Zdieľať
Záložka
Vytlačiť
GPX
KML
Naplánovať výlet Skopíruj trasu
Vložiť
Fitness
Peší výlet

Kalandozás a Tési-fennsík peremén

· 4 reviews · Peší výlet · Keleti Bakony · Otvorené
Zodpovedný za tento obsah
Magyar Természetjáró Szövetség Overený partner  Výber prieskumníkov 
  • Kanyargó ösvény a Tűzköves-völgy mentén
    / Kanyargó ösvény a Tűzköves-völgy mentén
    Fotografia: Péter Farkas
  • / Elágazás a Károly-lak feletti sűrű bükkösben
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kisgyóni völgy elején menetrendszereinti busz szállította a bányászokat a 20. század derekán
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A lekötözött bányászalak mereven nézi, ahogy a természet visszafoglalja a kisgyóni bányaközpont területét
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sűrű, sötét bükkös az egykori tárók környékén
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Alba Regia barlang bejárata
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az erdei szentély feletti bükkös és irtás határán kapaszkodunk fel a völgyből a platóra
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Károly-lak
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hamuház a Bakonyban
    Fotografia: Péter Farkas
  • / A Csikling-vár sáncánál
    Fotografia: Péter Farkas
  • / A Csikling-vár maradványai
    Fotografia: Péter Farkas
m 500 400 300 200 10 8 6 4 2 km Hamuház és Csikling-vár Károly-lak Turistaház

A vadregényes Keleti-Bakonyban teszünk egy földtani érdekességeket felfűző túrát az egykori bányászmúlt hagyatékától a barlangokon keresztül a Tűzköves-árok védett geológiai feltárásáig. Felfedezzük az erdőt használó emberek emlékeit, a Csikling-vár sáncait, a Hamuházat és a patinás Károly-lakot, miután az egykori Kisgyónbánya központjában és a bányászok erdei szentélyében megemlékeztünk a mozgalmas múltról.
Otvorené
Ľahká
11,5 km
3:30 hod
359 m
359 m

A világháború után az ország drasztikus zsugorodásával az új határokon belül kezdtek fokozott kutatást az ásványi nyersanyagok feltárására. A közeli széntelepek ismeretében meg is találták a Bakony északi előterének üledékében azt a barnakőszén telepet, amit fél évszázadig termeltek ki itt, Kisgyón környezetében. A helyszín hamar felvirágzott: vasutat kapott a völgy a hatékony szállítás végett, a kommunista időkben pedig bányásztelepülés is létesült a Dültfás-patak völgyében, ahonnan a közeli bányaközpontba jártak a vájárok, míg gyermekeik az erdei környezetben kialakított iskolában tanultak. Egy bányász közösség alakult ki majdnem a semmiből itt, a Tési-fennsík peremén, melynek nyomait még ma is felfedezhetjük.

Ötven év alatt 10 millió tonna szenet bányásztak ki szinte megszakítás nélkül. A II. világháborúban is csak addig szüneteltek a munkálatok, míg a front átvonult 1945 márciusában, de amint továbbállt a Vörös Hadsereg, az épen maradt tárnákban elindították a termelést a székesfehérvári kórház szükségletének ellátására. A hatvanas években kimerülő szénvagyon miatt azonban 1972-ben az utolsó bánya is bezárt. Ezután hamar elnéptelenedett a település, az ép házakat a természetjáró egyesületek alakították át kulcsosházakká. Megalakult a kisgyóni Természetbarát telep, ahonnan a közeli erdőkbe, a Tési-fennsíkra és a hegység legérintetlenebb és leglátványosabb szurdokvölgyébe, a Burok-völgybe lehetett kirándulni. A természet szinte mindent visszafoglalt, amit egykor az ember átalakított: mára az elbontott épületek helyét buja vegetáció fedi. A sűrű erdő mélyén még találunk beomlott tárnabejáratokat, amik emlékeztetnek a mozgalmas időkre.

A bányák bezárásával egy időben egy másik föld alatti élet kezdett kibontakozni a közelben. A mészkőfennsík tetején a székesfehérvári lelkes természetjárók a budai barlangokban felbuzdulva elkezdték módszeresen feltárni a Tési-fennsík karsztos formáit. 1962-ben megalakult az Alba Regia Barlangkutató Társulat, akik az első évtized próbálkozásai után komoly áttörést értek el több víznyelő vagy karsztos mélyedés kibontásával.

Megtalálták a sokáig a hazai barlangok sorában bronzéremmel büszkélkedő, legmélyebb dunántúli járatrendszert, az egyesületről elnevezett Alba Regia-barlangot. A réteglapok mentén ferdén a mélybe hatoló járatok azonban magas széndioxid-koncentrációval rendelkeznek, így igazán embert próbáló volt a feltárás. Ennek ellenére több mint 3,5 kilométernyi járatot fedeztek fel a töbör alatt.

Emellett komolyan kutatták és térképezték a Tési-fennsík többi felszín alatti formáját, így több száz karsztos üreg megtalálásával olyan kuriózumokat tártak fel, mint a 133 méter mély, függőleges járatokkal rendelkező Csengő-zsombolyt. A 19. században már a helyiek észlelték a különös természeti képződmények jelenlétét, ugyanis egy földrengés után feneketlen mélységek nyíltak a szántókkal barázdált fennsíkon. Az így keletkezett Ördög-lik mellett aztán fel is tárult a hegységben kuriózumnak számító aknabarlang, de még számos egyéb karsztformát rejt itt a jól oldódó mészkőplató.

 

Autorov tip

  • A kisgyóni Természetbarát telepen meg tudunk szállni az egykori bányászházakból átalakított kulcsosházak valamelyikében a visszavadult erdőszéli környezetben. Innen indul körtúránk, így van időnk jobban felfedezni a területet.
  • A P és a K jelzés találkozása mellett, az erdei szentély felett található a tűzköves-árki védett geológiai feltárás, ahol láthatjuk a jura időszak egészének üledéksorát. A jellegzetes rétegzett kőzet gyönyörű, csavart vázú ammonitesz maradványokkal van teli - és a feltárás kőzetpadjai egyébként is látványosak a sűrű erdő mélyén. Megéri a rövid kitérőt akár a túra elején a K jelzés becsatlakozásánál (innen egyszerűbb) vagy az erdei szentélytől pár száz méterre felfele a K jelzésen, majd egy rövid leágazással a KΩ jelen.
  • Érdemes rászánni egy napot a hegység legvadregényesebb szurdokára, a Burok-völgyre, ami Kisgyónból is elérhető, sőt akár összeköthető az itt ismertetett túrával is.
Profilový obrázok používateľa Attila Német-Bucsi
Autor
Attila Német-Bucsi
Aktualizované: 2020-09-11

Obtiažnosť
Ľahká
Technika
Vytrvalosť
Zážitok
Krajina
Najvyšší bod
466 m
Najnižší bod
221 m
Odporúčané ročné obdobie
jan
feb
mar
apr
máj
jún
júl
aug
sep
okt
nov
dec

Bezpečnostné opatrenia

  • Vízvételi lehetőség nincs a hegységben, úgyhogy vigyünk magunkkal elegendő folyadékot!

štart

Kisgyón, Természetbarát telep (221 m)
Súradnice:
DD
47.301153, 18.117320
DMS
47°18'04.2"N 18°07'02.4"E
UTM
34T 282084 5242661
what3words 
///sustainably.siesta.subjecting

ciel

Kisgyón, Természetbarát telep

Podrobný popis cesty

Itiner:

  • KisgyónbólK jelzésén haladunk az erdei szentélyig.
  • K▲ jelzésre váltunk a Kígyós-völgyben a Német-földek felé.
  • P jelzésre térünk a Hárs-hegyen keresztül a Hamuház irányába.
  • Rövid leágazással megnézzük az Alba Regia-barlang bejáratát és törbreit a KΩ jelzésen.
  • Visszatérünk a P jelzésre, és a Hamuházig követjük.
  • A Hamuház alatt északra pár száz méteres kitérőt teszünk a KL jelzésen a Csikling-várhoz.
  • A Hamuháztól ismét a K jelzést követjük a Tűzköves-völgyön keresztül a dózerútig.
  • A védett geológiai feltáráshoz a KΩ jelzésen jutunk egy kis kitérővel.
  • A P jelzésen érkezünk vissza Kisgyónba a Szalmaváron át.

A túráról részletesen:

Az egykori bányászmúlt emlékei

Utunkat a kisgyóni Természetbarát telepről indítjuk az egykori bányászlakásoktól. A 20. század derekán a völgyben talált komoly szénvagyon kitermelésére bányászközösséget telepítettek a kiszélesedő Dültfás-völgyben. Az egykori bányákhoz vezető aszfaltcsíkon indulunk felfedezőutunkra a K jelzésen. Hamarosan elérkezünk az egykori bányaközponthoz, ahol a buszállomás, az iskola és a kisvasúti átrakó, illetve a bányászati igazgatási és öltözőépületek voltak. Mára mindezt elbontották, egyedül a terepviszonyokból következtethetünk az épületek helyére, illetve a Kisgyónbánya felirat néhány elrozsdállt betűje látszik a tér bejáratánál lévő táblán. A ligetes tér szélén egy igéző tekintetű szobor maradt vissza az egykori bányászoktól, ami a II. világháborúban ideológiai alapon elhurcolt és feltehetően kivégzett bányászoknak állít emléket. Tapintható légkört teremt ez a leláncolt felsőtestű, mégis dölyfös tekintetű, bazaltból kifaragott bányászalak a mára már elvadult téren az egykori bányászmúlt emlékeként.

A liget túloldalán már murvás úton lépkedünk az egyre sűrűsödő erdőben. Az alacsony, 250 méter körüli térszín ellenére öreg bükkök kísérnek a völgyben. Ez a Bakony sajátossága: az északi oldalakban már viszonylag alacsony magasságban megjelenik a bükk a Duna völgyén érkező atlanti klíma hatásaként. Ha szemfülesek vagyunk, felfedezhetünk pár oldalvölgyet, ahol az egykori tárnák beomlott bejáratát találjuk a sűrű erdőben. Egy letűnt civilizáció nyomaira emlékeztetnek az erdőben felsejlő betontámaszok, mintha egy történelem előtti kultúra nyomait látnánk a sűrű vegetáció alatt.

A völgy végénél egy öbölbe érünk, ahol a lapos térszínen padok előtt magasodó fakereszt áll, a bányászok erdei szentélye. Áhítattal teli a hely; a bányászok munka előtt itt imádkoztak a Teremtő kegyeiért, őrangyaluk segítségéért. A bányászmúltú településeken a régi világban hangsúlyos volt az istenhit, mivel rendkívül veszélyes körülmények között töltötték mindennapjaikat a föld alatt. A sűrű erdő lombjainak boltíve alatt álló, sötét feszület mára már idilli környezetben emlékeztet minket a szénporral verejtékes múltra.

A Bakony erdőségében

Az erdei szentély után a K▲ jelzéssel az erdőgazdálkodás nyomait magán viselő tájon haladunk. Bár sűrű bükkösök váltakoznak már letermelt vagy újrasarjadó erdőkkel, valahogy mégis sűrűn látjuk az emberi kéz nyomát. A Bakony erdeit csak kevés helyen védi természetvédelmi oltalom, ez a hegység egy erdő- és vadgazdálkodási terület, ahol az elsődleges szempont a javak kihasználása. Sajnos ezt intenzíven látni főként itt a Bakony peremén.

Pedig a felfelé kanyargó Kígyós-völgy mentén öreg fákkal és buja növényzettel teli erdőn haladunk keresztül, megkezdődik túránk szintemelkedése is. A kacskaringósan kígyózó völgy szélét követi az ösvény, ami az irtások után a bevágás felső részénél újra öreg erdőben a Károly-lak dupla épületéhez ér. Találunk itt egy öreg, mesterien megmunkált, faragott verandás, patinás gerendaházat és egy modern kor igényeit is kielégítő újonnan épített kőházat. Az erdei szállásként működő Károly-lakot, amit járművel kissé körülményes megközelíteni, a területet kezelő erdészettől tudjuk kibérelni.

A völgy felső részénél leágazunk az egyenesen haladó útról, a K▲ jelzésről, és jobbra, a P jelzést követve vágunk át a Német-földeken a Hárs-hegy teteje felé. Ezzel a rövid és lankás emelkedővel gyakorlatilag fel is kapaszkodunk a Tési-fennsíkra. Túránk csekély szintemelkedését a Hárs-hegy tetején letudjuk.

A mészkőfennsík természetes bejárata 

A P jelzés keresztez a hegy túloldalán egy dózerutat, majd a fiatalos erdőben egy elágazáshoz ér. Rövid kitérőt teszünk a KΩ jelzésen. A tekervényesen kacskaringó ösvényen pár perces sétával meglátogatjuk a Bakony legtekintélyesebb barlangját. Habár jelenleg leszorult a dobogóról, igen nagy, 200 méter mélységgel és több mint 3,5 kilométernyi járattal rendelkezik az Alba Regia-barlang. Az üreget csak képzett barlangászok kíséretében járhatjuk be, hiszen szűk járatrendszerrel és magas széndioxid-koncentrációval rendelkezik itt a föld alatti világ. Ennek ellenére a felszíni formák is látványosak, ugyanis a kioldott mészkőtömeg hatására töbrökkel, mély kráterekkel szabdalt a mészkőfennsík. A töbrök között sziklás felszín domborodik ki. Járjuk körbe jobban a területet, és fedezzük fel a Bakonyban ritkán látott karsztos jelenségeket!

A környék egyébként meglepően sok karsztos formával rendelkezik, A Tési-fennsík keleti részén rengeteg egykori víznyelőt és felharapózó járatot találunk. A közelben fut a Burok-völgy is, melynek felső szakasza a sziklás oldalalakban megbújó számos barlangi járatot rejt. A Téssel szomszédos Csősz-pusztán áll a helyi barlangászok kutatóháza, ahol az Alba Regia Barlangkutató Egyesület székel, élükön Pipi bácsival. A 60-as évektől kutatják a fennsíkot szép eredményekkel: a Dunántúl legjelentősebb barlangjait sikerült felfedezni ezen a környékhez képest kiemelt helyzetű, lapos mészkővidéken.

Vissza a fennsík letörésére

A karsztjelenségek után visszatérünk a P jelzéshez, melyen továbbindulva északnyugat felé hamarosan kiérkezünk a Hamuházhoz. Az országban több hasonló nevű erdei kőkunyhót találunk. A 18. században hazánk egyik legjelentősebb exportcikke volt a hamuzsír. A kiterjedt erdőségek faanyagát felemésztve, a tiszta fahamut kilúgozva és kifőzve kálium-karbonátot állítottak elő ezekben az épületekben, melyet a szappan és üveggyártás alapanyagaként használtak. Az itteni hamuház faszerkezetes téglaépülete jól mutatja a Bakonyban évszázadokon keresztül meghatározó német kultúrát, hiszen ez az építkezési mód a német vidékeken jellemző.

A Hamuháztól teszünk egy rövid kitérőt a Csikling-várhoz a KL jelzésen. Észak felé a dózerútról ágazik le az ösvény, ami egy vízmosás mellett szabályos alakú, árokkal körbevett dombhoz vezet. Falakat már alig találunk, csak az északi oldalon látszik egy habarccsal összefogott kőrakás, de a jellegzetes forma megmutatja az egykori erődítést. Eredetéről, funkciójáról nem sokat tudunk, bár feltehetően a Bakonyban vadászó nemesek, királyok vadászkastélya állhatott itt, ahogy azt a közeli Királyszállás név is sejteti.

A Hamuházhoz visszatérve a K jelzésen indulunk tovább kelet felé, ahol eleinte a dózerúton, majd a balra leágazó Tűzköves-völgyön hagyjuk el a fennsíkot. A völgy öreg bükkökkel szegélyezett árka egyre mélyebbre vág, amit a turistaút csak felülről szemlél. Mégis érdemes meglátogatni az alsó részét a KΩ jelzésen, ugyanis egy látványos és védett geológiai feltárás található benne.

A bányászattal összefüggésben bukkantak rá a szakemberek a sziklás bevágásra, amikor a térség geológiai felépítését kutatták. Kibontva a talaj alatt rejtőző kőzeteket megtalálták az egész jura időszakot képviselő, Európa-szerte ritkaságnak számító üledéksort. Ez a laikus számára inkább azért érdekes, mert a jura üledékei számos ősállattal, főként ammoniteszekkel maradtak fenn. Több mint 100 ammonitafajt írtak innen le, közülük több tucatot először a világon, melyekből mi is felfedezhetünk párat a kiálló sziklákon. A geológiai feltáráshoz egy kisebb kitérővel jutunk el útvonalunktól. Ahol a K jelzés eléri a dózerutat, menjünk tovább a K jelzésen, majd szűk száz méteren belül az árokba lekanyarodó örvényen vezet a helyszínre.

Ha itt továbbmennénk a K jelzésen, a már meglátogatott erdei szentélynél lyukadnánk ki, de érdemesebb a dózerút kanyarjától a P jelzésen folytatni az ereszkedést. Egy hosszabb szakaszon a Szalmavár oldalára kapaszkodunk majd, egy irtáson a kanyarokat levágva elhagyjuk  az erdőgazdasági utat. Hamarosan visszaérkezünk Kisgyónra, túránk kiindulópontjára.

Poznámka


všetky záznamy na chránených územiach

Verejná doprava

  • Távolsági busszal a Bakonycsernye, Kisgyóni elágazás nevű megállóig utazhatunk.

prístup

  • A buszmegállóból déli irányba indulva 2,5 km sétával jutunk a K◼ jelzésen a túra kiindulópontjához.

Parkovisko

  • A kisgyóni Természetbarát telepnél az út mellett bárhol tudunk parkolni a túra kiindulópontjához közel.

Súradnice

DD
47.301153, 18.117320
DMS
47°18'04.2"N 18°07'02.4"E
UTM
34T 282084 5242661
what3words 
///sustainably.siesta.subjecting
Príjazd vlakom, autom, pešo alebo na bicykli

Mapa doporučená autorom

Vybavenie

  • Az évszaknak megfelelő öltözet, túracipő, élelem és innivaló, a navigáláshoz Természetjáró App.

Otázky a odpovede

Otázka od Alexandra Malina · 2020-05-28 · Community
Sziasztok. Hétfőn szeretnénk ezt a túrát megtenni és felmerült, hogy van-e az útvonalon tűzgyújtó hely szalonnasütéshez és van-e érvényben most tűzgyújtási tilalom. Tud valaki információval segíteni?
Zobraziť viac
Odpoveď od Istvan Ugron · 2020-05-28 · Community
1. http://erdotuz.hu/kezdolap/ 2. Van, igen. Pl. a Csikling-vár mellett is. Talán két fa asztal meg padok.
1 more reply

Recenzie

4,8
(4)
Profilový obrázok
Alexandra Malina
2020-06-01 · Community
Ma mentünk végig az úton. Egy ponton eléggé eltévedtünk, mert nem néztük folyamatosan az appot és kalandos volt visszatalálni, de a Károly lak szerencsére végig látható volt így mentünk torony iránt. Az erdő nagyon szép volt, a barlanghoz nem mentünk le végül, de a Csikling-várnál megálltunk szalonnát sütni, valaki nagyon ötletes bogrács állványt csinált fából! Sok helyen voltak kidőlt fák az úton, de semmi extra. Viszont vagy mi nem öltöztünk fel rendesen vagy ők voltak rafkósak, de hármunkban is találtunk kullancsot, úgyhogy óvatosan, amúgy csodaszép útvonal!
Zobraziť viac
vissza az erdőbe
Fotografia: Alexandra Malina, Közösség
kígyós völgy
Fotografia: Alexandra Malina, Közösség
bogrács állvány a Csikling várnál
Fotografia: Alexandra Malina, Közösség
az új háttérképem, szeretek felfelé nézni pont ezek miatt
Fotografia: Alexandra Malina, Közösség
irány a kocsi!
Fotografia: Alexandra Malina, Közösség
Istvan Ugron
2020-04-26 · Community
Szép túra, a Szentély és a Károly-lak közötti részen mondjuk van kihívás (kidőlt fák és nagyon szűkös ösvény miatt). Az erdőben majdnem végig medvehagyma illat volt :D Gyönyörű!!
Zobraziť viac
Uzavretá 2020-04-25
Lajos Jozsa
2020-04-25 · Community
Mi most mentünk körbe április 25.-én. Nekünk ez a medvehagymás túra lett. Több hektár, talán az út nagyobbik része már virágzó medvehagymás bükkösben haladt. A hatalmas bükkösök színpadiasan állnak, mintha be lennének rendezve az útvonal mentén. Tényleg elképesztő szépségű órás erők ezek, mintha az óriások földjén jártunk volna. Köszönjük a túrát!
Zobraziť viac
Uzavretá 2020-04-25
Ďalšie recenzie

Fotografie iných

vissza az erdőbe
kígyós völgy
bogrács állvány a Csikling várnál
az új háttérképem, szeretek felfelé nézni pont ezek miatt
+ 4

Stav
Otvorené
hodnotenie
Obtiažnosť
Ľahká
Trasa
11,5 km
Trvanie
3:30hod
Stúpanie
359 m
Klesanie
359 m
Okružná trasa Kultúrna a historická hodnota Geologické zaujímavosti Zdravé podnebie

Štatistika

  • 2D 3D
  • Obsah
  • Zobraziť obrázky Skryť obrázky
: hod.
 km
 m
 m
 m
 m
Pohybom šípok k sebe umožníte zmenu výrezu