Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Vybrať jazyk
Naplánovať výlet Skopíruj trasu
Peší výletodporúčaný výlet

Kárpáti tájakon: barangolás Óhuta körül

· 2 recenzie · Peší výlet · Háromhutai-hegycsoport· Otvorené
LogoMagyar Természetjáró Szövetség
Zodpovedný za tento obsah
Magyar Természetjáró Szövetség Overený partner  Výber prieskumníkov 
  • Kárpáti tájak igézetével tekint északnak az Emőke-pihenőről nyiló kilátás
    / Kárpáti tájak igézetével tekint északnak az Emőke-pihenőről nyiló kilátás
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Középen a regéci vár emelkedik (Barát-pihenő)
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Rókás-tető alatti fenyves egyik kiszélesedő nyiladéka a Vacogó-tisztás
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szelek-fej-rét a hegységben tipikus hegyháti kaszálórétek egyike
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Moha és Páfrány, az Emőke-forrás barátai
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pálos-forrás és a Könnycsepp-tó a pálos kolostor romjai mellett
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Könnycsepp-tó idilli pihenőhely
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Őszi Kis-Királyos
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szelek-fej-szakadék nehezen járható sziklagörgteges bevágása
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma a Barát-pihenőtől, a Cser-kő nyugati oldalából a regéci vár irányába
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Emőke-pihenő
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Rejtek-rét az ösvény mentén található, és szintén Bődi Gábor szorgalmát dicséri
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rövid kitérővel útba ejthető a Barát-pihenő a Kis-Királyosra vezető útról
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Könnycsepp-tó az óhutai pálos kolostor romjainál
    Fotografia: Péter Farkas
  • / A Forrás-rét kárpáti hangulatú kilátása
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az apró Babuka-tó
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma dél felé a Kis-Királyostól: a regéci vártól a Tolcsva patak völgyéig
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pillantás a Sólyom-bérc felé a Róka-pihenőtől
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Óhutától délre az Emőke-pihenőhöz vezető ösvény jó erőnlétet igényel
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Igazi kárpáti táj a Rókás-tető alatt fenyves és nyírjes keverékével
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a tó mellől, a Forrás-rétről
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pipálnak a Tokaji-hegység központi, erdős bércei (Róka-pihenő)
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az óhutai pálos kolostor templomának romjai
    Fotografia: Péter Farkas
m 700 600 500 400 300 200 8 7 6 5 4 3 2 1 km Babuka-tó és Forrás-rét Barát-pihenő (Óhuta) Róka-pihenő Könnycsepp-tó és … (Óhuta) Kis-Királyos
A Tokaji-hegység szívében barangolunk, az Óhuta körüli hegyekben, kaszálóréteken, fenyvesekben, forrásokkal és tavacskákkal tűzdet ligetekben, valamint kilátással kecsegtető hegytetőkön. Bődi Gábor nyíregyházi tanár alakította ki kiváló szakértelemmel ezeket a térképeken alig ábrázolt ösvényeket (melyek jelzései napjainkra lekoptak). A kárpáti tájakra nagyban hasonlító vidéken szemet és lelket gyönyörködtető körtúrát teszünk az erdőn, mezőn dolgozó emberek csapásain; szerte a falut övező bérceken.
Otvorené
Stredná
Trasa 8,8 km
3:05 hod
526 m
526 m
558 m
243 m

Magyarországi viszonylatban sokáig lakatlan volt ez a vidék, majd a 17. század legvégén Lengyelországból (Zboróból) telepített ide szláv üvegkészítő mestereket II. Rákóczi György fejedelem. A meredek, gazdálkodásra alig alkalmas vidéket napjainkhoz hasonlóan erdő borította. A Habsburg uralom ellen vívott szabadságharc támogatására az addig kihasználatlan faanyagot tették pénzzé üveg formájában. Összesen bő két évszázadig, több költözéssel működött az üvegolvasztó a Tolcsva patak völgyében. A szláv lakosság később is a fa feldolgozásával kereste kenyerét, a tájat pedig időközben átalakította: sík földek hiányában kénytelen volt a falu körüli területeket és a nyergek védettebb, laposabb terepeit hasznosítani, ezért a favágás után e helyeken nem engedték az erdőt visszatelepülni. Így aztán még ma is kaszálók, ligetek tarkítják Háromhuta környezetét.

A 20. század fordulóján jelentős területek váltak az üzemszerű erdőirtás áldozatává. Az akkori birtokos Waldbott család huszonöt évre haszonbérletbe adta a huták körüli rengeteget, mire a gyors haszonszerzés érdekében gőzerővel vette kezdetét a fák pusztítása. A Tolcsva patak völgyébe Olaszliszka-Tolcsva MÁV állomástól kisvasutat fektettek, és a hagyásfa (magfa) nélkül letarolt erdőket tűzifának és vasúti talpfának szánva szállították le a nagyvasútra. Kizsákmányolva, telepítés nélkül hagyták hátra a lekopaszított hegyoldalakat, csődeljárással ellehetetlenítve a számonkérést.

A birtokosok kénytelenek voltak a pusztítást saját erőből helyrehozni. Így kerültek a völgybe az ezidőtájt nagyra tartott fenyvesek, amelyek jelenleg is nagy területen színesítik az őshonos tölgyes, bükkös erdőkkel tarkálló hegyoldalakat. A 20. század fordulóján olyannyira kedvelt és értékes faanyagnak számított a fenyő, hogy törvényi rendeletbe foglalták, hogy ahova lehetséges, azt telepítsék. Ennek eredményeként zajlott a Tokaji-hegység központi vidékein az északi völgyek és lejtők, illetve a magasabb hegytetők összefüggő fenyveseinek kialakítása. Látványuk egészen a 21. század elejéig meghatározó volt a vidéken. Ekkor azonban a változó éghajlat miatt, a perzselően forró és aszályos nyári idény hatására legyengült fenyveseket nagy területen kezdte támadni és pusztítani a farontó szú és bizonyos gombajafok. Az erdészet (mentve a menthetőt) sok fenyőállományt letermelt, ahogy az a hutafalvak körül is történt, történik. Heyükre az eredeti erdőalkotó fafajokat telepítik vissza.

Autorov tip

  • FIGYELEM! Az Óhuta körüli ösvények jelzései hiányosak, ezért különösen ajánlott indulás előtt a Természetjáró applikációban letölteni a túrát, hogy annak segítségével navigáljuk.
  • Ha tömegközlekedéssel utazunk, nézzük meg alaposan a menetrendet, mert nem minden busz megy be Óhuta központjába, egy részük csak a falurészek közti elágazásnál áll meg. Ezt tartsuk észben, amikor lejövünk a hegyről, és ennek megfelelően kanyarodjunk vissza Óhutára, vagy le a Tolcsva patak völgyébe.
  • A kört kézenfekvő két részre bontani, így ha csak rövidebb, családbarát kirándulást tervezünk, megspórolható a táv és a szint fele. Mindkét ágon találunk kilátást, hegyi réteket, forrást kis tóba gyűjtött vízzel, így akármelyik oldalt választjuk, remek kirándulás kerekedik belőle. Az északi félkör jobban kitett a napnak, míg dél felé a Rókás-tető alatt majd 100 méter szinttel többet kell kapaszkodnunk.
  • Háromhuta remek szálláshelyeket kínál az árnyas Tolcsva patak völgyében, így Középhután, a kiindulópontunk mellett is vendégházak sora közül választhatunk. A nyári idényben, ünnepek alatt foglaljunk előre a népszerű turistacélpontban.
  • Útban a hutafavakba, dél felől áthaladunk a patinás hegyaljai településen, Tolcsván. A boráról, történelméről híres faluban érdemes megállni egy pihenőre, akár a központi Waldbott-kastély kávézójában, akár a bormúzeumban, vagy a középkori eredetű katolikus templomnál. A különleges, hagymakupolás templomban a Szent Koronát is őrizték a hódoltság idején. A 14. századi épület többszögű alapjával és keleti hatású hagymakupolájával különleges kultúrtörténeti emlék.
  • Amennyiben nyugatról, Regéc felől közelítjük meg a Tolcsva patak völgyét, kihagyhatatlan célpont a vidéket uraló regéci vár, melyet a 2010-es évek végén újítottak fel. A hegység talán legteljesebb és leghangulatosabb körpanorámáját élvezhetjük a sasbércen trónoló várromból a Hernád völgyétől a Bodrog árteréig, madártávlatból rálátva a környező tájra. A vár alatti parkolóból könnyen bevehetjük az erődítményt, de egy rövid túrával Regéc és Mogyoróska között is bejárható a vár környéke. Tömegközlekedés ebből az irányból nincs Háromhuta felé, ám az Óhutára átvezető P◼ turistaút igen hangulatos erdőkön, legelőkön tekereg.
Profilový obrázok používateľa Attila Német-Bucsi
Autor
Attila Német-Bucsi
Aktualizované: 2022-02-04
Obtiažnosť
Stredná
Technika
Vytrvalosť
Zážitok
Krajina
Najvyšší bod
558 m
Najnižší bod
Óhuta, 243 m
Odporúčané ročné obdobie
jan
feb
mar
apr
máj
jún
júl
aug
sep
okt
nov
dec

Tipy a rady

Az ösvények jelzések napjainkra sajnos már lekoptak, így érdemes a nyomvonalat a TERMÉSZETJÁRÓ applikációval követni.

Štart

Háromhuta (Óhuta), Rákóczi utca buszmegálló (257 m)
Súradnice:
DD
48.378486, 21.398178
DMS
48°22'42.5"N 21°23'53.4"E
UTM
34U 529484 5358445
what3words 
///purest.hurdled.fallen

ciel

Háromhuta (Óhuta), Rákóczi utca buszmegálló

Podrobný popis cesty

Itiner:

  • Óhuta buszfordulójától indulunk déli irányba a P+ jelzésen az Emőke-forrás érintésével a fakadás feletti dózerútig.
  • A dózerútról a P● jelzés vezet fel a Szelek-fej-szakadékon át a Szelek-fej-rétig.
  • Innen jelzés nélküli úton megyünk tovább (a tanösvény jelei már lekoptak), átszelve a Nagy-Rókás-rétet.
  • A Mély-patak völgyébe ereszkedve a P+ jelzésen ereszkedünk.
  • A patakátkelés után jobbra, a P◼ jelzés navigál vissza Óhuta aszfaltjára.
  • Balra tábla jelzi a Pálos-forrás felé mutató utat a jelzetlen ösvényen, amin a pálos kolostorhoz és a Könnycsepp-tóhoz gyalogolunk.
  • A kolostorrom után visszasétálunk a dózerútra, melyen balra, a P+ jeleken emelkedünk egy elágazásig.
  • Balra kitérőt teszünk a Barát-pihenő kilátóhelyére a P▲ jelzésen, majd visszatérünk a dózerútra.
  • Ismét a ritkásan festett P+ jeleket követve a Kis-Királyos kilátópontjára jutunk.
  • Jelzetlen ösvényen ereszkedünk vissza a faluba, ahol az úton (jobbra) már a zöld kerékpáros jelzések mutatják az utat a buszmegállóhoz.

A túra részletes leírása:

A Rókás-tető alatt: kárpáti félkör

Óhuta központjából, a buszforduló és a közért mellől indulunk el déli irányban a ritkásan felfestett, nem szabványos P+ jelzésen. Közvetlenül a házak mögött, a hátsó udvarok mellett lépünk be a sűrű erdőbe a szűk völgyet határoló, meredek lejtőn. A keskeny út bokrokkal erősen benőtt, erdősült vidéken vezet a hegytetőn kialakított kaszálók felé. Időközben az útba eső, fenyőfaligetes rétnél pihenőt és emlékhelyet alakítottak ki, melyet ma is gondoz a falu. Az első jelentősebb kaptatót leküzdve, a Rejtek-rét után nem sokkal erre érkezünk mi is.

Az erdőalkotó bükkösök között elterülő hosszanti tisztás ligeteit fenyők és nyírfák tarkítják - ez az együttállás a Tokaji-hegység központi vidékein gyakran megjelenik. E Kárpátokra jellemző facsoportok sajátos hangulatot adnak a hegységnek, mely így nagyban emlékeztet az északabbi tájakra. A rét felső szélén kis tóba gyűlik az igényesen, kővel kirakott Emőke-forrás vize, közelében ülőhely és a történelmi Magyarországot formázó kőrakás, kettős kereszt állít emléket a világháborúnak és az azt követő békediktátumnak. Az emlékhely mellett, öreg bükkfa alatt padok íve kínál pihenőt az emlékezésre - és valóban, ha végigtekint az ember a réten, a szemközti hegyeken és a falu feletti kaszálókon, gondolatban a Kárpátokban jár. Ugyanis kevés olyan helyet találni az országban, amely annyira hasonlít a kárpáti vidékekre, mint amit innen pásztáz végig a tekintet.

Az Emőke-forrás mellett a sötét lucos erdőgazdasági útjára érkezünk, melyen pár száz métert oldalazunk kelet felé. A dózerút előbb egy lapos gerincet kerül, majd árokhoz érkezik; mindkettőt követi keskeny út és jelzés. Megtévesztő módon mindkét jelzés P● jelet formáz, és végeredményben ugyanoda vezet, de eltérő nyomvonaon. A gerincen haladó erdei út viszonylag jól járható, de kevésbé érdekes erdőben kaptat fel a nyeregbe, míg a Szelek-fej-szakadékban alig létező csapáson, kalandos kapaszkodással hatolunk felfelé a görgeteges, sziklás bevágásban. Útvonalunk utóbbit ajánlja, de ha tartunk a nehéz tereptől, érdemes a könnyebb alternatívát választani.

Végeredményben mindenképpen a Szelek-fej-rét széléhez lyukadunk ki, ahol a liget peremétől hangulatos tölgyerdőben követjük az időszakos patak medrét egy erdőgazdasági úton. Innentől a néhai ösvény jelzése mentén, jelzetlen utakon haladunk szinte végig. A tölgyes túloldalán, a patak fakadásánál vizenyős réten vágunk át. Ez a Nagy-Rókás-rétre elkeresztelt lapos, nyílt térség is a hutaiak kaszálójaként maradt meg az erdőirtások után. Jelenleg ezek a rétek rejtik a hegység egyik legértékesebb életközösségeit: e hazánkban ritka kaszálókon kárpáti fajok, lágyszárúak, lepkék, rovarok telepedtek meg.

A rét túloldalán irtások és fiatal fenyvesek között érkezünk a Szelek-fej, a Rókás-tető és a Hajagos-tető közötti nyeregbe. Ez az 500 méter feletti nyereg túránk legmagasabb pontja, innentől meredeken ereszkedünk vissza a Mély-patak valóban mélyen alattunk húzódó völgyébe. A hirtelen leszakadó északi oldal főként középkorú fenyvesekkel borított. A telepített fenyők sűrű fala melletti patakvölgyben, meredek árokban ereszkedünk a Babuka-tónál már érintett erdőgazdasági úthoz. Itt egy omladozó ház áll a sűrű erdőben, amely alatt pihenő, pad és asztal kínál szusszanásnyi kényelmet.

Tovább ereszkedünk a fenyvest átszelő úton, egy idő után a P+ jelzések is megjelennek (igaz, csak ritkán). Rövidesen ligetből érkezünk a Tiltott-rét szélére, melynek felső peremén átvágva, a Nyírfa-tisztásnál jutunk le a Mély-patak völgyébe. A patak menti tisztásokat követve már széles erdőgazdasági úton toppanunk a Huta-völgyi- és a Mély-patak összefolyásához, melyeket gázlón és hídon keresztezünk, végül az égerfák túloldalán elérjük a regéci országutat (itt a P◼ jeleket fedezhetjük fel).

Út a pálosokhoz: a Kis-Királyos átszelése a barátok útján

Az aszfaltsáv túloldalán tábla mutatja a Pálos-forráshoz és a kolostorromhoz vezető utat. Az elkopott jelzések egy erdőgazdasági úton navigálnak fel a Cser-kő nyugati oldalában, egy cserjés, ligetes területen át az egykori pálos kolostorhoz. Egészen a 21. század elejéig nem ismerték a romok pontos helyét, csak okiratok maradtak fenn róla. Végül a 2000-es évek elején megtalálták a helyszínt, és azóta feltárták az egykori épületet.

A kolostorromhoz az ösvény bal oldali leágazása vezet - alig pár tíz métert kell megtennünk a mező közepén álló öreg gesztenyefák irányába. Alattuk kőhalom mutatja az egykori falak, a templom helyét. A túloldalt rendezett környezetben található a takarosan foglalt Pálos-forrás, melyből a Könnycsepp-tóba, kis duzzasztásba folyik a hasadékvíz. A forrás mellett, a fák alatt kulturált pihenőt is kialakítottak, ahol a friss vízzel szomjunkat csillapítva érdemes szusszanni egyet a hegyre vezető kaptatás féltávján.

Az Árpád-kor végén alapított kolostor fénykorát a középkorban élte; a barátok királyi és királynéi adományokat is kaptak. Az épületet a 16. század közepén felégették a német császári csapatok, ezután a század végéig elnéptelenedett; az Óhutára érkező telepesek pedig már a hegyoldalt hívták csupán Barát-dűlőnek.

Az elágazáshoz visszatérve fölfelé indulunk a dózerúton, mely rövidesen eléri a Cser-kő tölgyessel sűrűn fedett tetejét. Itt egy újabb rövid, balos, oda-vissza kitérőt teszünk a Barát-pihenőhöz. Alig kétszáz méternyi út vezet a hegytető leszakadásán elterülő rét legtetejére. Mindössze egy fa melletti pad csupán a Barát-pihenő, a kilátás viszont valóban baráti, azaz fejedelmi. Ugyanis pont szemközt, az Óhuta végénél kezdődő rétek felett trónol a sasbércre épített regéci vár. A környéket uraló várrom körül vulkáni kúpok sorakoznak mindkét irányban, míg alattunk, a rét aljánál a Könnycsepp-tó és a kolostorrom környezete bontakozik ki.

A fő csapásra visszatérve és az erdei úttal egy nyereg hullámán átlendülve sziklás gerincen érkezünk ki a Cser-kőnél alig magasabb Kis-Királyosra. A gerincél meredeken letörik Óhuta felé, ezért a felritkuló erdő kilátást enged a falut kísérő hegyekre, a Huta-völgyi- és a Tolcsva patak összefolyására, de a jobbszélen a regéci vár is kivehető.

A csúcsponton túllendülve fokozódó meredekséggel szalad le a gerinc. Az ösvény a tölgyesben egy erdőgazdasági útba fut bele, amely már lankásabban szállingózik alá a faluhoz. Megérkezünk a Király-kúti patak völgyébe, és a Nagy-Királyos tömbje alatt visszafordulunk jobbra. Óhuta alvégén a falu alapítójának tiszteletére Rákóczi-emlékhelyet alakítottak ki. Itt olvashatunk a fejedelem és a szabadságharc magyarságot megtartó szerepéről, valamint az üveggyártás történetéről is találunk egy kiállítást.

A faluközpont alig egy kilométer nyugat felé az aszfalton (Z kerékpáros jelzés): Óhuta takaros házai között, a meghitt, álmos kis falu utcáján érkezünk vissza kiindulópontunkhoz, bezárva a körtúrát.

Poznámka


všetky záznamy na chránených územiach

Verejná doprava

Óhutára busszal utazhatunk, mely az Olaszliszka-Tolcsva vasútállomásról (Vámosújfaluról) indul. A buszok egy része nem megy be Óhutára, csak a Tolcsva-patak völgyének elágazásához, ami szintén a túra része.

  • A túra kezdőpontja a Háromhuta (Óhuta), Rákóczi utca buszmegálló.

Prístup

  • A túra Óhuta központjából, a buszmegálótól indul, majd ugyanoda érkezik vissza.

Parkovisko

  • Óhuta központjában, a túra kezdő- és végpontjánál, a közért és a kocsma előtt parkolhatunk.

Súradnice

DD
48.378486, 21.398178
DMS
48°22'42.5"N 21°23'53.4"E
UTM
34U 529484 5358445
what3words 
///purest.hurdled.fallen
Príjazd vlakom, autom, pešo alebo na bicykli

Kniha doporučená autorom

  • Zempléni-hegység turistakalauz

Mapa doporučená autorom

Vybavenie

Időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, enni- és innivaló, navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.


Otázky a odpovede

Opýtať sa prvú otázku

Chcel/a by si sa opýtať autora otázku?


Recenzie

5,0
(2)

Fotografie iných


Stav
Otvorené
hodnotenie
Obtiažnosť
Stredná
Trasa
8,8 km
Trvanie
3:05 hod
Stúpanie
526 m
Klesanie
526 m
Najvyšší bod
558 m
Najnižší bod
243 m
Okružná trasa Etapová trasa Scénický Kultúrna a historická hodnota Geologické zaujímavosti Botanické zaujímavosti Flóra a fauna Tajný tip Vhodné pre psov Zdravé podnebie

Štatistika

  • Obsah
  • Zobraziť obrázky Skryť obrázky
Funkcie
2D 3D
Mapy a chodníky
Trasa  km
Trvanie : hod.
Stúpanie  m
Klesanie  m
Najvyšší bod  m
Najnižší bod  m
Pohybom šípok k sebe umožníte zmenu výrezu
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp