Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Vybrať jazyk
Naplánovať výlet Skopíruj trasu
Peší výlet odporúčaný výlet

Kalandozás a Kevélyek hullámain

· 2 recenzie · Peší výlet · Pilis-hegység · Otvorené
Zodpovedný za tento obsah
Magyar Természetjáró Szövetség Overený partner  Výber prieskumníkov 
  • Pilisborosjenő házai simulnak a Nagy-Kevély alatti katlanba
    Pilisborosjenő házai simulnak a Nagy-Kevély alatti katlanba
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 200 100 14 12 10 8 6 4 2 km Nagy-Kevély (kilátóhely) Kevély-nyereg Az egri vár mása Ezüst-kevélyi kilátóhely Teve-szikla
A Nagy-Kevély a fővárostól karnyújtásnyira, a Pilis hegység legkönnyebben elérhető, igazi hegyvidéki élményt nyújtó sziklás orma, melynek gerince egy kellemes és látványos kirándulást kínál. Kilátópontjain megtaláljuk a hegyek tetszetős oldalát, virágos réteken sütkérezhetünk remek panorámával a Duna völgyére, körülötte pedig lankás ligetekben sétálhatunk. A környék geológiájának feltártsága is szerencsésen gazdag a Kevélyek körül: a fővárost övező főbb kőzettani, morfológiai jellegek jól megfigyelhetőek utunk során.
Otvorené
Ľahká
Trasa 14 km
4:25 hod
629 m
609 m
522 m
105 m

A túra nyomvonalán remek kilátópontok, felhagyott kőfejtők és természetes hegyormok sziklás kiszögellései sorakoznak, ahol a tágas panoráma mellett a kőzetekbe rejtett mikrovilágot is megcsodálhatjuk. Rögtön utunk elején a Róka-hegy kőfejtőjének római korok óta bányászott sárga falai felé kanyarodunk. A városhoz közelebbi, alsó bányaszint országos jelentőségű, védett geológiai alapszelvény, a bányában található üledékes kőzetek és kapcsolatuk tanulmányozhatósága miatt. Egyben láthatóható itt a 220 millió éves triász dachsteini mészkő, a 35 millió éves eocén szépvölgyi mészkő márgabetelepülései és az oligocén kiscelli agyag. A dachsteini mészkő sekélytengeri lagúna környezetben élt mészvázas élőlények maradványából épül fel, a szépvölgyi mészkő mélyebb tengerben a part közeli területekről áramlatokkal behordott kevert meszes, agyagos üledék, míg a kiscelli agyag a kontinensperemről legtávolabb keletkezett, mélytengeri környezetben felhalmozódott agyagos üledék.

A következő hegytömbön, az Ezüst-Kevély oldalában is kőfejtőket találunk, ahol a fővárosi reformkori épületek falaiból ismert homokkövet fedezhetjük fel eredeti környezetében. Hárshegyi homokkő a túránk végén érintett Kő-hegyen is látható. Eredetileg 30 millió évvel ezelőtt hullámzó tengerek kavicsos partvidéke volt, ami később kovás oldatok hatására kemény kőzetté cementálódott. A kvarcanyagnak köszönhetően ellenálló kőzet kiváló építőanyag, így természetes feltárásait kőfejtők kezei bontották itt, a főváros peremén. Az ezüst-hegyi kőfejtő igazi érdekessége, hogy barlang is előkerült a bányászat során. A barlangképződésre csak csekély mértékben képes homokkő alatt ugyanis a dachsteini mészkő vastag rétegei találhatóak. Az ezüst-hegyi kőfejtőben nyíló Papp Ferenc-barlang 400 méter hosszú járatrendszerrel és 66 méteres mélységével különleges ékköve a Pilisnek. A barlang bejárata az oldhatatlan homokkőben nyílik, 15 méterrel az oldott járatok felett. Az összetöredezett homokkő repedései alatt az alpesi barlangokra jellemző formakincsű, bordázott falú kürtőket találunk. A homokkő apró szemcséit a víz apránként lefejtve meggyengítette az aprózódó kőzetet, és ezek az összeroskadó tömbök összedobált kockák módjára, élükkel egymásnak feszülve alkotnak az emberi bejutásra alig alkalmas, zegzugos járatot.

A túra csúcspontja a Nagy-Kevély gerince, a hegységet alkotó dachsteini mészkő és fődolomit természetes feltárása, mely a déli peremen sok helyen előbukkan a lejtősztyepprétek között. A Dunántúli-középhegység legnagyobb tömegét képviselő kőzet a 220 millió éve létezett szuperkontinens belső óceánjának partján keletkezett a sekélytengerekben élő, mészvázú állatok felfoghatatlan mennyiségű maradványából. A teljes kőzetvastagság több helyen 2 kilométer vastag, nagy része a felszín alatt rejtőzik. Az eredetileg az Alpok részét képező kőzetblokkok elváltak a hegységtől, és a Kárpát-medence középső részei felé sodródtak. A zászlóshajó Naszály tömbje mögött végig, a Keszthelyi-hegységig ezeket a mészkőtömböket láthatjuk. A gigászi erők hatására a kőzetblokkok megrepedtek és kibillentek, létrehozva a Pilis hegység jellegzetes mészkőtaréjait. A Kevély szirtjei a főváros környezetének legszebb és legimpozánsabb kilátóhelyei, ahonnan Pest megye és a szomszédos hegységek nagy része kirajzolódik. A Nagy-Kevély déli lábánál, a csúcs esésvonalában található az Egri csillagok című film forgatásához felépített és az utókornak stabilizált várfal maradvány, mely a csúcsról jól kivehető, és továbbvezető utunk fontos állomása, ám ez már az épített környezet értékeit gazdagítja.

Autorov tip

  • A túra rendkívül látványos helyszíneket érint, ahol érdemes hosszabb ideig elidőzni. Ha kifutnánk a tervezett időből, vagy az időjárás rosszra fordul utunk során, Csobánka felé a S jelzésre térve északnyugatnak, illetve a túra vége felé Pilisborosjenőn is rövidíthetünk a távon.
  • Érdemes távcsővel felszerelkezve elindulni, hiszen a Nagy-Kevély csúcsáról remek kilátásunk van Budapestre és a Budai-hegyekre, aminek részleteit érdekes ebből a magaslati perspektívából szemlélni.
Profilový obrázok používateľa Attila Német-Bucsi
Autor
Attila Német-Bucsi
Aktualizované: 2022-05-30
Obtiažnosť
Ľahká
Technika
Vytrvalosť
Zážitok
Krajina
Najvyšší bod
522 m
Najnižší bod
105 m
Odporúčané ročné obdobie
jan
feb
mar
apr
máj
jún
júl
aug
sep
okt
nov
dec

Typy trás

Asfalt 8,29%Štrk 12,68%Lesná cesta 1,35%Chodník 30,89%Cesta 2,89%nepoznaný 43,88%
Asfalt
1,2 km
Štrk
1,8 km
Lesná cesta
0,2 km
Chodník
4,3 km
Cesta
0,4 km
nepoznaný
6,1 km
Zobraziť nadmorskú výšku

Bezpečnostné opatrenia

  • A Nagy-Kevély több sziklás útszakasszal is próbára teszi cipőnk tapadását. Különösen téli, csapadékos időjárásban ügyeljünk a sziklás, murvás felületekre! Biztonságos léptekkel haladjunk: ha kell, lassabban vagy túrabot használatával.

Štart

Budapest, Csillaghegy HÉV megálló (105 m)
Súradnice:
DD
47.586134, 19.044905
DMS
47°35'10.1"N 19°02'41.7"E
UTM
34T 352998 5272154
what3words 
///vocally.splits.crazy
Zobraziť na mape

ciel

Solymár, Kövesbérci út buszmegálló

Podrobný popis cesty

Itiner:

  • Túránk során a P jelzést követjük Csillaghegytől az Ezüst-hegyen és a Nagy-Kevélyen keresztül a Kevély-nyeregig, csak a Róka-hegyi kőfejtőbe térünk le egy szakaszon a P▲ jelzésre.
  • A Kevély-nyeregből a K jelzésen ereszkedünk Pilisborosjenő felé a túra végpontjáig, a 10-es úthoz Solymár határába, csak az „Egri várhoz” teszünk rövid kitérőt a KT jelzésen.

A túráról részletesen:

Kapaszkodás Csillaghegyről a sárga falak közé, a Róka-hegy ormára

Túránk a Csillaghegy HÉV megállóból indul a felettük sárga falaival magasodó Róka-hegy irányába. Amennyiben készleteink hiányt szenvednek főként folyadék és élelem tekintetében, itt a központban még pótolhatjuk - pár kanyar után ugyanis magunk mögött hagyjuk a zajos várost. A P jelzéssel a Róka-hegy oldalában kanyargunk az Ürömi, a Rókahegyi és a Hegymászó utcán. A Gyöngyvirág úton száz métert balra térve a P▲ jelzésen megérkezünk az erdő és a város, a természetvédelmi terület és a civilizált környezet határára, amit egy tábla is jelez. A P▲ jelzés egy kis kitérővel felvezet a Róka-hegyi kőfejtő több szintű bányaudvaraiba, a védett geológiai feltáráshoz, a sziklamászó iskolájához és a kilátóponthoz.

 A főváros északi részének meghatározó tájképi eleme, a Pilis hegység utolsó tagja a Dunába tekintő Róka-hegy, melynek kőfejtővel nyitott sebhelye, belsejének sárga mészköve élesen elüt az erdővel és házakkal fedett tarka kavalkádtól. Feltehetően már a rómaiak megkezdték itt a bányászatot, hogy a közeli Aquincum erődítményét felépítsék. A fejtés egészen az 1940-es évekig tartott, melynek során több szinten termelték a követ a fővárosban folyó építkezésekhez. A tájsebbel együtt azonban felszínre kerültek a hegy addig rejtőzködő belsejének érdekes tektonikai kapcsolatai, barlangi képződményei, ásványtársulásai is. A legfelső bányaszinten a budai barlangokra jellemző, a mélyből feltörő hévíz oldotta gömbüstös, kerekded formákat és kalcittal gazdagon borított falakat láthatunk. Több felszakadt barlangi kürtő is található itt az áthajló falakon, kiálló pilléreken. Az egyedi formavilág és a főváros közelsége teszi a bányát vonzóvá a sziklamászók körében; főként délután vagy hétvégén láthatjuk a függőleges birodalmat ostromló mászókat.

A kitett falak tetején egyedi növénytársulás is kialakult, így a fokozottan védett gyapjas gyűszűvirág is haszonélvezője e különleges helyzetnek. A napsütötte falakon rengeteg gyíkféle, így a ritka pannon gyík is képviseli magát, míg a legmagasabb bányafal legnagyobb üregében rendszerint költ a holló. A bánya barlangjai telelőhelyül szolgálnak egy kisebb patkósorrú denevér kolóniának.

A bányaudvarok között kapaszkodó ösvény egy impozáns torony mellett, falépcsőkkel támogatva a Róka-hegy tetejére hág. A bányafalakkal határolt oromról lenyűgöző panoráma nyílik a Budai-hegység szegélyezte Duna völgyére, a főváros épületekkel fedett környezetére. A bánya mögötti ligetes tisztásokon vágunk át a közeli bokros erdő felé. A P jelzéshez visszatérve a Róka-hegy tetején oldalazunk a város fölött a Budapest környéki hegyekre jellemző kevert kőrises, tölgyes, illetve fenyves erdőben. A kanyargós ösvényen általában jól jelzett a turistaút, de az erdőszéli cserjésben jelzőfa híján kövessük a legjobban kijárt ösvényt egy tanya szélén körbekerített legelő mentén.

Budapest határán túl, az Ezüst-Kevély homokkő hátán

Hosszan haladunk a főváros szélét jelző, hétvégi házas zártkertek mellett. A peremen vezető út Budapest közigazgatási határa. A Kevélyek meredek ormai sorakoznak előttünk, ahogy a nyílt térségen átvágva elérjük a Budakalászi utat. Legyünk óvatosak a forgalmas kereszteződésénél! A túloldalon elkezdődik a lassú emelkedés a Kevélyekre, pár száz méter után érkezünk az ezüst-hegyi kőfejtő bejáratához. Innentől utunk mentén számos természetes és mesterséges feltárásban látható a hegy anyagát alkotó oligocén homokkő.

 A Kevélyek keleti lábánál a tölgyes erdőben megbúvó bánya a 30 millió évvel ezelőtt képződött hárshegyi homokkő egyik legszebb feltárása. A kavicsos rétegeket is tartalmazó homokkövet számos Budapest környéki bányában fejtették jól faragható, mégis kvarc alapanyagából adódóan ellenálló kőzete miatt. A hegy anyaga így a főváros számos közintézményének falaként született újjá. A kőzet sárgás, néhol vöröses sávozottságát a homok- és kavicsszemcséket összecementáló vegyületek vastartalma adja. A kőfejtő felső pereméről jó időben remek kilátás adódik a Budai-hegység északi vonulatára, a Pilisi-medencére és a főváros északi részére.

Közvetlenül az Ezüst-Kevély csúcsa előtt, a tanösvény tábla mögött egy kis ösvény vezet egy eldugott, fák között rejtőző bányaudvarra, ahol a bányászok a homokkő természetes rétegzettségét kihasználva tágas helyiséget faragtak a sziklába, bejáratát pedig helyi anyagból rakott kőfal zárja. A kőhodálynak elnevezett épületet feltehetően a helyben dolgozó kőfejtők használták raktárnak, illetve melegedő helyiségnek.

Csúcsmászás a Nagy-Kevély ormára

Az Ezüst-Kevély mögötti nyeregben az eddigi sárgás, rétegzett homokkő átvált fehér dolomit murvába, mely a Kevélyek és a Pilis hegység fő tömegét alkotja. Innentől egyre meredekebb, a csúcs közelében sziklás ösvény vezet a Nagy-Kevély csúcsára. A gerincen mind többször tárul fel a környék a ritkuló karsztbokorerdő és a déli peremet alkotó sziklák jóvoltából.

A gerinc meredekségének enyhülésével egyre sziklásabb, nyitott térségre érkezünk. A csúcs előtti sziklaletörésekről a hegység egyik legszebb panorámája nyílik, mélyen alattunk a tarka házakkal pöttyözött fővárossal és agglomerációjával, velünk közel egy magasságban pedig a Budai-hegység erdős tömegével, de a Mátra és a Gerecse is kirajzolódik a keleti és nyugati horizonton. Ha az időjárás engedi, a csúcstömb szikláin érdemes kicsit elidőzni, megpihenni, ha viszont az elemek zordabb arcukat mutatják, a csúcs előtt pár száz méterre, illetve a Kevély-nyeregben fedett padok nyújtanak némi kényelmet pihenésre, feltöltődésre.

A csúcsrégiót apró tisztásokkal és sziklákkal tarkított göcsörtös karsztbokorerdő jellemzi. A napsütötte, sziklás déli oldal melegkedvelő és szárazságtűrő dolomit sziklagyepeknek ad otthont, melyen egyedi ökoszisztéma alakult ki. A dolomit rosszul oldódik, de ridegsége miatt könnyen aprózódik, főként a hőingásnak kitett, napsütötte oldalakon. Ezen a folyamatosan pusztuló, aprózódó felszínen csak gyér talajtakaró tud kialakulni, a dolomitból csekély ásványi anyag kerül az egyébként is sovány talajba. Ilyen szélsőséges környezetben csak az erre specializálódott fajok képesek megélni, mint a közönséges bakszakáll, a piros gólyaorr, a macskafarkú veronika, az árvalányhaj vagy a fokozottan védett magyar gurgolya. Tartsuk tiszteletben az itt lakó élőlények otthonát, és a turistaösvényen maradva szemléljük ezt a törékeny közösséget!

A Kevély-nyeregbe érve idilli erdei tisztás fogad, számos turistaút keresztezi itt egymást, fedett pihenőhely kínálja puritán kényelmét a stratégiai ponthoz érkező turistáknak. Ebben a város zajától távoli, de mégis hamar megközelíthető nyeregben épült fel az I. világháború után a Kevély-nyergi (később Stromfeld Aurél) Turistaház, melynek már csak az információs tábla és egy kőpad őrzi emlékét. A Természetbarátok Turista Egyesületének tagjai hátukon hordták fel a ház anyagát és építették fel 5 év alatt a konyhával és alvóhelyiségekkel otthonos menedéküket. Sajnos az államosítás után a helyi erdőgazdálkodóhoz került épület 1992-ben leégett, pont egy nappal azelőtt, hogy a házra igényt tartó Budapesti Természetbarát Szövetség átvette volna.

Felfedezőúton a Kevélyek alatti lankákon

A jelzések kavalkádjában a jól felfestett K jelzésre fordulunk a Kevély déli oldalába a sziklás, dolomitmurvás dózerúton. Az útbevágás egy sziklasort keresztülvágó részén információs tábla hívja fel a figyelmünket a sziklák között megbúvó Gyopáros-barlangra, amihez pár méterrel kell csak feljebb mászni a kitaposott ösvényen. A barlang inkább csak egy boltozat, a sziklák között ásító harcsaszájra emlékeztet, bár 2-3 méter magas boltíves plafonjával otthonos lakóbarlang. A befoglaló dolomitra kevésbé jellemző az oldódás, így főként a réteglapok, repedések mentén kipergő, kifagyó üregek alakulnak ki, mint itt is a Kevély déli oldalában.

A dózerút egyenletesen ereszkedve simul bele az egyre lankásabb lejtőbe. A csökkenő meredekséggel nő a talajréteg, aminek következtében az eddigi karsztbokorerdő után terebélyes lombkoronával boltozódó tölgyes bontakozik ki körülöttünk. Egy szintutat keresztezve az Országos Kéktúrát egy csekély kitérőre elhagyjuk a KT jelzés mentén, ami a szintútba csatlakozás után alig 50 méterre vált be a bokrok közé egy csapáson. A jelzés már lekopott, de az ösvényről letérni nem nagyon lehet, csak egy helyen vágódik tovább vízmosás, ahol nekünk az oldalazást kell választani.

A bokrok közül furcsa kőfalak bontakoznak ki: az egri vár forgatási makettje, mely már csak részleteiben, de látványosan őrzi az Egri csillagok filmforgatásához felépített díszletet. A vár kapuja és pár tornya még látványosan trónol az egyre sűrűbben bebokrosodó tisztáson. Visszapillantva a tornyok felett a Kevély fehér sziklái boltozódnak mögöttünk, melyeket a filmben is jól felismerhetünk. Érdekes a 70-es években legyártott filmet visszanézni, mennyivel tágasabb, ritkásabb volt a díszlet körüli tisztás az akkor még legeltetett területen.

A romtól vízszintes csapáson kanyarodunk Pilisborosjenő felé, majd egy szűk kilométer után kevés kapaszkodással egy kőfejtő peremére érkezünk, ahol különös sziklaképződmények láthatók. A Teve-szikláknak nevezett dolomittornyok 10-15 méterre magasodnak a bánya pereme fölé. A kőfejtő túloldalán, a fehér dolomitfalak peremén népszerű kilátópont nyílik; a bányafalakon az ősi üledékek rétegződését tanulmányozhatjuk.

A kőfejtő után az Országos Kéktúra K jelzéséhez visszacsatlakozva erdős sávban oldalazunk. A szomszédos lovarda tisztásfoltján visszapillanthatunk a Nagy-Kevély csúcsára, majd a kálváriához felvezető nyiladék után Pilisborosjenő legszélső házai mellett haladunk a szántóföld határán. Egy rövid ideig be is térünk a faluba a Kőfaragó és az Erdő utcán. Itt a kereszteződéstől balra vissza is kanyarodhatunk Pilisborosjenő központjába a KT jelzésen, de megéri a K jelzést déli irányban tovább követni, ugyanis a házak után rendkívül hangulatos, mohás aljú tölgyesben haladunk. A mohapárnák közé bevágó ösvényen feltárul a kavicsos alapkőzet. A homokkőre, konglomerátumra települt erdő az egykori kőfejtő területét foglalta el, a kemény, de jól alakítható követ ugyanis előszeretettel használták Budapest és a környező falvak építkezéseinél.

A girbegurba tölgyesben az ösvény a törzsekhez hasonló tekervényességgel kutatja a továbbjutást. A Köves-bérc lapos tetejének túloldalán bevágunk a visszakanyarodó kőhordó úttal a hegyoldalban, ami nehezen járható terepen kapcsolódik be a 10-es út melletti lakóterület utcájába. A házak mellett meredeken leereszkedünk az Aranyhegyi-patak völgyébe és a mindig forgalmas 10-es út mellett, a buszmegállóhoz érkezve véget ér vándorlásunk.

Poznámka


všetky záznamy na chránených územiach

Verejná doprava

Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou

  • A H5 jelzésű HÉV-vel érdemes érkezni a Csillaghegy megállóhoz.
  • A túra végpontján a Solymár, Kövesbérci út buszmegállóban szállhatunk buszra.

Prístup

  • A túra HÉV megállóból indul, majd buszmegállóban ér véget.

Parkovisko

  • Autóval parkolhatunk a Szentendrei út, Ürömi út sarkán, a Csillaghegy HÉV megálló mellett, ahonnan a túra indul, vagy a fővárosban a Szentlélek tér, Flórián tér környékén, ahova busszal visszaérkezünk a túra végpontjáról.

Súradnice

DD
47.586134, 19.044905
DMS
47°35'10.1"N 19°02'41.7"E
UTM
34T 352998 5272154
what3words 
///vocally.splits.crazy
Zobraziť na mape
Príjazd vlakom, autom, pešo alebo na bicykli

Mapa doporučená autorom

Odporúčania pre túto oblasť:

ukázať viac

Vybavenie


Otázky a odpovede

Opýtať sa prvú otázku

Chcel/a by si sa opýtať autora otázku?


Recenzie

5,0
(2)
Dominika Buótyik
2022-03-06 · Community
Kedy si absolvoval/a tento výlet? 2022-03-06
Yaroslav Savin
2022-01-16 · Community
An ideal place to study minerals and rocks!!!
Zobraziť viac
Kedy si absolvoval/a tento výlet? 2022-01-04
Fotografia: Yaroslav Savin, Community
Fotografia: Yaroslav Savin, Community
Fotografia: Yaroslav Savin, Community
Fotografia: Yaroslav Savin, Community
Fotografia: Yaroslav Savin, Community
Fotografia: Yaroslav Savin, Community
Fotografia: Yaroslav Savin, Community
Fotografia: Yaroslav Savin, Community
Fotografia: Yaroslav Savin, Community
Fotografia: Yaroslav Savin, Community
Fotografia: Yaroslav Savin, Community
Fotografia: Yaroslav Savin, Community

Fotografie iných

+ 8

Stav
Otvorené
hodnotenie
Obtiažnosť
Ľahká
Trasa
14 km
Trvanie
4:25 hod
Stúpanie
629 m
Klesanie
609 m
Najvyšší bod
522 m
Najnižší bod
105 m
Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou Lineárna trasa Etapová trasa Scénický Kultúrna a historická hodnota Geologické zaujímavosti Botanické zaujímavosti Flóra a fauna Tajný tip Vrcholová trasa Zdravé podnebie Vhodné pre psov

Štatistika

  • Obsah
  • Zobraziť obrázky Skryť obrázky
Funkcie
2D 3D
Mapy a chodníky
  • 9 waypointy
  • 9 waypointy
Trasa  km
Trvanie : hod.
Stúpanie  m
Klesanie  m
Najvyšší bod  m
Najnižší bod  m
Pohybom šípok k sebe umožníte zmenu výrezu
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp