Zdieľať
Pamätať
Vytlačiť
GPX
KML
Naplánovať výlet
Vložiť
Fitness
Peší výlet

Kirándulás a kaldera peremén

Peší výlet · Börzsöny · Otvorené
Zodpovedný za tento obsah
Magyar Természetjáró Szövetség Overený partner  Výber prieskumníkov 
  • Az Ökör-orom andezitgörgetegei
    / Az Ökör-orom andezitgörgetegei
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Kövirózsás kalandos ösvénye
    / A Kövirózsás kalandos ösvénye
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Tornácos ház Perőcsényben
    / Tornácos ház Perőcsényben
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Büzmöd-rét Perőcsény felett
    / A Büzmöd-rét Perőcsény felett
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Akadálypálya a falu feletti akácosban
    / Akadálypálya a falu feletti akácosban
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Vulkánok vonulatai dél felé a Salgóvártól
    / Vulkánok vonulatai dél felé a Salgóvártól
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Zuzmó és moha lepte öreg fák a Jancsi-hegy gerincén
    / Zuzmó és moha lepte öreg fák a Jancsi-hegy gerincén
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Központi-Börzsöny kalderája a Holló-kő ormáról
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Jancsi-hegy kilátópontja
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
200 400 600 800 1000 m km 2 4 6 8 10 Holló-kő, kilátóhely Salgóvár (kilátóhely és várrom)

Perőcsény, a meghitt erdőszéli falucska és a felette magasodó sziklás gerinc a Börzsöny egyik leglátványosabb területe. Aránylag rövid túrával tekinthetünk be a Holló-kő sziklakiszögelléséről, felülről, madártávlatból a hegység legeldugottabb zugaiba. Ha nem tudunk egy egész napot rászánni, mégis igazán vadregényes, élménydús kirándulást akarunk tenni a Börzsönyben, ezen az útvonalon megkapjuk a vulkáni vadon igazi hangulatát.

Otvorené
Ľahká
11,2 km
3:50 hod
616 m
616 m

Igazi klasszikus a Börzsönyt járó turisták körében a Holló-kő gerince. A többi magas-börzsönyi északi gerinc mellett kicsit kiszorult a hegység szélére, viszont éppen ennek köszönhetjük, hogy viszonylag kis erőbefektetéssel, hamar elérhető az alatta fekvő Perőcsényből. Ráadásul innen látni be igazán a Csarna-völgybe: a fokozottan védett, zegzugos erdő, mint egy kirakati emelvényre fektetett képeskönyv tárul fel előttünk a szemben lévő meredek hegyoldalon. Hallhatjuk a mélyen alattunk rohanó patak zubogását, a sűrű erdő zúgását, de szerencsés esetben a rezervátumban élő állatok hangjait, a mulatságosan feleselgető hollópárt, a kora őszi vágytól terhes szarvasbőgést is felénk sodorja a szél.

Ha igazán belülről figyelünk, egy másik különös hangot is hallhatunk - vagy inkább érezhetünk. Alig 15 millió évvel ezelőtt a trópusi tengerparton, mint a mai kelet-ázsiai vulkánok vidékén, füstoszlopok törtek a magasba pokoli robajjal. Hamu és lávatakaró rakódott le, rétegesen létrehozva az ősi Börzsöny vulkáni tömbjét. A kihunyó tűzhányó krátere beroskadt, és a hegybe bevágódó völgyek megnyitották a hegyoldalt a heves esőzések eróziója előtt. Így nyílhatott ki ez a meredek falakkal határolt katlan, ahova csak nehezen jutott el az ember minden korszakban. Ennek a zártságnak köszönhető a Központi-Börzsöny védettsége, egyedisége. Egyik utolsó bástyája ez a természetnek, Magyarország egyik legnagyobb lakatlan erdőségének közepén.

Autorov tip

  • Bár a Perőcsény feletti tölgyerdők és a kalderaperem vastag mohaszőnyeggel benőtt sziklái, görgetegei minden időben hangulatosak, a túra fő látványossága mégis a a Börzsöny vulkáni központjának panorámája. Ennek megfelelően érdemes a túrát jó látási viszonyok között bejárni, amikor a kaldera peremen sétálva élvezhetjük az alattunk elterülő vadon látványát.
  • A Börzsöny talán leglátványosabb túráját tudjuk megtenni, ha a kalderaperemet végigjárva a Salgóvárról nem ereszkedünk vissza a faluba, hanem a Hideg-hegy felé vagy a Csarna-völgyön keresztül felmegyünk a Csóványosra, és valamelyik északi gerincen leereszkedünk Királyházára. A hosszabb távot érdemes a hegyen alvással megfelezni, amire kiváló lehetőséget nyújt a Nagy-Hideg-hegyi turistaház, vagy bevállalósabbaknak a Csóványos felújított kilátója.
outdooractive.com User
Autor
Attila Német-Bucsi
Aktualizované: 2019-12-04

Obtiažnosť
Ľahká
Technika
Vytrvalosť
Zážitok
Krajina
Najvyšší bod
701 m
Najnižší bod
183 m
Odporúčané ročné obdobie
jan
feb
mar
apr
máj
jún
júl
aug
sep
okt
nov
dec

Bezpečnostné opatrenia

  • A Jancsi-hegy és a Salgóvár közötti gerincszakasz, de különösen a Holló-kő környéke sziklás, görgeteges, nehezen járható terep. Ennek megfelelően, az időjárás és felkészültségünk függvényében válasszunk bokát tartó lábbelit a túrára! Néhány meredek ereszkedésnél a köves terepen segítséget nyújthat a túrabot is.
  • Forrás nincs az út során, vizet csak a faluban tudunk szerezni.

Vybavenie

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

štart

Perőcsény, autóbusz-forduló (183 m)
Súradnice:
Zemepisný
47.994409, 18.862777
UTM
34T 340559 5317889

ciel

Perőcsény, autóbusz-forduló

Podrobný popis cesty

Itiner:

  • A buszmegállóból a P◼ jelzésen indulunk a templom mellett a Tilalmas-oldalban.
  • A gerincre felérkezve rákanyarodunk a P jelzésre, ami végigvisz a kaldera peremén a Jancsi-hegyen, a Holló-kőn és a Kövirózsáson keresztül a Vár-nyeregig.
  • A Salgóvárra a P▲ jelzésen kapaszkodunk fel, és ugyanitt jövünk vissza is.
  • A Vár-nyeregből a P+ jelzésen ereszkedünk vissza a faluba.

Leírás:

A falu feletti tölgyesekben

Perőcsény bájos kis falujának központjából indítjuk túránkat. A település látványossága a gombaházszerű pincék tarka fűzére, amit a lakott területre érkezve rögtön láthatunk a bekötőút két oldalán. A település idilli környezetben, az Orzsán-patak kanyarulatának katlanszerű ívében fekszik a Börzsöny tölgyeseinek lábánál, gyümölcsösökkel és szőlős kertekkel körbevéve.

A falu központjában lévő buszfordulóból indulunk a P◼ jelzésen a hangulatos ligetben álló református templom irányába. A falu mögötti erdőbe lépve hamar elhagyjuk a településeket övező vegyes akácost, és parkszerű, egyre öregebb tölgyesben haladunk. A mohás aljú, napfényes erdő kiváló gombatermő vidék. Az itteni lejtők szilikát talaját kedvelő, népszerű tinóru és vargányafélék mellett leggyakrabban a tarka kalapszínekben pompázó galambgombákat, a közkedvelt rókagombát és galócaféléket találhatunk a csapadékosabb nyári és kora őszi időben. A helyiek szüretelik is az erdő gyümölcsét – természetesen az ehető és mérgező fajok nélkülözhetetlen ismeretének birtokában.

Az egyenletesen és határozottan emelkedő hegyoldalban másfél kilométer után kiérkezünk a hegy gerincére, ahol a P◼ jelzésről letérve, az eddigi irányt és szintemelkedést tartó P jelzésen haladunk tovább az egyre kövesebb aljú erdőben. A hegy vulkáni eredetű anyagának fokozódó előbukkanása jelzi, hogy lépésről lépésre közelebb kerülünk a környező tájat kialakító drámai eseménysorozat központjához.

A kihunyt vulkán peremén

A gerincen felfelé, ahogy a Csarna-patak völgyének belső területei fölött kapaszkodunk, a balra eső hegyoldal sötét, áthatolhatatlan erdővel egyre meredekebbé válik. A „csarna” szó szláv nyelven feketét jelent, utalva a meredek oldalakkal határolt, mélyen ülő sötét rengetegre. A köves gerincél a Jancsi-hegy tetején átmenetileg kinyílik, és az egyenletes emelkedés megenyhül. Először látunk be a kalderába, de itt még meglehetősen korlátozva a környező erdőtől.

A Jancsi-hegy mérföldkő túránkon, hiszen innentől belépünk a gerincen futó kacskaringós, mohás sziklákkal és göcsörtös erdővel vadregényes kalandparkba. A hátak sorát Ökör-oromnak nevezi a népnyelv; ezen a köves púpsorozaton haladunk tovább az egyre misztikusabb tájon. A Hajzer-nyerget és az Ökör-orom púpjait elhagyva egy meredek, görgeteges hegyoldalban kell felkaptatni, ahol a sziklás csúcsra érkezve túránk leglátványosabb panorámája bontakozik ki. A Holló-kő andezittaréjban meredező csúcsára érkezünk. Itt megdöbbentő méretekkel tárul fel a szemközti hegytömeg, a Központi-Börzsöny romvulkánja. A számtalan sziklás gerinccel és meredek völgyekkel szabdalt tömb a hegy lábát körbefutó Csarna-völgybe szakad. Ahogy a térképre, a Holló-kőről is majdnem fentről látunk rá a zegzugos tájra, képet kapva annak méreteiről és összetettségéről.

A magyarországi viszonylatban különösen vad táj értelmezéséhez annak földtani kialakulását kell tisztáznunk. A börzsönyi vulkanizmus több szakaszban szolgáltatta a hegységet felépítő vulkanikus anyagot. Az első kitörések a még sekélytengeri környezetet töltötték fel, és egy nagyobb térséget szárazulattá emelve, kb. 16 millió évvel ezelőtt létrejött a Börzsöny alapját alkotó, kiterjedt vulkáni együttes. Ezt a központi területet körbevevő 4-500 méter körüli hegyek formájában láthatjuk. Hosszabb kitörési szünet és a forró vizek, illetve erózió okozta átalakulások után kb. 14 millió éve, geológiai értelemben rövid idő alatt, heves lávaömlések és hamukitörések során létrejött a központi Börzsöny hatalmas rétegvulkánja. Az eredeti vulkáni tömb a mainál jóval magasabb volt. A kihunyt tűzhányót az akkori trópusi klíma heves esőzései körbefaragták, ám a legnagyobb mértékű pusztítást a beroskadt kráter felszakadásával az északnyugat felől a vulkán belsejébe beharapódzó völgyrendszer végezte. A meredeken behorpadó, gyorsan pusztuló központi kráterben a növényzet sem tudott megtelepedni, így az egyre mélyebbre vágódó völgyrendszeren keresztül a csapadék a vulkán anyagának jelentős részét kimosta. A tömböt végül a tektonika északnyugati irányban kibillentette, és a lepusztult felszínt pár száz méterrel ki is emelte, megadva a hegység mai helyzetét.

Az egykori kráter belsejében, az erózió által kialakított kalderában Magyarország egyik legkevésbé háborgatott erdei életközössége alakult ki, melyet a legmagasabb védettség illet meg. Ez a központi terület adta a mai Duna-Ipoly Nemzeti Park alapját, ahol a szakemberek jelenleg is őrködnek a természeti értékek felett. A múlt század elején favágóktól voltak hangosak az itteni hegyek. A központi területek meredek felszínét is behálózó, a völgyekben és hegyoldalakban kígyózó vasúttal szállították ki a faanyagot az addig hozzáférhetetlen területekről.

A Holló-kő csúcsáról kanyargós ösvény vezet tovább, mely mohás köveket és sziklatornyokat kerülget a gerincélen. Kilátásunk már igen korlátozott, csak néhány kidőlt fa ütötte lyukon pillanthatunk ki a lombsátor alól, de ez a szakasz amúgy is odafigyelést igényel. Ezer apró részletével egy pillanatig nem érezzük unalmasnak ezt a misztikus tájat: a töredezett sziklákkal csipkézett gerincél, a vastag mohával takart kőgörgetegek, a göcsörtös, öreg erdő körülöttünk megmutatja, milyen az igazi vadon. A Kövirózsás csúcsát sem érzékeljük, mert a végig sziklás gerincen hol feljebb kapaszkodunk, hol leereszkedünk a kövek közé idomuló ösvényen, míg az utolsó nagyobb ereszkedéssel leérkezünk a Vár-nyergen átívelő erdőgazdasági útra.

A Salgóvár utolsó bástyája

A Vár-nyereg bevágásában összefutó piros utak közül, mielőtt még visszaereszkednénk a faluba a P+ jelzésen, érdemes egy rövid kitérőt tenni a P▲ jelzésen a közeli Salgóvárhoz. A Nógrád megye túlsó felén, Salgótarján felett álló vár csak nevében hasonlít erre: a nyugat-börzsönyi névrokon régóta lakatlan, feledésbe pusztult hajdani erősség. A sűrű bükkerdőben haladó rövid kaptató végén sziklás csúcsra érkezünk, melyet az eredeti sziklától alig megkülönböztethető, foghíjasan álló, rakott kőfal szegélyez. A keleti, meredek oldalon egy nagyobb falsáv mellett haladhatunk el, míg az egykori, sziklába faragott déli bejáratnál a kaputorony alapjait vélhetjük felfedezni. A várról keveset tudunk. Valószínűleg a tatárjárás után épült, és az első évszázadot királyi várként érte meg. Vesztét utolsó tulajdonosa, Salgói Miklós törvénytelen élete jelentette, ugyanis a pénzhamísítás és házasságtörés vádjával elítélt nemest vagyonától megfosztották, a birtokában álló épületet földig rombolták 1424-ben. Az egykori vár központjában álló szikla tetejéről azonban még a mai napig remek a kilátás az erdők felett a Központi- és a Nyugati-Börzsöny csúcsaira.

A környéken több időszámításunk előtti erődítmény, sáncmaradvány, illetve azokon belül cserép- és épületmaradvány található. Ilyen a Krisztus előtti évezred fordulójából a pár kilométeren belül lévő Magyar-hegyen, a Halyagos tetején és a túránkkal már érintett Jancsi-hegyen is létezett, sánccal megerősített település.

A rövid kitérő után visszaérünk a Vár-nyeregbe, majd a hegyoldalban kanyargó murvaúton a P+ jelzést követve kényelmesen leereszkedünk Perőcsénybe. A tölgyerdők hullámzását egyedül a Büzmöd-rét tisztása szakítja meg félúton. A rét alatti irtásoknál figyelmesen kísérjük a jelzést, mert a kényelmes haladást kínáló erdőgazdasági útról le kell térnünk. A falu előtti utolsó kilométeren ismét akácosban haladunk, majd a települést övező gyümölcsösök mellett megérkezünk a csendes kis falu földszintes parasztházai közé. Ha marad időnk, benézhetünk még a perőcsényi tájházba, vagy lelazíthatjuk lábunkat a falu közepén lévő strand medencéjében.

 

Verejná doprava

Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou

  • Szobon keresztül vonattal és busszal jutunk Perőcsénybe. A helyi buszjáratról a Perőcsény, autóbusz-forduló megállóhelynél kell leszállni.

 

prístup

  • A túra a Perőcsény, autóbusz-fordulóból indul és ide is érkezik vissza.

Parkovisko

  • A Dunakanyar irányából Szobon keresztül érdemes Perőcsénybe autózni. A faluba érkezve a főutcán (Kossuth utca) haladunk a templom alatti buszfordulóig, ahol a híd után jobbra lévő betonozott placcon tudunk parkolni.

 

Príjazd vlakom, autom, pešo alebo na bicykli

Kniha doporučená autorom

  • Börzsöny és az Ipoly völgye turistakalauz

Mapa doporučená autorom


Otázky a odpovede

Spýtajte sa prvú otázku

Máš otázku týkajúcu sa tohto obsahu? Tu je správne miesto, kde sa môžeš opýtať.


Recenzie

Napíš svoju prvé hodnotenie

Buď prvý, kto napíše recenziu a pomôže ostatným.


Fotografie iných


Stav
Otvorené
Obtiažnosť
Ľahká
Trasa
11,2 km
Čas
3:50 hod
Stúpanie
616 m
Klesanie
616 m
Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou okružná trasa vyhliadky kultúra / história geologické zaujímavosti túra na štít zdravá klíma

Štatistika

: hod.
 km
 m
 m
Najvyšší bod
 m
Najnižší bod
 m
Zobraziť nadmorskú výšku Skryť nadmorskú výšku
Pohybom šípok k sebe umožníte zmenu výrezu