi utca buszmegálló (279 m)
Súradnice:
DD
47.252213, 17.729077
DMS
47°15'08.0"N 17°43'44.7"E
UTM
33T 706495 5236805
what3words 
///depicted.testify.popcorn

ciel

Bakonybél, Petőfi utca buszmegálló

Podrobný popis cesty

Itiner

  •  A buszmegállótól északkeleti irányba indulunk a Fő utcán a K◼ jelzésen.
  • A Jókai utca végén a Z jelzést követjük.
  • A Százhalom után széles kavicsos utat a KΩ jelzésen északnyugati irányba hagyjuk el.
  • A kilátótól leérve a műútra, a K jelzésen haladunk tovább.
  • Kb.  800 m múlva a P jelzést követjük tovább egészen Gerencepusztáig.
  • Gerencepusztáról a K+ jelzésen térünk vissza Bakonybélbe.
  • A Hotel Bakonynál átkelve a Gerencén a K jelzésen érünk a Pápai utcai buszmegállóhoz.
  • A település központja felé haladva érjük el a S jelzésen a Petőfi utca buszmegállót.

 

A túráról részletesen

Bakonybélről az erdő széléig

 A buszmegállótól északkeleti irányba indulunk a Fő utcán a K◼ jelzésen, amin hamarosan a Bakonybéli Tájházhoz érünk. Az épületegyüttes már a település 1857-es kataszteri térképén is szerepelt, mint a bakonyi népi építészet egyik legszebb példája. Építtetője az egyik legrégibb bakonybéli telepes, majd faszerszám-kereskedő Haspray csaláld volt, akiknek a felmenői már Bakonybél első, 18. századi összeírásaiban is szerepeltek. A portán egy két, eredetileg füstös konyhás lakóházból és egy úgynevezett torkospajtából álló épületegyüttest találunk. A kisebbik ház elé 1895-ben egy bolthelyiséget toldottak, majd a két házat boltíves kapuval kötötték össze. A nagyobbik épület udvari oldalán mellvédes tornác fut végig. Tisztaszobának berendezett utcai helyisége az 1920-as évek jómódú, fiatal házasok életét mutatja be, míg a hátsót a 19. század végi idős gazda és felesége lakószobájának rendezték be. Az egykori istálló helyiségében a hagyományos faszerszám készítést ismerhetjük meg. A kisebbik ház konyhájában épségben látható az eredeti kemence és a szabadkémény, a régi bolthelyiségében pedig a Cseh Tamás nevével fémjelzett Bakonyi indián játék története című kiállítás.

A Fő utca balos kanyarja után jobbra térünk a Jókai utcára, melynek végén a Z jelzésre váltunk. Ezt a szakaszt a Barátok útja névvel is illetik. Állítólag a bakonybéli szerzetesek építtették 1702-ben, hogy a bakonybéli monostort a legrövidebb úton kösse össze egyes források szerint a pannonhalmi főapátsággal, mások szerint a porvai pálosokkal. Itt vezet a 2009-ben elindított Rómer Flóris emlékút jelvényszerző túramozgalom is. Egy S kanyarral térünk rá az erdészeti műútra, amin 200 m múlva balra fordulunk a jól kitáblázott kereszteződésben. Keskeny ösvényen haladunk egy vízmosás mellett, ami jól feltárja az alattunk lévő negyedidőszaki löszt.

Sírhalmok között a barátok és Lipka Árpád útján

Feljebb az erdő balról elkezd kiritkulni, majd megjelennek az első termetesebb bükkök. Hamarosan a 19. század végétől a 20. század elejéig tevékeny Lipka Árpádról, az ugodi Esterházy-uradalom erdészéről elnevezett kavicsos feltáróúthoz érünk, amin jobbra indulunk. Még a kanyarban ismét jobbra térünk a jelzéssel egy keskenyebb földútra, amin a Barátok útján főleg bükkösökön át haladunk. Az egyenes szintút mentén kb. 2 km múlva tábla mutatja be az erdő mélyén megbújó Százhalom sírmezejét. Mivel építőik népi hovatartozása és nyelve ismeretlen ― talán az illír népcsoporthoz tartozhattak ―, a történelemtudomány temetkezési szokásaik alapján halomsíros kultúrának nevezi őket, akiknek a 3200 évesre becsült, 226 halomból álló sírmező a legnagyobb temetője Közép-Európában. Ilon Gábor régész egy hasonló, Ugod-katonavágási sírmezőn feltárt földből és kőtörmelékből álló halomban 10-30 centiméter vastag faszenes máglyamaradványt talált, ami alatt vörösre égett a talaj a holttestet egykor elemésztő máglya tüzétől. A 100-110 centiméteres mélységből előkerült sírmellékletek a halott csontmaradványai fölül származó edénytöredékek, valamint a nagy hőtől eldeformálódott bronz karperecek, tűk, karikák, tőr- és lándzsacsúcs-maradványok.

Tagolt társadalmuk katonai arisztokráciája a hegytetőn épült földvárakban élt, míg a földművesek a közeli völgyekben, medencékben. Hozzájuk köthető többek között a Nagy-Som-hegy csúcsának közelében álló földvár is, amelynek védelmére a lankásabb északi oldalon kősáncokat emeltek; ennek rendszere egészen a Tönkölös-hegyig húzódott. A ma kb. 1 m magas, 6-7 m széles, helyenként kettős sáncok csaknem 3 km hosszú sora a helyi mondák szerint a „Podmaniczkyak útját” védte, amely a Várhegyen álló Bakonyújvárat kötötte össze a hírhedt rablóvezérek másik, arany-hegyi (ma Nagy-Som-hegy) várával.

Az Ördög-lik és a vajda Péter-kilátó

A széles kavicsos utat a KΩ  jelzésen északnyugati irányban hagyjuk el. A kezdetben lankás ösvényen az erdészeti műútra érünk, amin balra kanyarodunk. 600 m múlva észak felé térve hamarosan a túra legnehezebb szakaszához érünk. A Márvány-völgyben a kőris-hegyi Ördög-lik mellett haladó meredek, törmelékes ösvényen legyünk óvatosak!

A Kőris-hegy csúcsától nem messze nyíló barlang valószínűleg a Bakony legidősebbjei közül való. A mintegy 200 millió éves Kardosréti Mészkőben két egymásra közel merőleges kőzethasadék találkozásánál keveredési korrózióval képződött, vagyis két külön-külön mészben telített eltérő koncentrációjú karsztvíz összekeveredésekor szén-dioxid szabadult fel, ami szénsavvá alakulva üreget oldott a meszes kőzetbe az akkori karsztvíz szintjén. A feltehetően zárt üreg később a hegység kiemelkedésével került mai magasságába. A mára inaktívvá vált barlang mindkét aknájában találhatók cseppkőképződmények, az alsóban szép fehér lefolyások formájában. A kétszintes, 64 m hosszú, 34 m mély zsomboly bejáratát egy beleszorult szikla két részre osztja.

Az ösvény a barlang után hamarosan veszít meredekségéből. A lankásabb részen balra induló csapáson kis kitérőt tehetünk a völgyben kialakított "márvány"bányához, amiben a 18. század végétől kezdték el fejteni a tömött szövetű Jura időszaki mészkövet a pápai Esterházy uradalom számára. Ebből a jellegzetesen kemény kőzetből faragták a pápai kastély barokk oroszlánjait, és még sok, az uradalom által építtetett templom és kastély faragványait is. A Vajda Péter-kilátóig vezető ösvényen érdemes út közben a lábunk alá figyelni, mert néha rozsdaszínű tűzkőlencsés mészkövekkel is találkozhatunk.

A 709 m magasan álló, háromszintes Vajda Péter-kilátó elődjét 1920-ban állították, amit 1962-ben egy újra cseréltek - legutóbb 2002-ben újították fel. Tetejéről jól látható a fenyőfői ősfenyves és a település templomtornya, mögötte a Bakonyalja és a Kisalföld. Feltűnik a Somló sajátos alakja és a pannonhalmi apátság hatalmas fehér épülete, ami szinte világít a napsütésben. Keleten Borzavár, Porva és Zirc tűnik fel. Jól kivehető a Tési-fennsík platója is. Dél felé az erdő itt-ott beletakar a panorámába, de az antennákkal tűzdelt Kab-hegy így is jól látszik. Tiszta időben az Alpok legkeletibb, 2000 m feletti csúcsai, a Rax és a Schneeberg is láthatók. A kilátótól mintegy 50m-re magasodó radarállomás felé egy védelmi rács rontja a kilátást.

A hegy és környéke több repülő- illetve helikopterszerencsétlenség színhelye. 1944-ben a német Luftwaffe Messerschmitt típusú vadászgépe, míg 1987. október 19-én egy szovjet, valószínűleg Mi-8 típusú helikopter csapódott a közeli Kék-hegybe, melynek során öt szovjet tábornok lelte halálát. A hétpecsétes titokként kezelt balesetről csak szórványinformációk maradtak fenn, melynek helyszínét is meghamisította az akkori szovjet vezetés. A Kőris-hegyen pedig 1946-ban egy C-47-es típusú amerikai katonai szállítógép zuhant le.

Ereszkedés a Gerencepusztáig

A kilátótól a mintegy 50 m-re magasodó, 1976-ban épített, fehér gömbkupolás polgári légtérellenőrző radarállomás felé indulunk, a kerítése mellett levezető sziklás, szűk ösvényen. Leérve a műútra a K jelzésen haladunk tovább, majd az aszfalt második hajtűkanyarját levágva, kb.  800 m múlva a P jelzésre váltunk. Még 500 m-t teszünk meg a feltáróúton, és a hajtűkanyar után jobbra fordulunk a széles, kavicsos Rézbükki-útra, melynek sarki felfestése nehezen észrevehető. Hangulatos szálbükkösbe érünk, amiben átvágjuk a Rézbükki-út két kanyarját. Itt találkozunk a Magas-Bakony természeti értékeit bemutató Boroszlán-tanösvénnyel. Nem sokkal a második állomás után balról, egy szétkorhadt padtól délnyugat felé lesz kilátásunk, melynek hátterében tiszta időben a Somló emelkedik ki a környezetéből.

A következő kanyarban balra fordul a jelzés. A széles útról egy ösvény vezet le balra a Nagy-Nehéz-árok felé, amin kis kitérőt tehetünk a Kőudvar nevű sziklaformációhoz. A Bakonyban nagynak számító dachsteini mészkő sziklákon több kisebb-nagyobb oldott üreget láthatunk.

A P jelzés később egy, balról becsatlakozó, bükkök között kanyargó, keskeny ösvényen folyatja ereszkedő útját az elnyúló gerincen a Cser-börc nyergéig. Az országúton és a balról lévő Hotel Odvaskő előtti parkoló mögött kis fahíd vezet át a Gerence-patakon. A szálloda területén volt egykor a néhány házból álló Gerencepuszta, ahol egy hírhedt csárda is működött, melynek falmaradványai az 1950-es években még megvoltak. A 19. században olyan neves betyárok is megfordultak itt, mint Sobri jóska, Milfajt Ferkó, Doma Vendel, vagy az utolsó betyárként számon tartott Savanyó Jóska. A kis pusztát a 20. század elején még főleg erdészek, vadászok lakták, ami a Hotel Odvaskő megépülésével a 1980-as évekre teljesen átalakult. 

Vissza Bakonybélbe a Gerence mentén

A K+ jelzésen balra kanyarodva, a folyásriánnyal szemben megyünk tovább. A Hotel Odvaskő kerítésénél egy falépcső indul a lejtő oldalában, amelyen fellépdelve továbbra is kényelmes sétaúton haladhatunk tovább - aki viszont szereti a kihívásokat, mindenképpen egyenesen menjen, ahol a patakparton egy rövid köteles szakasz várja a bátrakat.

Továbbhaldva a Huszár-kő kiugró szikláját, majd a volt a Gerence-malom helyét kerüljük meg. Később a völgy ellaposodik. Három, padokkal tarkított rét után egy aszfaltos úthoz érünk, amin jobbra kanyarodva a Gáthegyalja dűlő felől kelünk át a Gerencén. Ezt megtehetjük a K jelzés útvonalán, mely a Törökgurító-réten át ér a Fürdő utcára, illetve pár száz méterrel odébb a Hotel Bakony gondozott kertjén keresztül is. Az első keresztutcán balra kanyarodva a Pápai utcai buszmegállóhoz érünk, majd a település központja felé haladva a kanyar után a S jelzésen jutunk el ahhoz a buszmegállóhoz, ahonnan a túra elején elindultunk.

Poznámka


všetky záznamy na chránených územiach

Verejná doprava

Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou

  •  A Zirc és Pápa felől gyakran közlekedő buszokról a Bakonybél, Petőfi utca nevű megállónál érdemes leszállni.

prístup

  • A túra a buszmegállóból indul, és ugyanoda érkezik vissza.

Parkovisko

  • Bakonybélben a buszmegálló és a bencés monostor környékén érdemes leparkolni az autót.

Súradnice

DD
47.252213, 17.729077
DMS
47°15'08.0"N 17°43'44.7"E
UTM
33T 706495 5236805
what3words 
///depicted.testify.popcorn
Príjazd vlakom, autom, pešo alebo na bicykli

Kniha doporučená autorom

Bakony útikalauz

Mapa doporučená autorom

Odporúčania pre túto oblasť:

ukázať viac

Vybavenie

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Otázky a odpovede

Opýtať sa prvú otázku

Máš otázku týkajúcu sa tohto obsahu? Tu je správne miesto, kde sa môžeš opýtať.


Recenzie

5,0
(1)

Fotografie iných


Stav
Otvorené
hodnotenie
Obtiažnosť
Ťažká
Trasa
17,3 km
Trvanie
5:30hod
Stúpanie
694 m
Klesanie
694 m
Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou Okružná trasa Bohatý na prírodné krásy Možnosť občerstvenia Kultúrna a historická hodnota Geologické zaujímavosti Botanické zaujímavosti Faunistické zaujímavosti Tajný tip Vrcholová trasa Zdravé podnebie

Štatistika

  • 2D 3D
  • Obsah
  • Zobraziť obrázky Skryť obrázky
: hod.
 km
 m
 m
 m
 m
Pohybom šípok k sebe umožníte zmenu výrezu
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp